A tudomány üzenetei a Budapesti Víz Világtalálkozóra – multidiszciplináris konferencia
10 perc olvasás
A vízzel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket ismertetik és a 2013. október 8-11. közötti Budapesti Víz Világtalálkozó tudományos üzeneteit fogalmazzák meg a téma legjobb magyarországi kutatói a kétnapos Multidiszciplináris Vízkonferencián. A Magyar Tudományos Akadémián szerdán kezdődő rendezvényt – amelyen köszöntőt mondott Áder János államfő is – Pálinkás József, az MTA elnöke nyitotta meg. Az alábbi beszéddel:
A vízzel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket ismertetik és a 2013. október 8-11. közötti Budapesti Víz Világtalálkozó tudományos üzeneteit fogalmazzák meg a téma legjobb magyarországi kutatói a kétnapos Multidiszciplináris Vízkonferencián. A Magyar Tudományos Akadémián szerdán kezdődő rendezvényt – amelyen köszöntőt mondott Áder János államfő is – Pálinkás József, az MTA elnöke nyitotta meg. Az alábbi beszéddel:
Van-e ott víz? Az élet jelei után kutató űrexpedíciók legfontosabb küldetése, hogy kiderítsék van-e víz a távoli bolygókon.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Tisztelt Professzor Asszonyok és Urak!
Köszöntöm a Multidiszciplináris Vízkonferencia résztvevőit és vendégeit a Magyar Tudományos Akadémián!
Van-e itt víz? Igen, ez a legfontosabb kérdés – és nem csak az űrkutatók számára – hiszen földi létünk biokémiájának alapja a víz. Amikor az élet fenntartásának lehetőségeit kutatjuk, a vízről beszélünk. De akkor is a vízről beszélünk, amikor a környező világ sorsát, egészségét, a megszülető élet körülményeit vizsgáljuk. Víz a lelke mindennek, mondhatnánk, abban a meggyőződésben, hogy az élet létében a víznek megalapozó szerepe van.
A víz tehát kémiai és biológiai értelemben életünk alapeleme. De vajon kultúránkban is elegendő szerepet szánunk a víznek? Hogyan gondolkodunk a vízről, van-e viszonyunk hozzá? Mit teszünk a vízért?
A víz nemcsak biztosítja létünk feltételeit, de tükröz is minket. A Kék Bolygó, mondjuk Földünkről, és úgy gondoljuk, magunkat látjuk, amikor űrszondák felvételein Födünk kéklő felületében gyönyörködünk. Magunkat látjuk a Föld felszínének 70%-nyi vizében.
De magunkat kell akkor is látnunk, magunkkal kell szembenéznünk akkor is, amikor vízhasználatunkról, vízgazdálkodásunkról, vízkultúránkról beszélünk. Amikor tehát a tudomány üzeneteit fogalmazzuk meg a vízről, akkor magunkról is szólunk. Arról, ahogyan a vízben, a vízzel és a víz lehetőségeivel élünk. Tudjuk, hogy van vízválság, vízkrízis és vízetika, de még többre van szükség ahhoz, hogy a víz jelentőségét valóban megértsük. Ehhez járul hozzá a tudomány: vizsgálataival, felismeréseivel, mai üzeneteivel.
A vízről lesz ma szó, a tudomány nyelvén. A vízről, ami a felszín alatt, a felszín felett, az ember által kialakított környezetben van, ami bennünk dolgozik és működik. Arról a vízről, amely kísér és szolgál, amelyet gyűjtünk, tisztítunk és elpárologtatunk, arról a vízről, amely támad és eltűnik, amelyet használunk, és amelyet remélünk.
A vizek tulajdonságairól, a vízgazdálkodás és vízhasználat kérdésein keresztül, a víz történelemi perspektíváiról is szólnak majd az előadók ezen a kétnapos tanácskozáson, ahol a víz nem a kutatások körülményeként vagy eszközeként, hanem elsődleges tárgyaként fog mutatkozni.
A víz nem csupán a fizikai valóság része, hanem a szimbolikus és kulturális valóságé is. Erről tanúskodik a művészet, ezt bizonyítja a különböző kultúrák eltérő kapcsolata a vízzel. A ma megkezdődő konferencia a tudomány üzeneteivel biztosítja, hogy képünk, ismeretünk a vízről árnyalt, hiteles és felelősségvállalásra szólító legyen.
Ahogy Földünk nagyobbik része, testünk nagyobbik része is víz, és víz nélkül néhány napon belül elpusztulunk. Hogy poharainkba mi és az utánunk jövők is tiszta vizet önthessenek, tiszta gondolatokat kell cserélnünk a vízzel kapcsolatos minden kérdésről. Ideje a víz egyetemességét tudományos következetességgel és felelős emberséggel megismerni, a vízzel kapcsolatos kérdéseket a közgondolkodás részévé tenni.
Ideje még jobban érteni és ideje még jobban becsülni a vizek életét.
Azért, hogy arra a kérdésre, „van-e ott víz?", csak az igazat válaszoljuk.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
A Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűléséhez kapcsolódó multidiszciplináris tanácskozás célja, hogy a tudományos élet felvetéseit megfogalmazva előkészítse a Budapesten októberben tartandó Budapesti Víz Világtalálkozó című konferenciát, amelyet Áder János köztársasági elnök tavaly, a "Rio+20 Fenntartható Fejlődés" című ENSZ-konferencia plenáris ülésén felszólalva kezdeményezett Brazíliában.
A május 15-16-i Multidiszciplináris Vízkonferencián nyolc különböző szakterület kutatói a vízminőséggel, a víztisztítással, a vízgazdálkodással, a folyószabályozással, a környezetvédelemmel, a vízjoggal, a felszín alatti vízkészletek hasznosításával, valamint a víz történelmi szerepével összefüggő aktuális kérdéseket foglalják össze az Akadémián.
A víz kémiai és biológiai értelemben létünk alapeleme – emlékeztetett köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke. – "A víz nem csupán a fizikai valóság része, hanem a szimbolikus és kulturális valóságé is. Erről tanúskodik a művészet, ezt bizonyítja a különböző kultúrák eltérő kapcsolata a vízzel. A ma megkezdődő konferencia a tudomány üzeneteivel biztosítja, hogy képünk, ismeretünk a vízről árnyalt, hiteles és felelősségvállalásra szólító legyen" – fogalmazott.
"A víznek önmagán túlmutató jelentősége van: a víz egyszerre jelent ellátási kérdést, gazdasági, ezen belül mezőgazdasági és ipari problémát, társadalmi, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és ma már nemzetgazdasági kérdést is" – emelte ki Áder János államfő. A köztársasági elnök a tudományos élet szereplőit arra biztatta: eredményeiket széles körben ismertetve hívják fel a fiatal nemzedékek figyelmét a felelős vízhasználatra. "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen" – zárta szavait Széchenyi Istvánt idézve.
A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjainak a vízzel foglalkozó kötetére hívta fel a figyelmet Németh Tamás, az MTA főtitkára. A Környezettudományi Elnöki Bizottság elnöki posztját is betöltő akadémikus rámutatott: a kötetben foglaltakat a politikai döntéshozók és a felsőoktatás képviselői egyaránt hasznosíthatják. "Nem szabad visszaélni a víz természetes megújulási képességével" – figyelmeztetett Németh Tamás, az ülés levezető elnökeként arra is emlékeztetve, hogy a vízzel való takarékos bánásmód közös felelősség.
Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Víz Világtalálkozó Tudományos Fórumának elnöke a vízhasználat távlatait ismertette. Mint kifejtette, a vízzel kapcsolatos összetett kérdések politikai, gazdasági, társadalmi eredetűek, ezek megközelítése pedig új, rugalmas közelítési módot igényel.
A globális és helyi problémákat egyaránt vizsgáló tudósok negyven előadás keretében mutatják be és vitatják meg a vízzel kapcsolatos természet- és társadalomtudományi kutatási eredményeiket. A szakemberek főként a mindennapjainkat befolyásoló aktuális jelenségekről, valamint a jövőbe mutató kutatási irányokról cserélnek eszmét.
A friss tudományos eredmények nagyban befolyásolhatják a vízpolitikát meghatározó alapelveket. A globalizálódó világban a szennyvíz kezelése, tisztítása, az árvízvédelem, a mezőgazdasági termelés, az egyre nagyobb tömegek ivóvízzel való ellátása mind nagyobb súlyú stratégiai kérdés, amely összetettsége miatt igen körültekintő tervezést igényel. A vízkészletek célszerű kiaknázása regionális szinten elősegíti az energetikai, turisztikai beruházásokat, és hozzájárul a fenntartható fejlődés megteremtéséhez, a népegészségügyi kockázatok csökkentéséhez.
A tanácskozás előadói áttekintik a vízkezelés és -gazdálkodás irányait, a felszín feletti és alatti vizek hasznosításának lehetőségeit, valamint ennek környezetvédelmi és jogi vetületeit, a szennyvízkezelés legújabb lehetőségeit. A szakemberek a folyók, tavak egyre csökkenő fajgazdagsága, a légkörben felhalmozódó, az üvegházhatást fokozó vízgőznek a klímaváltozásban betöltött szerepére kitérve elemzik a vízkezelés, vízgazdálkodás előtt álló feladatokat is.
Az igen összetett kérdést páratlanul sok nézőpontból vizsgáló konferencia résztvevői a magyar tudományos közösség képviseletében megfogalmazzák az októberi, az ENSZ égisze alatt megrendezendő Budapesti Víz Világtalálkozó üzeneteit.
További programok:
2013. MÁJUS 16. (CSÜTÖRTÖK)
NAGYTEREM (Elnök: Jolánkai Márton)
09:30-09:45 Szarka László: Az előző napi előadások összefoglalása
09:45-10:00 Ligetvári Ferenc, Fehér Ferenc: A területi vízgazdálkodás térkörnyezeti összefüggései
10:00-10:15 Jolánkai Márton, Ligetvári Ferenc, Veisz Ottó: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban – korlátok és lehetőségek
10:15-10:30 Schweitzer Ferenc: Döntési kényszer az ár- és belvízvédelemben
10:30-10:45 Koncsos László, Kozma Zsolt: A belvízmodellezés új útjai: tapasztalatok, kockázatok és bizonytalanságok
10:45-11:00 Lukács Balázs András: Átok vagy áldás? Belvizek hatása az edényes növények diverzitására
11:00-11:15 Borsos Balázs: Áradás és vízgazdálkodás: tradicionális módszerek a Bodrogköz példáján
11:15-11:30 SZÜNET
NAGYTEREM (Elnök: Vida Gábor)
11:30-11:45 Bender Tamás: Bizonyítékon alapuló balneoterápia Magyarországon
11:45-12:00 Rácz Gergely, Szende Béla: A víztisztítási reakció melléktermékeinek potenciális mutagén és karcinogén hatása
12:00-12:15 Takács Erzsébet, Wojnárovits László: Nagy hatékonyságú oxidációs eljárások a vízkezelésben: sugártechnológiai módszerek
12:15-12:30 Juhász Katalin: Szennyezéssel a tisztaságért? A higiéniai célú vízhasználat néprajzi kutatásának tanulságai
12:30-12:45 Fábián István: Víz a kémcsőben és a természeti környezetben: CHEMIKUT projekt
12:45-13:00 Lengyel Szabolcs: Szisztematikus konzervációs tervezés: az európai halfauna diverzitási kulcsterületei (Key Biodiversity Area)
13:00-14:00 EBÉDSZÜNET
NAGYTEREM (Elnök: G. Tóth László)
14:00-14:15 G. Tóth László: A Balaton ökológiai változásai átalakuló természeti és társadalmi körülmények között
14:15-14:30 Orzó László: Biológiai vízminőség-vizsgálat digitális holografikus mikroszkópia alkalmazásával
14:30-14:45 Valyon József, Papp János, Rosenbergerné Mihályi Magdolna, Jobbágy Andrea, Pető Lajos, Kohlheb Róbert: Korszerű kommunális szennyvíztisztító technológia kifejlesztése és alkalmazása a balatoni térségben
14:45-15:00 G. Tóth László, Balogh Csilla: A szűrő gerinctelen állatvilág jelentősége a Balaton vízminőségének javításában
15:00-15:15 Nováky Béla, Honti Márk, Somlyódy László: Éghajlatváltozás: intő jelek a Balaton viselkedésében
15:15-15:30 SZÜNET
NAGYTEREM (Elnök: Berczik Árpád)
15:30-15:45 Guti Gábor, Berczik Árpád: Folyami vízrendszerek fenntartható hasznosításának feltételrendszere – ökológiai vonatkozások és a 21. század kihívásai
15:45-16:00 Honti Márk, Istvánovics Vera, Kovács Ádám, Kocsis Gáborné: Eutrofizálódás osztott vízgyűjtőjű folyóhálózatokban: a Szamos-Tisza vízrendszer elemzésének tanulságai
16:00-16:15 Borics Gábor: Mitől zöldek a vizeink?
16:15-16:30 Lengyel Szabolcs: A tiszavirág genetikai sokfélesége: posztglaciális változások, a tiszai állományok magas diverzitása, a rábai állomány mint Evolutionary Significant Unit
16:30-16:45 Bartha Elek: A víz a szakrális folkórban
16:45-18:00 VITA, ÖSSZEGZÉS
Elnök: Németh Tamás (Jolánkai Márton, G. Tóth László, Vida Gábor, Berczik Árpád)
