A szigorú ellenőrzések hatása máris mérhető

A katasztrófavédelem január elseje óta a veszélyes anyagok szállítását is fokozottabban ellenőrzi és felügyeli. Korábban ilyen jogosítványa csak a közúton történő áruszállítás kapcsán volt a hatóságnak.  Azt, hogy az iparbiztonsági szakemberek a vízi, légi és vasúti szállítást is ellenőrzésük alatt tartsák, az a tény indokolja, hogy egyre több ilyen szállítmány közlekedik a hazai utakon, éppen ezért csak a hatékonyabb megelőző munka garantálhatja az állampolgárok biztonságát.

A katasztrófavédelem január elseje óta a veszélyes anyagok szállítását is fokozottabban ellenőrzi és felügyeli. Korábban ilyen jogosítványa csak a közúton történő áruszállítás kapcsán volt a hatóságnak.  Azt, hogy az iparbiztonsági szakemberek a vízi, légi és vasúti szállítást is ellenőrzésük alatt tartsák, az a tény indokolja, hogy egyre több ilyen szállítmány közlekedik a hazai utakon, éppen ezért csak a hatékonyabb megelőző munka garantálhatja az állampolgárok biztonságát.

Bővebb hatósági jogkörével élve a katasztrófavédelem ez év eleje óta kiemelt figyelmet fordít a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal végzett tevékenységekre, hiszen rendkívül fontos, hogy annak ellenére se romoljon a közlekedés és a környezet biztonsága, hogy folyamatosan nő az utakon a veszélyes árut szállító járművek száma.

Az iparbiztonsági szakemberek az egész országban rendszeresen ellenőrzik a veszélyesáru-szállítást, valamint a szállításokhoz kapcsolódó telephelyeket. A szabályok szigorú betartatásával a balesetek megelőzése, illetve a már bekövetkezett balesetnél a károk minimalizálása a cél. A katasztrófavédelem a közúti szállításon kívül figyelemmel kíséri és kontrollálja a vízen és a vasúton közlekedő veszélyesáru-szállítmányokat is, irányítja a veszélyes áru szállításának ellenőrzésével, szankcionálásával, a balesetek kivizsgálásával összefüggő katasztrófavédelmi hatósági feladatokat is. Elsőfokon a megyék járnak el, másodfokon pedig a főigazgatóság. Utóbbi felügyeli a megyék által végrehajtott, a társszervekkel közös, valamint a több megyére kiterjedő ellenőrzéseket, összesíti az azokról készült statisztikákat. Az elemző munka azért fontos, mert a számok mutatják a tendenciákat, és ezek ismeretében meghozhatók a megelőzési munkát hatékonyabbá tevő intézkedések, szükség esetén akár a vonatkozó jogszabályok módosításával.

Magyarországon évente több millió tonna veszélyes árut szállítanak elsősorban közúton, vasúton és vízen, és ugyan csekélyebb mértékben, de megjelennek ezek az áruk a légi szállításban is. A szállítást végzőket rendszeres és alapos ellenőrzésekkel, illetve a szankciók szigorú és következetes alkalmazásával lehet a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására ösztönözni. A veszélyesáru-szállítást ellenőrző hivatásos katasztrófavédelmi szervek a közúti szállítást a közúti forgalomban, a vasúti fuvarozást a vasúti pályán, üzemváltó- és határállomáson, valamint vasúti üzemi létesítményekben, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen vizsgálhatják.

A katasztrófavédelem struktúrájának áprilisi átalakítása óta a megyei iparbiztonsági főfelügyelőségek, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok, a katasztrófavédelmi mobil laborok, valamint a kirendeltségek iparbiztonsági felügyelői ellenőrzik a veszélyes áruk közúti, vasúti és vízi szállítását egyrészt szállítás közben, másrészt a telephelyeken. A felülvizsgálati eljárásokat másodfokon a BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelősége bonyolítja le.

A szakterület szorosan együttműködik a társszervekkel és a szakmai szervezetekkel a mindennapi ellenőrzések és hatósági ügyek végzése során, és rendszeresek a hatóságok közötti egyeztetések is. Az idei év első felében számos, a társhatóságok által szervezett, a veszélyes áru szállítás ellenőrzését célzó akciósorozatban vettek részt a katasztrófavédelem iparbiztonsági szakemberei. Az ilyen típusú ellenőrzéssorozatokon a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitánysága és illetékes szervei, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság emberei vannak jelen. Az eddigi akciók igazolták létjogosultságukat, így az év további részében hasonlókra lehet számítani, lehetőség szerint a társhatóságok bevonásával.

Az elmúlt időszakban a katasztrófavédelem szakemberei majdnem 17 ezer közúti, több mint háromezer vasúti és 181 vízi úton közlekedő járművet ellenőriztek önállóan, a társzervekkel közösen, vagy valamilyen hazai, illetve nemzetközi ellenőrzési akciósorozathoz csatlakozva. A közúton ellenőrzött járművek között majdnem 2300 olyan volt, ami valamilyen veszélyes árut szállított, nagyjából ugyanennyi szállítóeszközt vizsgáltak vasúton, emellett 89 vízi járművet is megvizsgáltak. Mindezek mellett összesen 505 telephelyen végeztek valamelyik szállítási alágazathoz kapcsolódó ellenőrzést. Ezek során 360 olyan mulasztást tártak fel, amelynél intézkedni kellett: jellemzően bírságot szabtak ki, de az is előfordult, hogy a lakosság védelme érdekében visszatartották a szabálytalan szállítmányt. Volt példa az áru átfejtésére, a szabálytalanság azonnali megszüntetésére, valamint sérült küldemények megsemmisítésére is.

Tekintettel arra, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek csupán az idei évtől ellenőrzik a vasúti és vízi úton történő veszélyesáru-szállítást, ezekre vonatkozó összehasonlító adatok még nincsenek. A közúti szállítást azonban évek óta felügyelet alatt tartja a katasztrófavédelem, és a számok azt mutatják, hogy az idei év első hat hónapjában több mint felével több ellenőrzést bonyolítottak le a szakemberek, mint az előző év hasonló időszakában, az átvizsgált járműveknél pedig 200 százalékos a növekedés. A kontroll alá vont jóval több gépjármű 60 százaléka tartozott egyébként az ADR hatálya alá. A fokozott figyelem máris érezteti hatását, hiszen a hibás gépjárművek száma hat százalékkal csökkent, míg a kiszabott bírságok összege mintegy 20  százalékkal nőtt.

A szakterület különös hangsúlyt fektet a veszélyesáru-szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatára, illetve a balesetek kivizsgálása során szerzett tapasztalatok értékelésére. A  baleseteket a katasztrófavédelmi mobil laborok vizsgálják ki, minden ilyen esetnél kötelező a jelenlétük. A közúti balesetek többségéhez közlekedési szabályszegés vagy figyelmetlenség vezetett, de akadt olyan eset is, amely árukezelési szabálytalanság következménye volt (pl. a  rosszul rögzített rakomány leesett). A vasúton bekövetkezett események jó része a vasúti kocsik töltési fokának be nem tartása, a vasúti kocsi töltő-lefejtő szerelvényeinek tömítetlensége, valamint a tartálykocsik elégtelen műszaki állapota, megfelelő karbantartásának hiánya miatt következett be.

A jóval több feladat ellátásához a korábbinál több ellenőrre van szükség, így képzések sorát tartotta meg idén a szakterület. Ilyen felkészítést a társhatóságok kérésére is tartottak, ezeken elméleti és gyakorlati példákon keresztül mutatták be, mi mindenre kell odafigyelni a vizsgálatok során. Már eddig 311 sikeres vizsgán vannak túl az érintettek, de a továbbképzések sora nem ért véget.