Nyilvánosak a kerettantantervek, a vita megindult, de rövid rá az idő
5 perc olvasásAz Emberi Erőforrások Minisztere aláírta az új kerettantervi rendeletet, így elérhetőek a tantervek végleges változatai. Az alábbiakban megtalálható dokumentumok, illetve a kerettantervekhez kapcsolódó legfontosabb információk elérhetők közvetlenül a kerettanterv.ofi.hu oldalon is.
Az Emberi Erőforrások Minisztere aláírta az új kerettantervi rendeletet, így elérhetőek a tantervek végleges változatai. Az alábbiakban megtalálható dokumentumok, illetve a kerettantervekhez kapcsolódó legfontosabb információk elérhetők közvetlenül a kerettanterv.ofi.hu oldalon is.
Nyilvánosak a kerettantervek
A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet (továbbiakban: kerettantervi rendelet) mellékleteként megjelent kerettantervekben kerültek meghatározásra. A miniszter által kiadott kerettantervek iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) szerint tagolódnak: alsó tagozat, felső tagozat, négy-, hat- és nyolc évfolyamos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola.
A kerettantervek felépítése
A kerettantervek tartalmazzák a
- bevezetést, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat;
- a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves ciklusokban);
- egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit.
Megtalálhatók továbbá a sajátos köznevelési célú iskolák, illetve programok kerettantervei (Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program, sportiskola, nyelvi előkészítő évfolyam). Ezekben az adott program speciális tantárgyai szerepelnek, az egyéb tantárgyak tekintetében a fent leírt kerettantervek érvényesek.
A tantárgyi kerettantervek évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát és a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90 %-át fedik le.
Javaslatok a kerettantervek helyi alkalmazásához
A kerettantervi rendelet megjelenését követően az iskoláknak megnyílik a lehetőségük arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (továbbiakban: Nkt.) és a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendeletben, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: Nat) előírtak szerint megkezdjék a köznevelési rendszer tartalmi megújítását a helyi tanterveik kidolgozása által.
Bizonyos területeken az iskola választhat a kiadott kerettantervek közül (A és B variációk). A választáshoz fel kell mérni meglevő vagy megteremthető erőforrásokat, illetve azt, hogy a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz. A helyi tanterv koherenciájára, az ismeretek egymásra épülésére és a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokra azonban minden esetben fokozottan ügyelni kell!
A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kell az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról. (Az órakeret felhasználása kötelező.) Dönthetnek például a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése mellett, vagy szabadon választható tantárgyat vezethetnek be. Választhatnak a kerettantervekben szereplő emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve alkalmazhatnak az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, továbbá az iskolák saját tantárgyat/tantárgyakat is alkothatnak.
A későbbiekben a miniszter további szabadon választható tantárgyi kerettantervekkel egészíti ki a korábbiakat (Lovaskultúra, Sakk, Családi életre nevelés, Vállalkozói ismeretek, Gazdasági és pénzügyi kultúra), a 10 % felhasználásának alternatívái tehát bővülni fognak.
A választások és a szabad órakeretről hozott döntések együttesen határozhatják meg az iskola illetve azok egyes évfolyamainak, osztályainak saját nevelési-oktatási arculatát, adott esetben valamely tantárgy, tantárgycsoport vagy műveltségterület emelt szintű oktatását. (Az emelt szintű oktatás bevezetése esetében a Nat 7. § (3) bekezdése ad iránymutatást.) A nyelvi előkészítő évfolyam számára egy kezdő és egy haladó idegen nyelvi tantervet is tartalmaz a dokumentum.
A variálhatóságot a helyi sajátosságok és értékek megőrzése érdekében biztosítják a jogszabályok. Az iskolai döntések és választások során létrehozott helyi tantervek alapozzák meg a 2013/2014. évi szeptember 1-jén kezdődő tanév képzési kínálatát, beiskolázási tevékenységét, valamint a nevezett tanév nevelési-oktatási célrendszerét, fejlesztési követelményeit, tartalmait.
A fentieken túl az iskolák dönthetnek a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról is. Például az iskola úgy is határozhat, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; nem választ a választható tantárgyakból, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.
A két évfolyamra megfogalmazott tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározása is az iskola szakmai feladata közé tartozik. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása megtörténhet a tematikai egységek mentén is, de bizonyos esetekben (elsősorban képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében) a tematikai egységek meg is bonthatók. A tanévekre történő bontás során a megadott óraszámot annak figyelembevételével szükséges meghatározni, hogy a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére teljesüljenek.
Az Nkt. vonatkozó előírásai alapján az iskoláknak 2013. március 31-ig van lehetőségük pedagógiai programjaik és helyi tanterveik felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a nevelési-oktatási feladataik ellátása az Nkt. rendelkezéseivel illetve a kerettantervi rendelet előírásaival összhangban valósulhasson meg. E munka elvégzéséhez javasoljuk az alábbi jogszabályok előírásait figyelembe venni:
- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám – 2011. december 29.,
- a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4.,
- a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám – 2012. augusztus 31.
Az alkalmazáshoz kapcsolódó kérdéseket a kerettanterv@ofi.hu e-mail címre várják!