Szent István király ünnepe

Erdő Péter bíboros, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja közösen mutatják be a Szent István-napi ünnepi szentmisét 2012.  augusztus 20-án, 17 órakor. A budapesti Szent István-bazilika előtti téren tartandó misén a szentbeszédet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondja.

Erdő Péter bíboros, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja közösen mutatják be a Szent István-napi ünnepi szentmisét 2012.  augusztus 20-án, 17 órakor. A budapesti Szent István-bazilika előtti téren tartandó misén a szentbeszédet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondja.
A szentmisén jelen lesz Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a közjogi méltóságok, a kormány, valamint a diplomáciai testület tagjai, illetve a parlamenti pártok képviselői. A szentmise után kerül sor a hagyományos Szent Jobb-körmenetre, amely a Szent István tér – Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Széchenyi tér – Zrínyi utcán haladva tér vissza a bazilika előtti térre. A Szent Jobb-körmeneten az ereklye előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonulnak.

István király testét a halála utáni zivataros időkben az eredeti szarkofágból kiemelték, hogy a fehérvári bazilika padlója alá rejtsék, s ekkor jobb karját levágták. Ereklyeként a fehérvári káptalan kincstárába került. Ekkor még a jobb kézhez valószínűleg nagyobb karrész is tartozott, amelyet később leválasztottak róla és kettéosztották, az egyik rész Lengyelországba került, jelenleg Lembergben, a másik részt Bécsben, a Stephanskirchében őrzik.

A Szent Jobb Magyarországról Raguzába került, ahol 1590-ben a domonkosok ezüst ereklyetartóba foglalták, majd 1618-ban vették leltárba. 1771-ben Mária Terézia szerezte vissza, és ünnepélyesen Budára vitette, ahol 1777-ig az angolkisasszonyok rendjének gondjaira bízta. 1865-től 1944-ig az Esztergomi Főegyházmegye papsága látta el az őrzést. A II. világháború végén külföldre hurcolták, majd egy amerikai katonai küldöttség közvetítésével került vissza hazánkba. 1945-től a pesti oldalon, az angolkisasszonyok templomában őrizték az ereklyét.

A Püspöki Kar határozata alapján 1971-ben a budapesti Szent István-bazilikába került, ahol a Szent Lipót-kápolnában, Dominek György tervei szerint emelt zárt tabernákulumban, nem látható módon őrizték. Az új és méltó őrzési hely ugyanott készült el 1987. augusztus. 20-ra Lékai László bíboros végakaratának megfelelően, aki 1985-ben az őrzési helyet Szent Jobb-kápolnává nyilvánította. A Szent Jobb végleges hazatérése után használt első ereklyetartóját (egy rokokó ezüst ereklyeházat) Mária Terézia készíttette. A jelenlegi, „Lippert-féle" díszes, kápolnaszerű, gótikus ereklyetartó 1862-ben a magyar püspökök megrendelésére készült el, a jobbot Scitovszky János bíboros hercegprímás helyezte el benne.