A lokális kapcsolat a takarékok erőssége

Kétszer annyian tudtak pontos leírást adni a takarékszövetkezetekről 2012-ben, mint az azt megelőző évben, és a tavalyihoz képest egy fokozattal javult a hazai tulajdonú vidéki hitelintézetek megítélése is a TakarékBank legfrissebb felmérése szerint. A megkérdezettek 91 százaléka támogatta, hogy az egyenként túl kicsi pénzintézetek hálózatba szerveződve vegyék fel a versenyt a bankokkal.

Kétszer annyian tudtak pontos leírást adni a takarékszövetkezetekről 2012-ben, mint az azt megelőző évben, és a tavalyihoz képest egy fokozattal javult a hazai tulajdonú vidéki hitelintézetek megítélése is a TakarékBank legfrissebb felmérése szerint. A megkérdezettek 91 százaléka támogatta, hogy az egyenként túl kicsi pénzintézetek hálózatba szerveződve vegyék fel a versenyt a bankokkal.

Többet tud a lakosság a takarékszövetkezetekről, mint egy éve, derült ki a TakarékBank megbízásából tavaly év végén – városi és vidéki felnőtt lakosság megkérdezésével – végzett kutatásból, összehasonlítva azt egy 2011-es felméréssel. 2012-ben a megkérdezettek 40 százaléka a takarékszövetkezetekre a „sok takarék egységes hálózatát" és „a hazai tulajdonú vidéki pénzügyi szolgáltatót" találta jellemzőnek, ezt a két alapvető vonást 2011 februárjában még csak a megkérdezettek 25 százaléka jelölte meg. Külön kedvező, hogy a nagyobb ismertséghez a korábbinál pozitívabb benyomás társul. Az egytől tízig terjedő szimpátiaskálán ugyanis a takarékszövetkezetek 2012 végén 7-es átlagos értéket kaptak, eggyel kedvezőbbet, mint 2011-ben. A bankok helyezése ugyan ennél valamivel alacsonyabb, de a számok összességében azt mutatják, hogy a hitelintézetek általános megítélése inkább semlegesnek mondható, mint ellenségesnek.

A takarékokról alkotott képet egyértelműen a vidékhez kötődés és a személyes ügyfélkapcsolat határozzák meg, igazolta vissza a felmérés. A válaszadók 90 százaléka inkább a vidékiek, mint a városiak pénzintézetének tartotta a takarékszövetkezeteket, ahol egyszerű ügyféllé válni (72 százalék), és személyre szabott megoldásokat kínálnak (67 százalék). Ámbár tavaly első sorban a devizahitelek kiváltásához nyújtott segítség kapcsán kaptak nagyobb figyelmet a takarékok, azokat a felmérésben résztvevők 72 százaléka továbbra is inkább a megtakarítók, mint a hitelfelvevők pénzintézetének tartja. A szektorról alkotott korábbi kép változását jelzi, hogy a megkérdezettek több mint 60 százaléka modern és újító hozzáállású hitelintézetként jellemezte a szövetkezeti hitelintézeteket.

„A válaszokból kiderült az is, hogy aki már járt takarékszövetkezeti fiókban, kifejezetten jól érezte magát ott, az átlagos elégedettségi mutató ugyanis 7,9-es volt a tízes skálán." – emeltek ki Brezina Szabolcs, a TakarékBank ügyvezető igazgatója. A nagyfokú elégedettség szerinte a takarék hálózatban tapasztalható személyességből, valamint a helyi ügyek iránti elkötelezettségből adódik. A válaszadók ugyanis a lokális kapcsolatokat elemző kérdőíven a takarékok három legjellemzőbb vonása közé sorolták, hogy törődnek a helyi ügyekkel, értik a helyi lakosok napi gondjait, örömeit, igényeit, továbbá nagy arányban foglalkoztatnak helyi lakosokat. A többség kiemelte azt is, hogy egy takarék fiókjában őszinte tájékoztatást kap a termékek hátrányairól, költségeiről, s csak azt akarják eladni neki, amire valóban szüksége van. A rokonszenvet olyan figyelmességek is erősítik, mint az ügyfeleknek küldött névnapi, születésnapi üdvözletek.

A takarékok piaci erejét jellemző adatok ugyanakkor meglepetést keltettek. A felmérésben résztvevők számára az országosan a legnagyobbnak mondható, összességében körülbelül 1600 fiókból és közel 1000 bankjegykiadó automatából álló hálózat kedvezőbb volt annál, mint amit gondoltak, ahogy arra sem számítottak, hogy a takarékszövetkezetek ügyfélköre már majdnem eléri az 1 milliót. A megkérdezettek támogatták ugyanakkor, hogy az egyenként túl kicsi hitelintézetek TakarékPont hálózatba szerveződve vegyék fel a versenyt a bankokkal. Ez az elgondolás a válaszadók 91 százalékának tetszett.

A felmérés 2012. november 22-26 között készült 50 budapesti és 300 vidéki felnőtt lakos megkérdezésével, nemre és életkorra reprezentatív minta alapján.