Ahol az imák meghallgatásra találnak…
5 perc olvasás
„Mindig kell egy olyan hely, ahol a csend lakik, és ahol az imák meghallgatásra találnak. Az egyik legkülönlegesebb ilyen hely Magyarországon az Oroszlány-Majkpuszta Kamalduli remeteség, amelynek kolostorépülete 2013 végére visszanyerheti eredeti szépségét" – véli Dobó Ágota. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ projektvezetője elmondta, hogy a némasági fogadalmat tett szerzetesek egykori kolostorának felújítása a terveknek megfelelően halad, és olykor még a művészettörténészeket is meglepi a barokk freskók és falképeknek a restaurátorok keze nyomán előbukkanó szépsége és részletgazdagsága.
„Mindig kell egy olyan hely, ahol a csend lakik, és ahol az imák meghallgatásra találnak. Az egyik legkülönlegesebb ilyen hely Magyarországon az Oroszlány-Majkpuszta Kamalduli remeteség, amelynek kolostorépülete 2013 végére visszanyerheti eredeti szépségét" – véli Dobó Ágota. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ projektvezetője elmondta, hogy a némasági fogadalmat tett szerzetesek egykori kolostorának felújítása a terveknek megfelelően halad, és olykor még a művészettörténészeket is meglepi a barokk freskók és falképeknek a restaurátorok keze nyomán előbukkanó szépsége és részletgazdagsága.
Európa-szerte kuriózumnak számít a tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból álló, 1733-ban alapított Oroszlány-Majkpuszta Kamalduli remeteség. A néma szerzetesek egykori kolostorépületének műemléki rekonstrukciós munkálatai 2012 nyarán kezdődhettek el, az Új Széchenyi Terv keretében elnyert, 874 millió forint európai uniós támogatással. A projekt részeként a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ – vagyis az egykori Műemlékek Nemzeti Gondoksága – szakemberei elvégeztetik a kolostorépület teljes szerkezeti és külső helyreállítását, a pince, a földszint, valamint a gyógynövénypadlás felújítását és műemléki rekonstrukcióját. Emellett megújul a belső udvar, és restaurálják az egykori ebédlő gyönyörű freskóit is. A beruházás fenntarthatóságát szolgálja, hogy az épület speciálisan természetes fényt adó, energiatakarékos ledvilágítást kap, a fűtést pedig hőszivattyús rendszerrel oldják meg a szakemberek.
„Mostanra elkészült a kolostorépület új tetőszerkezete, jelenleg pedig a bádogozási munkálatokat végzik a munkatársaink. Ezzel párhuzamosan helyükre kerültek az új nyílászárók, és jól halad a díszudvari homlokzat vakolása is" – adott helyzetjelentést a beruházás állásáról Dobó Ágota projektvezető. Mint mondta: a restaurátorok az ebédlőterem freskóinak és falképeinek az esztétikai helyreállításán dolgoznak, és bizony néha még őket is meglepi a barokk-kori alkotások előbukkanó szépsége és részletgazdagsága. A kolostorépület emeletén kiállító- és rendezvénytermet alakítanak ki, valamint a kamalduli szerzetesekhez erősen kötődő fejedelem emlékére egy Rákóczi-emléklakosztály várja majd a Majkra látogatókat.
A remeteség helyreállítását célzó beruházások sora a tervek szerint a jövő év második felében sem zárul le az Oroszlány-Majkpuszta Kamalduli remeteségben. Már elbírálásra vár ugyanis a helyreállítás II. ütemére benyújtott európai uniós pályázat. Ha ez sikeres lesz, úgy a következő ütemben a remeteség barlangkápolnáját, a halászházat és a remeteséget egykoron vezető prior házának műemléki rekonstrukcióját végzik el a szakemberek. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ munkatársai persze ennél is tovább tekintenek: már készülnek a III. és a IV. ütem tervei is, amelyre a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban remélnek uniós forrást a műemlékvédők.
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a majkpusztai remeteséget a kamalduli szerzetesrend számára. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a fejedelemhez hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épültek itt a némasági fogadalmat tett szerzetesek cellaházai. Az adományokra a szerzetesi lakok főhomlokzatán elhelyezett nemesi címerek emlékeztetnek. Az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség a hallgatás szimbólumaként az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharc bukását követően.
A remeteség konventépületben – más néven foresteriában, erdei kolostorban – kapott helyet többek között a remeteség felügyelőjének és az átutazó vendégeknek a szállása, az alapító kegyúr lakosztálya, a laikusok számára is igénybe vehető vendégfogadó, valamint a közös ebédlőterem (a refektórium), illetve a könyvtár, a levéltár és a gyógyszertár. A hajdani refektóriumnak és előterének freskóit Vogel Gergely oltár- és freskófestő készítette 1760 körül. A 27 kép a rendet alapító Szent Romuald életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az utolsó vacsora jelenetét ábrázolja.