A duális magyar gazdaságnak szüksége van a munkahelyvédelmi akciótervre

Több százezer hazai vállalkozást érint pozitívan a munkahelyvédelmi akcióterv – mondta el Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára azon a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett konferencián, ahol a terv adóügyi vonatkozásait, a kisvállalati adót (kiva), valamint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vették górcső alá a nemzetgazdasági tárca szakértői – derül ki az Adó Online összeállításából.

Több százezer hazai vállalkozást érint pozitívan a munkahelyvédelmi akcióterv – mondta el Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára azon a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett konferencián, ahol a terv adóügyi vonatkozásait, a kisvállalati adót (kiva), valamint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vették górcső alá a nemzetgazdasági tárca szakértői – derül ki az Adó Online összeállításából.

Magyarországon a 2-300 céget magába foglaló nagyvállalati szektor mellett több százezer kisvállalat működik, ebből a szempontból duálisnak mondható a gazdaság. A két vállalati forma között azonban az adózás szempontjából eddig nem tettek különbséget hazánkban annak ellenére, hogy pénzügyi sajátosságaik erősen eltérnek. 2013-tól azonban a kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója lehetőséget kínál a kisvállalatoknak és kisadózóknak arra, hogy válasszanak a számukra legkedvezőbb adózási lehetőségek közül.

Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője arról beszélt a „A munkahelyvédelmi akcióterv részletei" című konferencián, hogy a kisvállalati adó, amely egy pénzforgalmi szemléletű adó közelebb áll a vállalkozók igényeihez és az evával ellentétben alkalmas arra, hogy ösztönözze a beruházásokat és a foglalkoztatást. Ezeket az adókat kimondottan kis- és mikrovállalkozásokra szabták, ráadásul frissen alakult cégek is választhatják (az evát két éves működéshez kötik). Azoknak, akik a kivát választják jövőre, igyekezni kell, hiszen december 1-20. között lehet rá bejelentkezni a NAV-nál, a pótjelentkezés határideje pedig január 15. Laki Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel az adónem kiválasztásánál minden vállalatnál pontos számításokra és több tényező figyelembe vételére van szükség, az adónem felfutásához, elterjedéséhez még pár évre biztosan szükség lesz.

Honyek Péter, az NGM osztályvezetője elmondta, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetésével 400 ezer önfoglalkoztató mikrovállalkozásnak nyújtanak majd segítséget abban, hogy könnyebben átlássák az adórendszert. A szakértő arról is beszélt, hogy a kata adózásra bármikor be lehet jelentkezni, azonban elképzelhető, hogy az evázók csak egész naptári évre választhatják az új adónemet. Véleménye szerint alapvetően akkor érdemes a katát választani, ha az éves árbevétel közel van a 6 millió Forinthoz.

Az osztályvezető konkrétumokkal is szolgált: számításai szerint egy 4 millió forint éves árbevétellel rendelkező cég esetében (ez evás cégnél az áfa miatt 5.080.000 forint) félmillió forint kiadás mellett a társasági adó hatálya alá eső cég tulajdonosánál 1.803.017 forint nettó jövedelmet, egy evás vállalkozónál 2.107.525 forint nettó jövedelmet, míg egy kisadózónál 2.900.000 forint nettó jövedelmet jelent.

A két új adónem finomhangolása a Parlament előtt lévő év végi adósaláta-törvényben még várható. Minden év végi adóváltozásról részletesen tájékozódhatnak a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett, 2012. november 26-27-én megrendezésre kerülő „Adómozaik 2013" Konferencián, valamint a Kiadó gondozásában megjelenő Adó-kódex szaklap "Adótörvények 2013" című két duplaszámából.