A kultúra ügynökei, avagy a művészetközvetítés új útjai
5 perc olvasás
A budapesti Goethe Intézet és a Művészetek Palotája információs napot rendezett a művészetközvetítés új útjainak feltérképezésére. Kiemelkedő német és magyar művészeti és oktatási intézmények munkatársai mutattak be szakembereik által kifejlesztett kortárs közvetítői módszereket. Jutta Gehrig, a Goethe Intézet igazgatója elmondta: "a kultúrának nemcsak közreműködőkre van szüksége, de ügynökökre, azaz olyan közvetítőkre is, akik gondoskodnak arról, hogy ki-ki megtalálhassa a maga útját a kultúrához, legyen az felnőtt vagy gyerek". Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója szerint „a zenei oktatás-nevelés és a művészetközvetítés olyan kérdéseket vet fel, melyekre a modern kommunikáció, a közönség és a művészek újszerű megszólításával a kulturális és oktatási intézmények karöltve tudnak a leghatásosabban válaszolni."
A budapesti Goethe Intézet és a Művészetek Palotája információs napot rendezett a művészetközvetítés új útjainak feltérképezésére. Kiemelkedő német és magyar művészeti és oktatási intézmények munkatársai mutattak be szakembereik által kifejlesztett kortárs közvetítői módszereket. Jutta Gehrig, a Goethe Intézet igazgatója elmondta: "a kultúrának nemcsak közreműködőkre van szüksége, de ügynökökre, azaz olyan közvetítőkre is, akik gondoskodnak arról, hogy ki-ki megtalálhassa a maga útját a kultúrához, legyen az felnőtt vagy gyerek". Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója szerint „a zenei oktatás-nevelés és a művészetközvetítés olyan kérdéseket vet fel, melyekre a modern kommunikáció, a közönség és a művészek újszerű megszólításával a kulturális és oktatási intézmények karöltve tudnak a leghatásosabban válaszolni."
A rendezvény az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, valamint a helyi és az országos hatáskörű kulturális szervezetek legeredetibb művészetoktatási programjaiból válogatott. A német és magyar szakemberek részvételével zajló összejövetel középpontjában a több művészeti ágat magukba foglaló projektek álltak. A német és magyar művészeti intézmények beszámolóit és a szakmai hozzászólásokat German Kinga a MOME Elméleti Tanszékének adjunktusa moderálta.
A Netzwerk Junge Ohren (Fiatal Fülek Hálózat) a zeneközvetítés iránt elkötelezett egyesületként egyszerre koncentrál tartalmakra és adekvát kommunikációra. Két versenye, a „YEAH! Young EARopean Award" és a „jop! Fiatal fülek díj" a minőség felmérését, a projektek archiválását és a kiemelkedő projektek népszerűsítését szolgálja. „A 'zene & média' kategória például azon kezdeményezéseket díjazza, melyek a koncerteken túl audiovizuális vagy digitális médiák alkalmazásával bővítik a fiatalokat megcélzó zenei kínálatot" – mondta Ingrid Allwardt, a hálózat igazgatója és felhívta a figyelmet arra is, hogy nemzetközi pályázatukra még 2013. január 31-ig lehet beküldeni projekteket.
Idén először csatlakozott a Művészetek Palotája a Ludwig Múzeum nyári gyerektáborához. Közös cél volt, hogy a művészet autentikus közegében, a kiállító terekben és a hangversenytermekben kerüljenek közel a gyerekek a művekhez – hangsúlyozta Körmendy Zsolt, a MÜPA művészeti szerkesztője és Szira Henrietta a LUMÚ múzeumpedagógusa.
A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanári kara négy éve kísérletezik egy olyan szintetizáló tantárgy bevezetésével, amelyben egy-egy, az európai kultúrában kulcs fontosságú személyiséget, időszakot vagy történetet mutat be. Nagy Barbara kultúrtörténet szaktanár ezt a történelem, a művészettörténet, az irodalom és a zene eszközeivel dolgozó különleges tantárgyat elemezte.
Lájer Veronika, művészettörténész és kulturális menedzser Brémából két kortárs képzőművészeti projektet mutatott be, szemléltetve, hogy milyen mélységig vonhatóak be egyetemi hallgatók egy kiállítási projektbe és a kísérő események (performance) dokumentálásába.
A MUS-E (Musique-Europe) programot 1993-ban Yehudi Menuhin indította útjára azzal a céllal, hogy a művészet és az iskola egymás kölcsönös gazdagításának eszközévé váljon. A program támogatásával hivatásos művészek iskolákban nyújtanak betekintést hátrányos helyzetű gyerekeknek egy tágabb élményvilágba. „A kisdiákok olyan eszközökhöz jutnak, amelyek kreativitásuk kibontakozását és életminőségük javítását segítik" – fogalmazott Kravalik Brigitta, a magyarországi MUS-E operatív vezetője.
Romankovics Edit, a KÁVA kulturális műhely színész-drámatanára arról beszélt, hogy művészetpedagógiai missziójuk mellett színházuk egyre inkább társadalmi fórummá és közösségi térré is válik. A társulat 15 éve készít színházi nevelési programokat gyerekeknek és fiataloknak. „Gubanc" elnevezésű komplex színházi programjuk arra ösztönzi az előadások résztvevőit, hogy egy mese ürügyén, közösen keressenek választ arra a kérdésre, hogy mit is tehetünk egy felettünk álló elnyomó, gonosz hatalommal szemben?
A „World café"-beszélgetések során a konferencián résztvevő szakemberek a közönséggel közösen fogalmaztak meg három kiemelt szakmai kérdésre válaszokat, vitákon keresztül egyesítvén a különböző szakmai identitásokat és nézeteket.
A nap végén German Kinga kiemelte, hogy a mindennapok dinamikáját, ellentmondásait és szépségeit a művészeteken keresztül, így a művészetközvetítés segítségével lehet megtapasztalni. Szerinte a művészetekkel való találkozás kiragad a hétköznapokból, melyekbe aztán újult erővel tudunk visszakapcsolódni.
