CSALÁDI HÁZUNK SIKERES HŐSZIGETELÉSE — Praktikus apróságok

Hazánkban a vidéki családi házak többsége, több mint kétmillió ingatlan 1945 és 1990 között épült. Egy átlagos ház élettartama körülbelül 50 év, s napjainkban ezért az épületállomány megújítása szükségessé vált. Az életminőség javítása, környezettudatosság, energiaköltségek hatékonysága és megtérülése mellett a tulajdonosokat egyszerű, hétköznapi kérdések ösztönzik az átalakításokra: magas fűtésszámlák kifizetése, télen a hideg, nyáron a túlzott felmelegedés, fokozott zajterhelés, levegőszivárgás, gombásodás és penészesedés leküzdése.

Hazánkban a vidéki családi házak többsége, több mint kétmillió ingatlan 1945 és 1990 között épült. Egy átlagos ház élettartama körülbelül 50 év, s napjainkban ezért az épületállomány megújítása szükségessé vált. Az életminőség javítása, környezettudatosság, energiaköltségek hatékonysága és megtérülése mellett a tulajdonosokat egyszerű, hétköznapi kérdések ösztönzik az átalakításokra: magas fűtésszámlák kifizetése, télen a hideg, nyáron a túlzott felmelegedés, fokozott zajterhelés, levegőszivárgás, gombásodás és penészesedés leküzdése.

Sokan nem is tudják, mielőtt szakemberhez fordulnak, hogy ezek a problémák a jól megválasztott hőszigeteléssel megszűnnek – s akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségeink is!

Családi házunk utólagos hőszigetelése során sokan elsőként a homlokzat, vagy a belső és külső falak burkolására gondolunk. Ugyanakkor a tetőtér, a padló és a padlásfödémek szigetelése együttesen komplex, környezettudatos felújítást eredményez, amellyel meghosszabbíthatjuk ingatlanunk élettartamát és javíthatjuk az esztétikai jellegét is. A hőszigetelésnek köszönhetően a külső falfelület hőmérséklete és hőkomfort érzetünk megnő, a helyiségek állandó hőmérséklete könnyebben fenntartható, a szobák kihűlése – vagy ami most talán még ennél is aktuálisabb – és felmelegedése lassabb. Kevesen tudják, de a jól megválasztott hőszigetelés az utcai zajokat is csökkenti, illetve a falakat megvédi a külső légköri hatásokkal szemben. Sőt, még kevesebben gondolnák, hogy a családi házak felújítása során fontos feladat, hogy a fűtési rendszer vezetékei mentén csökkentsük a hőveszteséget, ezért külön figyeljünk a csövek, a kazánok hőszigetelésére.

Ezek alapján jól látható, hogy egy hőszigetelés nélküli házban élő család amellett, hogy lemond a kellemes lakóklímáról, energiapazarló módon is él. Hosszabb távon tehát a hőszigetelés egy megtérülő befektetés, illetve a családi házak tulajdonosai számára a napi problémák megoldását is jelenheti. Életünk nagyobb részét az épületben töltjük, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül pl. a beltéri levegő rossz minőségét vagy a nedvesség következményeit (pl. családtagjainknál a gombák miatt kialakuló allergiás reakciókat).

Európában épületeink használják fel az elfogyasztott energiamennyiség több mint 40 százalékát! Bármilyen meglepő,  de  házaink CO₂ kibocsátása magasabb mint a személyautóké vagy az ipari tevékenységé.  Így az épületek azok, melyek a legnagyobb energiatakarékossági lehetőséget is magukban rejtik. Hazánkban – 2008 évi szabályozás alapján – az elmúlt évben bevezetett Energiatanúsítvány ad tájékoztatást az épület várható energiafelhasználásáról, amely „A-I"-ig kategóriákba sorolja be az ingatlanokat (az „A" a legmagasabb fokozat). Egy jól hőszigetelt épület ingatlanpiaci értéke automatikusan magasabb lesz, míg a rossz minősítés esetén a szabvány javaslatot tesz a felújítási és korszerűsítési munkákra.

A felújítási munkák során a tulajdonosok „szeretik megfogni a pénzt", s csak kevesen gondolnak bele: a családi ház tulajdonosának hosszabb távú érdeke nem a „legalacsonyabb" bekerülési költséggel járó megoldás megtalálása, hanem a hosszabbtávon legjobban megtérülőé.

Tudnunk kell, hogy a szigetelőanyagok piacára is vonatkozik az aranyszabály: a minőség és a műszaki tartalom egyenesen arányos a termék árával. Magyarországon alapvetően háromféle hőszigetelés-típus létezik: a polisztirol (közismert nevén a hungarocell), a szálas hőszigetelők, azaz az üveg-, valamint a kőzetgyapot. A költségérzékenység miatt a legnépszerűbb az olcsóbb polisztirol, azonban a komplett hőszigetelő-rendszert (háló, dűbelek, ragasztó, színező, szigetelőanyag stb.) együtt nézve az ingatlan tulajdonosok kiszámolhatják, hogy az árkülönbség már nem annyira számottevő a szálas szigetelőkhöz képest.

A szigetelőanyagok közül a talán kevésbé ismert kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazását több szempontból is jó döntésnek tartják az építészek. A laikusok számára esetleg meglepő, de a kőzetgyapot időtálló: gyakorlatilag az épület élettartamával megegyezik tartóssága, amellyel sikerül újabb évtizedekre megbízható megoldást választanunk. Kiváló hangszigetelő, víztaszító, hő- és tűzálló (a kőzetgyapot olvadáspontja magasan 1000 C felett van, és mivel szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőmérséklet, a kőzetgyapot megvédi az épület szerkezetét, meggátolja a tűzterjedést is).

A szálas szigetelők természetes alapanyagból készülnek, épp ezért páraáteresztők is. A kőzetgyapot alak- és mérettartó: a meglehetősen nagy hőmérsékletkülönbséget is alakváltozás nélkül el tudja viselni, UV sugárzás nem károsítja, nem zsugorodik, könnyen beépíthető. A kőzetgyapot hőszigetelés a környezetvédelmet elősegítő termék: csökkenti az energiafogyasztást, melynek következtében a szennyező anyagok kibocsátása is csökken. S nem utolsó sorban olyan természetes anyag, amelyet a rovarok, rágcsálók és gombák sem károsítják; lebontás esetén is újrahasznosítható. A kőzetgyapot hőszigetelés beépítése pedig, ha nem is egy életre, de életünk nagyobb részében biztosítja a családi házunk építési állagának stabil és korszerű megőrzését – ezáltal tulajdonunk védelmét is.