A stabil növekedés érdekében a közép- és kelet-európai bankok átalakítják üzleti modelljeiket
7 perc olvasás
A közép- és kelet-európai bankszektor jövedelmezősége továbbra is jó, a bevételi marzsok ugyan mérséklődnek, de még mindig felülmúlják a nyugat-európait. A mérlegfőösszeg és a hitelkihelyezés 2008 óta folyamatosan nő, bár lassabb ütemben, mint a válság előtt, erőteljesebben támaszkodva a belföldi finanszírozási forrásokra. A külföldi bankok fontos szerepet töltenek be a helyi piacokon, bankcsoportjaik mérlegfőösszegében a közép- és kelet-európai eszközök részaránya nőtt az elmúlt években.
A közép- és kelet-európai bankszektor jövedelmezősége továbbra is jó, a bevételi marzsok ugyan mérséklődnek, de még mindig felülmúlják a nyugat-európait. A mérlegfőösszeg és a hitelkihelyezés 2008 óta folyamatosan nő, bár lassabb ütemben, mint a válság előtt, erőteljesebben támaszkodva a belföldi finanszírozási forrásokra. A külföldi bankok fontos szerepet töltenek be a helyi piacokon, bankcsoportjaik mérlegfőösszegében a közép- és kelet-európai eszközök részaránya nőtt az elmúlt években.
A közép- és kelet-európai bankszektor jövedelmezősége a bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet, valamint a Gazdasági és Monetáris Unióban tapasztalható problémák ellenére továbbra is jó. A régió 2012 és 2015 közötti időszakra várható 10,9%-os átlagos tőkearányos jövedelmezősége vonzó és a nyugat-európaihoz képest fenntarthatóbb, kétszámjegyű jövedelmezőségi mutatót vetít előre. Ez az egyik legfontosabb tanulsága a legújabb Közép- és kelet-európai bankpiaci tanulmánynak, melyet az UniCredit CEE Strategic Analysis 17 országra vonatkozóan készített el. A bevételi marzsok mérséklődnek Közép- és Kelet-Európában, de még így is a nyugat-európai duplája. A régió bankjainak teljesítményét leginkább meghatározó tényező továbbra is a költséghatékonyság és a kockázatkezelés marad. Az egyes közép- és kelet-európai országok között ugyanakkor jelentős eltérések láthatók: míg Törökország és Oroszország átlagon felül teljesítenek, addig a balkáni államok és Ukrajna bankszektorainak jövedelmezősége elmarad az átlagtól. Az eszközminőség 2014-ig jelentős kockázati forrás marad.
A hosszú távú gazdasági növekedési potenciál változatlan, a régió versenyképes más feltörekvő piacokkal szemben
„A közép- és kelet-európai régió gazdaságainak hosszú távú növekedési potenciálja a fejlettebb országokkal összehasonlítva töretlen – emelte ki Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője. – Egyes országok különösen vonzónak bizonyulnak más feltörekvő gazdaságokhoz képest." Például a FÁK-tagállamok és Törökország reál-GDP-növekedését 2013 és 2017 között átlagosan 4,4%-osra prognosztizálják, amivel mind a közel-keleti/észak-afrikai régiót (4,2%), mind Latin-Amerikát (4,0%) maguk mögött hagyják. Az euróövezet gazdasága ugyanebben az időszakban átlagosan 1,2%-kal bővül majd. A KKE-régió legfőbb erősségeit a versenyképesség, a munkaerő-piaci rugalmasság és a
foglalkoztatási költségek jelentik. Rövid távon várhatóan az alacsony kamatlábak, az alacsony infláció, a készletcsökkentés és a növekvő külső kereslet is ösztönzőleg hatnak. Emellett újabban pozitív jelek mutatkoznak a bizalmi indikátorokban és a reálgazdaság adataiban.
A közép- és kelet-európai bankszektorban a hitelkihelyezés- és eszköznövekedés nem torpant meg a globális pénzügyi válság 2008-as csúcspontja óta. Ténylegesen a régióbeli bankok mérlegfőösszege folyamatosan nőtt 2008 szeptembere és 2012 szeptembere között mintegy 700 milliárd euróval. A növekedés üteme ugyanakkor a válság előtti időszakhoz képest csökkent. „A mérlegfőösszeg növekedésének lassulása a körültekintőbb üzletpolitika, az eszközminőség romlása és a beruházási lehetőségek szűkülése miatt következet be – állapította meg Aurelio Maccario, az UniCredit CEE Strategic Analysis vezetője. – Mindezek mellet a hitel/betét-mutató egyre fontosabb szerepet tölt be, ami maga után vonja a mérleg finanszírozási struktúrája fejlesztésének szükségességét." Következésképpen a külső források, mint finanszírozási forma jelentősége csökken, bár a helyi hiteldinamika szempontjából továbbra is számottevő tényezők maradnak. A közép- és kelet-európai régió bankjai az elmúlt négy év folyamán mintegy 130 milliárd eurós tőkeemelést hajtottak végre, ami összességében 49%-os növekedést jelent.
A legfrissebb adatok tanúsága szerint 2012-ben több közép- és kelet-európai országban a gyenge kereslet ellenére is növekedett a hitelkihelyezés, bár a régión belül jelentős eltérések figyelhetők meg. Az élmezőnyhöz Oroszország és Törökország tartozik, ahol nemcsak a legnagyobb mértékű az ügyfeleknek nyújtott hitelek növekedése, hanem a hitel/betét-mutatóik is rendkívül kedvezőek. A kamatok szempontjából a KKE-régió központi bankjai ismét a lazítás fázisába léptek.
Végül pedig az európai bankok közvetlen és devizahitel formájában nyújtott összes kinnlevősége Közép- és Kelet-Európában 2008 óta csökken, illetve az „új átlag" körül ingadozik az utóbbi időben.
A nemzetközi bankcsoportok megváltoztatják finanszírozási struktúrájukat
A külföldi piaci szereplők fontos szerepet töltenek be a közép- és kelet-európai bankrendszerben. 2012. június 30-ai adatok alapján, Oroszországot és Kazahsztánt is beleszámítva, a régióban működő bankok mérlegfőösszegének 43%-át a nemzetközi bankcsoportok adják, ami enyhe csökkenést jelent a 2010 végi 46%-hoz képest. Ám ha Oroszországot és Kazahsztánt, ahol a hazai tulajdonban lévő bankok piaci részesedése több mint 70%, nem vesszük figyelembe, akkor a régió mérlegfőösszegének csaknem kétharmada van külföldi tulajdonban. A külföldi piaci szereplők közép- és kelet-európai eszközeinek a bankcsoportjaik mérlegfőösszegében mért aránya 12,8%-ról 13,5%-ra nőtt az elmúlt négy év során. „A nemzetközi bankcsoportok a belföldi finanszírozás előmozdításával inkább a forrásokra, mintsem az eszközökre támaszkodva működnek a régióban – állapítja meg Aurelio Maccario. – Ezáltal 107,2%-ról 98,2%-ra javították régióbeli átlagos hitel/betét-mutatójukat. Ennek eredményeként a tőkeáttétel, mely az eszközök sajáttőkéhez mért aránya, alacsonyabb, mint a válság előtt, de magasabb, mint 2009-2010-ben volt.
A régió bankszektorának további növekedése várható
A jövőre nézve rendkívül fontos, hogy helyreálljon a növekedés és ezáltal a hitelek iránti kereslet, ezt a bankok működésük révén támogatni fogják. Ezen az úton haladva a szabályozó szervezeteknek, a kormányoknak és a bankoknak meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt a szabályozói háttér és a növekedés fellendítését célzó törekvések között. „Számos közép- és kelet-európai országban a bankok mérlegének több mint 30%-át a vállalati hitelek teszik ki. Ugyanakkor a nyugat-európai struktúrákhoz hasonlóan a vállalatok itt is függenek a banki finanszírozástól – emelte ki Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője. – Mi felkészültünk arra, hogy ügyfeleink igényeit kiszolgáljuk, és támogassuk őket üzleti céljaik megvalósításában."
Az UniCredit jelenleg 10,7%-os Core Tier 1 mutatóval és egyedülálló módon mintegy 50 országra kiterjedő nemzetközi hálózattal rendelkezik. 22 országban működő helyi bankjain keresztül és jól bevált kiszolgálási modellje révén a bankcsoport a határon átnyúló üzleti fejlesztések és tevékenységek első számú banki partnere. A régió piacainak egyedülállóan mélyreható ismeretére alapozva mintegy 10 ezer Közép- és Kelet-Európában működő német, olasz és osztrák vállalati ügyfelének nyújt szolgáltatásokat. Az UniCredit szakértő munkatársai elkötelezettek a kimagasló minőségű kiszolgálás és a csoport ügyfél-elégedettségben, valamint piaci részesedésben elért közép- és kelet-európai vezető pozíciójának megtartása iránt.
