Tovább nő az egészségbiztosítás előnye a cafeteria-rendszerben

Miközben a cafeteria-juttatások terhei 2013-ban 30,9 százalékról 35,7 százalékra emelkednek, a munkáltatók jövőre is adómentes juttatásként, ráadásul felső limit nélkül adhatják dolgozóiknak a visszavásárlási értékkel nem rendelkező egészségbiztosítást. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint ennek hatására tovább nőhet az egészségbiztosítások szerepe a cafeteria-rendszereken belül, annál is inkább, mert a munkavállalók körében – bár a többségnek erre nincsen anyagi bázisa – folyamatosan nő az igény az államilag finanszírozottnál magasabb szintű ellátás iránt.

Miközben a cafeteria-juttatások terhei 2013-ban 30,9 százalékról 35,7 százalékra emelkednek, a munkáltatók jövőre is adómentes juttatásként, ráadásul felső limit nélkül adhatják dolgozóiknak a visszavásárlási értékkel nem rendelkező egészségbiztosítást. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint ennek hatására tovább nőhet az egészségbiztosítások szerepe a cafeteria-rendszereken belül, annál is inkább, mert a munkavállalók körében – bár a többségnek erre nincsen anyagi bázisa – folyamatosan nő az igény az államilag finanszírozottnál magasabb szintű ellátás iránt.

„Jövőre az adómentes egészségbiztosítás még kedvezőbb alternatíva lehet a 35,7 százalékos terhekkel rendelkező egészségpénztárakkal szemben – jelentette ki Pászka Zsuzsa, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Bár a jelenlegi helyzetben munkavállalók többsége érthetően az olyan készpénz-helyettesítő, a pillanatnyi rezsikiadásokat könnyítő juttatásokat preferálja, mint az étkezési, közlekedési hozzájárulások, egyre több nyomós érv szól amellett, hogy a juttatások körében ez a szolgáltatás is helyet kapjon."

A MABISZ harmadik negyedéves adatai szerint a hazai piacon egy év alatt több mint 21 százalékkal, 4,7 milliárd forintra nőtt a betegségbiztosítási termékek záró állománydíja, ennek ellenére a termék potenciálja még óriási: jelenleg a lakosság mintegy 5 százaléka rendelkezik ilyen biztosítással, miközben az NRC Piackutató közelmúltban publikált adatai szerint 53 százalék számít potenciális igénybevevőnek. Az említett felmérés adatai szerint a lakosság 50 százaléka elégedetlen az állami egészségügyi ellátással, a három legnagyobb probléma a hosszú várakozási idő, a megfelelő felszereltség, illetve a szakember-ellátottság hiánya. Miközben 73 százalék fontosnak tartja, hogy felkészült legyen váratlan egészségügyi kiadásokra, 52 százaléknyian kisebb kiadást sem tudnának saját erőből fedezni.

További előny, hogy a változatlan adómentesség hatására egyre több biztosító lép piacra folyamatosan szélesedő szolgáltatásokat biztosító egészségbiztosítási termékekkel. Miközben a múltban csupán bizonyos helyzetekre (műtéti térítés, kórházi napidíj, emelt szintű ellátás, stb.) lehetett összegbiztosításokat kötni, az újabb termékek már szinte a teljes járóbeteg-ellátást is finanszírozhatják, akár felső limit nélküli térítéssel. E termékek fontos részét képezik a megelőzést szolgáló éves szűrések, amelyek előfinanszírozási kötelezettség nélkül, hálapénzmentesen, ugyanabban az előre egyeztetett időpontban zajlanak le. A kínálat gyakorlatilag hétről hétre bővül, ezért immár ezen a területen is egyre nagyobb szerep jut a munkáltatók vagy a magánszemélyek megfelelő választását segítő biztosítási alkuszoknak.

„Az egészségbiztosítások díja a kínált szolgáltatások körétől, illetve a biztosítás kedvezményezettjének életkorától függően igen széles határok között mozog – magyarázza a FBAMSZ szakértője. – A szűrést, a fontosabb járóbeteg-ellátásokat és diagnosztikai költségeket fedező egészségbiztosítások egy 30 éves ügyfél számára már havi 6-7 ezer forintért is elérhetőek, ami töredéke annak a költségnek, amibe egy betegállomány miatti kiesés jelenthet a munkáltatónak. A díjak összehasonlításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a csoportosan megkötött biztosítás költsége sokkal kedvezőbb az egyéni díjaknál, ily módon akár több tíz százalékos kedvezmény is elérhető."