Jelentős fejlesztéssel segíti a befektetési alapok piacát a KELER
5 perc olvasás
Az elhúzódó gazdasági válság hatásai érzékenyen érintik a hazai befektetési alapok piacát, amely a magánnyugdíjpénztári vagyon átrendeződésével elvesztette intézményi befektetőinek jelentős hányadát. A magas kamatkörnyezet és az esetlegesen elszenvedett korábbi veszteségek pedig mindeddig távol tartották a magánbefektetők egy részét ettől a befektetési formától. Az elmúlt évben jelentősen mérséklődő betéti kamatok és a kevésbé kockázatos befektetések iránti igény növekedése azonban ismét vonzóvá teheti a lassan gyarapodó lakossági megtakarítások számára a befektetési alapokat. A piac átalakulása arra ösztönözte a Központi Elszámolóház és Értéktárat (KELER), hogy a tőkepiac szereplőinek támogatásával olyan fejlesztésbe kezdjen, amely egyszerűen elérhetővé, hatékonyabbá, és gazdaságosabbá teszi ezt a befektetési formát.
Az elhúzódó gazdasági válság hatásai érzékenyen érintik a hazai befektetési alapok piacát, amely a magánnyugdíjpénztári vagyon átrendeződésével elvesztette intézményi befektetőinek jelentős hányadát. A magas kamatkörnyezet és az esetlegesen elszenvedett korábbi veszteségek pedig mindeddig távol tartották a magánbefektetők egy részét ettől a befektetési formától. Az elmúlt évben jelentősen mérséklődő betéti kamatok és a kevésbé kockázatos befektetések iránti igény növekedése azonban ismét vonzóvá teheti a lassan gyarapodó lakossági megtakarítások számára a befektetési alapokat. A piac átalakulása arra ösztönözte a Központi Elszámolóház és Értéktárat (KELER), hogy a tőkepiac szereplőinek támogatásával olyan fejlesztésbe kezdjen, amely egyszerűen elérhetővé, hatékonyabbá, és gazdaságosabbá teszi ezt a befektetési formát.
Új üzleti kihívások elé állítja a hazai tőkepiac szereplőit a befektetői képesség és hajlandóság csökkenése, valamint a piac szerkezeti változása. A befektetési alapokban kezelt vagyon november végén ugyan több mint 200 milliárd forinttal meghaladta a májusban mért 3100 milliárd forintos mélypontot, az összvagyon azonban egyelőre jócskán elmarad a két évvel korábbi 4000 milliárd forintos csúcstól. Megfigyelhető a befektetési jegyek tulajdonosi szerkezetének átrendeződése is. Amíg a nyugdíjpénztári vagyonátadás következtében csökkent az intézményi befektetők aránya, a 2012 elején tetőző és a befektetési alapokat mintegy 100 milliárd forinttal apasztó végtörlesztés ellenére is nőni tudott a lakossági kézben lévő állomány. A Magyar Nemzeti Bank tavalyi adatai alapján a befektetési jegyek piaci értéken számolt állományának csaknem kétharmada, azaz 64 százaléka volt a háztartásoknál, s csupán mintegy 14 százaléka összpontosult a pénzügyi intézményeknél.
„A gazdaság és a befektetők preferenciáinak átrendeződése, valamint az intézményi befektetőkről mind inkább a lakosságra áttevődő fókusz újfajta hozzáállást követel meg az alapkezelőktől, a forgalmazóktól és a letétkezelőktől. A növekvő számú ügyletek és a szaporodó forgalmazási csatornák miatt kiemelten fontossá válnak a hatékonysági szempontok, amelyek a szabványosításra és az elszámolások automatizálására épülnek" – hangsúlyozta Csiszér Péter, a KELER stratégiai és ügyfélkapcsolati Igazgatója. A megváltozott feltételeknek való megfelelést segíti a KELER által kidolgozott új elszámolási és tranzakció-irányítási rendszer, amely megoldásaival illeszkedik a befektetési alapok forgalmazásának automatizálását célzó európai törekvésekbe. A szolgáltatást a befektetési alap piac szereplőivel együttműködve az idei év első negyedévétől kezdve, a funkciókat folyamatosan bővítve vezeti be a KELER.
Míg az alapokat közvetlenül érintő alapkezelési és letétkezelési díjak csökkentek az elmúlt években, az alapok forgalmazásával kapcsolatos közvetlen költségek, a sok esetben egyedi és speciális, főként kétoldalú megállapodásokon nyugvó
megoldások továbbra is jelentős terheket rónak a piaci szereplőkre. A megcsappant állományok, valamint a befektetői kör átalakulásával megváltozott alacsonyabb értékű, de nagyobb számú befektetetési jegy tranzakció előtérbe helyezi az alapokra terhelt költségek racionalizálását, a piaci szereplők hatékonyabb és ezáltal költségkímélőbb együttműködését.
„Néhány év alatt elérhető, hogy az új rendszer külföldi befektetőket és forgalmazókat is bevonzzon a magyar piacra, új üzleti lehetőségeket teremethet a hazai alapkezelők számára, és a forgalmazók is egyre szélesedő befektetési lehetőségeket kínálhatnak ügyfeleik számára" – fejtette ki a KELER igazgatója.
A jelenleg szerteágazó eljárásokat és folyamatokat felvonultató forgalmazási gyakorlat az új rendszer segítségével megfelelő sztenderdeken alapuló, egységes gyakorlattá válhat. Az automatizmus révén lerövidülhetnek a befektetési jegyek adásvételével kapcsolatos teljesítési idők, közös szabványok és átlátható folyamatok alakulhatnak ki a magyar befektetési alap piac egészére. A rendszer segíteni fogja az alapkezelőket, hogy hatékonyan használják fel a befektetett pénzeszközöket és visszaváltás esetén a befektetők hamar a pénzükhöz jussanak. A gyors, hatékony és biztonságos feldolgozás révén még több befektetőhöz juthatnak el az alapok által kínált befektetési lehetőségek.
