Rejtély a címlapon – megjelent a MúzeumCafé 30. száma

Címlapján egy „rejtéllyel" megjelent a MúzeumCafé jubileumi, 30. száma. Az öt évvel ezelőtt indult, többszörös nemzetközi díjnyertes magazin ezúttal Szejkefürdőtől St. Gallenig, New Yorktól Esztergomig, Orosházától Mosonmagyaróvárig, Nyíregyházától Székesfehérvárig járt körbe múzeumokat, szakmai műhelyeket, hogy minél sokszínűbb képet adhasson az olvasóknak a világ, és benne Magyarország muzeológiájáról. A lap példákat mutat be a pénzügyi szektor és a kiállítóhelyek együttműködésére, szakembereket kérdez a hazai múzeumi rendszer átalakulásáról, és utánajárt régi és mai művésztelepek gyűjteményei sorsának.

Címlapján egy „rejtéllyel" megjelent a MúzeumCafé jubileumi, 30. száma. Az öt évvel ezelőtt indult, többszörös nemzetközi díjnyertes magazin ezúttal Szejkefürdőtől St. Gallenig, New Yorktól Esztergomig, Orosházától Mosonmagyaróvárig, Nyíregyházától Székesfehérvárig járt körbe múzeumokat, szakmai műhelyeket, hogy minél sokszínűbb képet adhasson az olvasóknak a világ, és benne Magyarország muzeológiájáról. A lap példákat mutat be a pénzügyi szektor és a kiállítóhelyek együttműködésére, szakembereket kérdez a hazai múzeumi rendszer átalakulásáról, és utánajárt régi és mai művésztelepek gyűjteményei sorsának.

Mivel a szám központi témája a művésztelepek, ezért a most megjelent MúzeumCafé címlapján egy olyan, egy magángyűjteményből előkerült, eddig publikálatlan fotó szerepel, amely 1907-ben készült a nagybányai Klastromréten, és rajta egy férfi és egy nő látható, amint éppen a tájat festik. Sajnos a szerkesztőség mindeddig hiába kérdezett meg több hazai és határon túli szakembert is, senki nem ismerte fel a képen szereplőket; így ha bárki hitelt érdemlő bizonyítékkal tudna szolgálni erről, az jelentős adattal bővíthetné a nagybányai művésztelep történetének dokumentációját.

A lap a hírek, kiállítás-, web- és könyvajánlók után a Múzeumguide rovatban ezúttal azt mutatja be amerikai és nyugat-európai példák segítségével, hogy milyen kölcsönös előnyökkel járhat mindkét fél számára a bankok és az általuk épített-támogatott múzeumok együttműködése. A Disputában négy megyei múzeumi szervezet vezetője, Bene János (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Lakner Lajos (Hajdú-Bihar), Kálnoki-Gyöngyössy Márton (Pest) és Nagy Zoltán (Vas) mondja el a véleményét a megyei múzeumi rendszer átalakulásáról, az önkormányzatokhoz kerülő intézmények lehetséges megszűnésének veszélyéről. Közvetlenül ezután, már a Műhelyben az orosházi múzeum igazgatója viszont éppen azt mutatja be, hogy hogyan is működik az ő intézménye immár hat éve kizárólag a város fenntartásában. Ezután a Kogartban folyó múzeumpedagógiai munkába kapunk bepillantást, megismerhetjük a három országban vándorló, a Jagellók két évszázadának Európáját bemutató Kutná Hora-i kiállítást, felidézünk egy 1900-as nagyváradi „cenzúra"-botrányt, amelynek kárvallottja egy a kiállításból kiakolbólított Kernstok-festmény volt (egy korabeli katalógusból láthatjuk az azóta elveszett festmény fotóját is), végül a nyíregyházi városháza műgyűjteményének sorsán keresztül egy igazi 20. századi (sors)történet vázolódik fel.

A Posztamensben a lap munkatársa ezúttal az egykori közismert – nagybányai, gödöllői, szolnoki, szentendrei, kecskeméti – és a mai művésztelepeken készült művek, az azokból létrehozott művésztelepi gyűjtemények nyomába eredt. A Múzeumnegyedben sétánkat a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében kezdjük, onnan az idén 130 éves mosonmagyaróvári Hansági Múzeumba vezet az utunk (amelynek megszüntetése ellen a lakosság tüntetéssel is tiltakozott, és ennek nyomán az intézmény végül a megyétől itt is a város fenntartásába került át), végül Erdélyben, Szejkefürdőn, egy még Orbán Balázs báró által megalapozott különleges fürdő- és borvízmúzeumot ismerhetünk meg.

A Múzeumőr rovatban ezúttal előbb egy legendás muzeológus-házaspár, Kovalovszky Márta és Kovács Péter mesél a múlt rendszer kultúrpolitikája által épphogy csak megtűrt székesfehérvári progresszív képzőművészeti kiállításokról, majd Gulyás Gábor, a Műcsarnok új vezetője mondja el az intézménnyel kapcsolatos koncepcióját és terveit, megismerhetjük az idei Pulszky Károly-díjas Szalkai Tímeát, az esztergomi Duna Múzeum igazgatóját, és végül Urs Ullmann és Silvia Noto mutatja be a St. Gallen-i Erker Kiadó, Galéria és Műhely múltját és jelenét, valamint mondja el, hogy miért éppen a budapesti Szépművészeti Múzeumnak adományoztak egy sok száz darabos sorozatot az ott készült munkákból. A lapot szokás szerint minden írásának angol nyelvű összefoglalója zárja.

A MúzeumCafé jubileumi, a lap első öt évét lezáró száma szokás szerint megvásárolható a kiemelt Relay és Inmedio újságos-üzletekben, illetve a nagyobb múzeumshopokban.

http://www.facebook.com/MuzeumCafe

Dobi Ildikó