Révay András: Ízek és gondolatok
5 perc olvasás
Hatodik alkalommal rendezte meg partnertalálkozóját a Matias Pincészet. A Károly körúti Alexandra Könyvesház kávézójában vörös- és fehérborok egész garmadája várta a meghívott vendégeket.
Hatodik alkalommal rendezte meg partnertalálkozóját a Matias Pincészet. A Károly körúti Alexandra Könyvesház kávézójában vörös- és fehérborok egész garmadája várta a meghívott vendégeket.
Az ízek és gondolatok nemcsak ennek a találkozónak volt címe – árulta el Csányi Norbert – hanem egy olyan jelmondat, amit újra és újra tartalommal kívánnak megtölteni. A két fogalom párba állítása azért hiteles, mert az Alexandra Kiadó közös tulajdonosi körébe tartozik a Matias Borászat és korábban a borokhoz ajánlottak könyvet és ételt is. Ez a találkozó más, mint a hozzá hasonlók. Ma már rengeteg olyan fórum van, ahol bort lehet kóstolni vagy ahol kifejezetten azokat mutatják be, amiket a kereskedőnek forgalmazásra, az étteremnek az itallapjára ajánlanak. Ez viszont egy olyan kötetlen program, aminek nincs eleje, nincs vége, minden meghívott – 14 és 21 óra között – bármikor csatlakozhat, helyet foglalhat, kóstolgathat, mint egy klubban. Valóban borok garmadája várja, hiszen a Matias Borászat öt borvidéken van jelen és egyszerre harminckilencféle bort kínál a piacon. Akinek mindössze csak egy órája van ebben a rohanó világban, az is eljöhet, megpihen picit, iszik egy-két finom kortyot és pár különleges falatot is talál hozzá. Akinek több ideje is van, beszélgethet, ismerkedhet a többiekkel.
Az országban jelenleg több, különböző jellegű pincészet dolgozik. Vannak családi pincészetek, közben felnőtt egy fiatal generáció, amelyik örökli a szülők, nagyszülők által létrehozott borászatot. Vannak viszont olyan borászatok, ahol a tulajdonos – mint tőkeerős háttér – olyan borbarát, személyében is borkedvelő ember, aki maximálisan tiszteli a bort és hozzá kíván tenni valamit a magyar borkultúrához. Megteremti annak a lehetőségét, hogy egy újabb, jól működő borászat jöjjön létre. Ebben az esetben is egy szerencsés együttállásról beszélhetünk; az Alexandra tulajdonosa, Matyi Dezső úr pont ilyen ember. Előbb Pécs-környéki kereskedőházként árultak borokat, míg meg nem született a gondolat, hogy akár a saját boraikat is forgalmazhatnák. Néhányan beleesnek abba a hibába, hogy azt hiszik elég, ha pénzük van, akkor már mindenhez értenek. Itt nem ez a helyzet. Meghívtak főborásznak egy nagyon jól képzett borászt, aki a saját villányi boraival már évek óta sikeresen volt jelen a piacon. Később ennél is tovább léptek, eldöntötték, hogy minden jelentős borvidéken legyen szőlőbirtokuk. Kialakult a gazdaság, melynek része Pécs, Szekszárd, Villány, Badacsony és Tokaj vidékén saját tulajdonú ültetvény. Az eredmény sem váratott sokáig magára, egyre több bor egyre rangosabb fórumokon nyert komoly díjakat.
A legfrissebb ezek közül a Zweigelt, az egyetlen pécsi kékszőlő, melyből a 2009-es Matias Zweigelt Pécs város vörösbora lett. Lehet, hogy első hallásra ez nem ér fel mondjuk a nemzetközi VinAgora rangjával, de mint regionális elismerés nagyon fontos, hiszen Pécs ennek a borrégiónak a fővárosa, az itt kapott díj valódi büszkeségre ad okot! Már az elődje, a 2008-as Matias Zweigelt is igen magasra rakta a képzeletbeli lécet, mert a Pannon Bormustra TOP-25 tagja lett, VinAgora aranyérmet is kapott és Bécsből is elhozott egy aranyérmet.
Kiss Gábor, a Matias Pincészet főborásza a leginkább tudója annak, hogy a vállalkozás, amelyik az ország öt borvidékén egyszerre dolgozik, hogyan képes egy közös nevezőt megtalálni? Véleménye szerint a célkitűzés az volt, hogy az ország fő borvidékeit egy márkanév alatt kínálhassák. Az ott tradicionális fajtákat és a kiemelkedő világfajtákat fajtaborként és házasításban is meg lehessen kapni. Magyarországon ez teljesen újszerű, külföldön viszont egészen elfogadott dolog. A Matias Borászat a maga összesen száztíz hektárával idehaza nagynak számít, külföldön ez még a családi mérettartomány. Bátran elmondható róla, hogy bár viszonylag nagy, de a kis pincészetek szemléletmódjával dolgozik. Sok kis tétele van, amelyekben érvényesülni engedik a környezet, a terroir hatását. Megpróbálják a szőlőfajta adottságait kiemelni. Talán ez a legfontosabb jellemzője a munkájuknak.
A partnertalálkozón felvonultatott palackok között volt néhány, amint joggal akadt meg a szemlélő szeme. A névadás magyarázata pedig, hogy mivel az anyacég könyvkiadó, négy házasítást az irodalomhoz kapcsoltak. Így születtet meg a Badacsonyi Idill, a Pécsi Románc, a Szekszárdi Mítosz és a Villányi Monda. A két utóbbi bordói típusú házasítás, tehát a Cabernet fajták találhatók bennük Kékfrankossal kiegészítve. A Románcnál nagyon fontos volt, hogy magyar, és kiemelkedő minőséget adó világfajta is legyen benne. Az Idill-ben a Kéknyelű, a Szürkebarát, illetve a virágos illat eléréséhez egy nagyon pici Muskotály lett az összetevő. A bemutatott vörösborok más érdekességgel szolgáltak. Megtalálhatóak voltak köztük ugyanazon fajták Szekszárdról és Villányból. A Matias Borászat valószínűleg abban is első a hazaiak között, hogy ugyanazzal a technológiával, ugyanazzal a borkészítési szemléletmóddal dolgozva mutatja be, hogy mit tud maga a szőlőfajta a különböző területeken. Ugyanabban az évben mennyire más a bor a talaj, a környezet hatására. A szekszárdi borok – főleg a löszös talaj miatt – egy kicsit simábbak, könnyedebbek. A villányiak markánsabbak, erőteljesebbek, csersavban gazdagabbak. Fontos ezt tekintetbe venni az ételválasztásnál. Míg egy borjúpaprikáshoz tökéletes a szekszárdi, addig a villányi inkább szarvast kíván maga mellé.
