2014. március 14-én újra megnyílik a Vigadó.
9 perc olvasás
.jpg "2014. március 14-én újra megnyílik a vigadó. 3")
A felújított pesti Vigadó ünnepélyes megnyitóját március 14-én tartja a Magyar Művészeti Akadémia. A megújult művészeti kulturális intézményt, amely az MMA összművészeti rendezvényközpontja lesz, március 17-től látogathatja a nagyközönség. Feszl Frigyes 1864-es épülete 2004-ben zárt be, a 2014-re megújult építmény mára új terekkel gazdagodott.
A felújított pesti Vigadó ünnepélyes megnyitóját március 14-én tartja a Magyar Művészeti Akadémia. A megújult művészeti kulturális intézményt, amely az MMA összművészeti rendezvényközpontja lesz, március 17-től látogathatja a nagyközönség. Feszl Frigyes 1864-es épülete 2004-ben zárt be, a 2014-re megújult építmény mára új terekkel gazdagodott.
Március 16-án az épület új 5-6. emeletén néhai Makovecz Imre Kossuth-díjas építész kiállítása nyílik meg.
A Magyar Művészeti Akadémia alapító elnökének, örökös tiszteleti elnökének munkássága előtt tisztelgő tárlaton, a legfelső emelet egyik termében az eddig meg nem valósult felső-krisztinavárosi templom 3 méter magas makettje fogadja majd a látogatót két angyalszoborral. A másik teremben három kisebb modell: a sevillai világkiállítás pavilonja, a paksi katolikus templom és a visegrádi Erdei Művelődési Ház lesz látható. 60 tablón mutatják be megépült és meg nem valósult épületeinek fotóit, a 30 darab üvegtárlóban skiccrajzok, fotók és személyes munkaeszközei lesznek láthatók. Az építész munkásságáról több filmet is vetítenek a kiállítótérben.
Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész – a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – tárlatát március 28-tól láthatja a közönség a Vigadó földszintjén és alagsorában kialakított bemutatótermekben, a Vigadó Galériában.
Kiállítják a művész porcelánfiguráit is, amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti vezetőjeként készített, köztük van a Három bohóc, a Jelmezesek és a Karneválhercegnő. Életnagyságú kerámia aktjait és a Trianon pietàt szintén láthatja majd a közönség.
A Makovecz-kiállítás fél éven át, Schrammel Imre életmű-kiállítása három hónapon keresztül látogatható.
A Vigadó bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is.
Március 23-án Magyar képek címmel tartanak hangversenyt Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dubrovay László és a nemrég elhunyt Szokolay Sándor műveiből.
A hangversenyen, amely az MMA Zeneművészeti Tagozatának ötlete nyomán valósul meg, az Óbudai Danubia Zenekart Medveczky Ádám, Vashegyi György és Záborszky Kálmán vezényli, közreműködik Miklósa Erika énekművész. A műsorban elhangzik Liszt Szózat és Himnusz-fantázia, Bartók Magyar képek, Kodály Galántai táncok, Szokolay Soproni akvarellek és Dubrovay Magyar szimfónia című műve.
A Vigadó a Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt további kamaraestek otthona lesz:
itt hallgathatjuk meg Bogányi Gergely zongora-, Maxim Rysanov brácsa- és Banda Ádám hegedűkoncertjét, Stuller Gyula, Perényi Miklós és Rohmann Imre trióhangversenyét, a Kelemen Kvartett, a The Hilliard Ensemble, Alison Balsom és a Liszt Ferenc Kamarazenekar műsorát.
A Pesti Vigadó története
Rondellából színház
A török hódoltság 1686-ban bekövetkezett bukásakor a zömében magyarok lakta, fontos kereskedelmi utak találkozásában fekvő vásárváros, Pest romokban hevert, ám néhány évtized alatt erőre kapott. A mai Vigadó tér környékén akkoriban egy zord kőtömeg, a várost védő rondella terpeszkedett – ez volt Pest északi határa.
1789-ben ezt az északi nagyrondellát elbontották, helyére színházépületet szántak, amelynek megépítését azonban a pénzhiány sokáig nem tette lehetővé. A pesti publikum egyre inkább igényelte a tánctermet, amelynek kivitelezése végül a Pollack Mihálynak adott megbízás alapján 1829-ben indult el. Így épült fel a Redoute, a mai Vigadó elődje, amely a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye lett.
Városi táncteremből a kultúra kincsestára
A Redoute-ban az első bált 1833 januárjában rendezték, ezzel nyitotta meg kapuit az épület, amely a vigasságok mellett a legmagasabb szintű kultúra otthona is volt – Pesten akkor még egyedüli koncertteremként. Jó pár alkalommal koncertezett a teremben előbb az idősebb, majd az ifjabb Johann Strauss, a magyar szerzők közül pedig Erkel Ferenc, illetve Liszt Ferenc, aki először az 1838-as árvíz után adott itt jótékonysági koncertet. A Redoute rövid pályafutása 1849 májusában ért véget, amikor az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatává vált, s jelentős részben megsemmisült. Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg, s az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart megteremteni, végül 1864-ben adták át.
Külcsín és belbecs
A főhomlokzaton az ország címere mellé a magyar történelem jeles alakjainak portréi kerültek, az oszlopok díszítésére szolgáló szobrokat Alexy Károly készítette, a falfestmények Lotz Károly és Than Mór munkái. Az Attila lakomája című festmény volt az első képzőművészeti alkotás, amely Arany János eposzát, a Buda halálát (1863) használta forrásként. A kiegyezést követően a Vigadót a város haszonbérbe adta, s ebben az időszakban az épület a legkülönbözőbb programoknak adott otthont, többek között városi tanácskozásoknak.
Az első Vigadó vonzereje
A Vigadó megnyitását követő két-három évtizedet zsúfolt báli naptár jellemezte, a rendezők a legkülönfélébb ötleteket vetették be, hogy rendezvényük kitűnjön a többi közül. Rendeztek itt korcsolyabált, Jókai Mór regényalakjait megjelenítő jelmezbált, vagy a magyar történelem eseményeit megjelenítő élőképeket. A legköltségesebb bált 1870-ben a Nemzeti Evezős-vitorlázó Egylet rendezte a Vigadóban, drága táncrenddel, pazar díszletekkel, matrózruhás katonazenekarral, aranyhalas medencével. A bálok közül feltétlenül figyelmet érdemel a legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi István emléke előtt tisztelgő Széchenyi-bál. 1867-ben, a királykoronázás tiszteletére rendezett banketten Ferenc József is részt vett, és itt született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest.
A Vigadóban egyre mozgalmasabbá vált a hangversenyélet, és hamarosan Liszt Ferenc is visszatért a koncertterembe, amikor a Pest-Budai Zenede fennállásának 25. évfordulója alkalmából felkérték, hogy maga vezényelje saját művét, a Szent Erzsébet oratóriumot. A hangversenyre a mintegy ötszáz tagú énekkar pesti és vidéki dalárdákból szerveződött. 1869-ben került sor Liszt első szerzői estjére, majd 1873-ban ő vezényelte a Szózat és Magyar himnusz zenekari változatának ősbemutatóját. A félszázados művészi pályafutásának alkalmából rendezett ünnepségen Liszt arany babérkoszorút kapott, és számos külföldi kitüntetést, köztük a szentpétervári Zeneakadémia dísztagságáról szóló okiratot. 1875-ben Liszt és Wagner közös hangversenyt rendeztek a bayreuthi színház (Festspielhaus) építési tőkéjének gyarapítására.
A Vigadó falai közt megfordult az ifjabb Johann Strauss csakúgy, mint Mascagni, Dvořak, Debussy vagy Arthur Rubinstein, de itt adta első önálló koncertjét Dohnányi Ernő, 1905-ben Bartók Béla, 1932-ben pedig itt debütált Fischer Annie. Richard Strauss is többször vezényelt a pulpituson állva, Prokofjev pedig zongoraművészként szerepelt. A hazai karmesterhírességek közül Ferencsik János itt állt először a Székesfővárosi Filharmonikusok élére 1938-ban, az utolsó külföldi vendégművész karmester Herbert von Karajan pedig 1944-ben lépett fel a Vigadóban. A komolyzene mellett a dzsessz is létjogosultságot kapott, a Savoy Orpheans zenekarát 1928-ban Teddy Sinclair elemlámpával vezényelte, 1937 tavaszán pedig egyedülálló, huszonnégy zongorás dzsesszkoncertet rendezett itt a Szász Koncertiroda.
A II. világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, s kétségessé vált az épületrom jövője. Végül 1954-ben a Vigadót felvették a műemlékjegyzékbe, majd a megmenekülését kívánó szakemberek „a szabadságharc forradalmi szellemében fogant romantikus építészet egyetlen alkotását" védelmükbe vették, s végül az illetékesek az ötvenes évek végén engedélyezték a kulturális létesítmény újjáépítését. Kádár János és hívei ugyanakkor előszeretettel hangoztatták, hogy a Vigadó megmentése helyett inkább építhetnének az erre fordítandó pénzből iskolát.
1968-ban kezdtek hozzá az építkezéshez, illetve bontáshoz, hiszen az épület számos részét megszüntették vagy átalakították. Az akusztika javítása érdekében a nagyteremben prizmás gipsztestekbe helyezett égők kerültek a mennyezetre, miáltal a terem öt méterrel alacsonyabb lett. Az újjáépített Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
Az Erzsébet téren álló Nemzeti Szalon épületét 1960-ban bontották le, ezután a kortárs művészeknek új kiállítóhelyre volt szükségük. Ezt a szerepet töltötte be a Vigadó Galéria, amely először olyan alkotók műveit mutatta be, mint Czóbel Béla, Hincz Gyula, Martyn Ferenc, Márffy Ödön, Szervátiusz Jenő, Tóth Menyhért.
A „második" Vigadó színpadán is művészi kiválóságok léptek fel, megfordult itt a világhírű zongoraművész Cziffra György mellett Kovács Dénes, Perényi Eszter, Szenthelyi Miklós, valamint Szvjatoszlav Richter zongoraművész. Fellépett itt a Magyar Állami Hangversenyzenekar is Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével. A régi pompáját csak nyomokban őrző Pesti Vigadó 2004-ben zárt be.
A 2011-ben megalkotott alaptörvény értelmében a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakult át, majd két évvel később megkapta a Műcsarnok és a felújítása végéhez közeledő Pesti Vigadó tulajdonjogát.
A harmadik évezred Vigadójában majdnem eredeti szépségében pompázik a díszteremsor, bár a mennyezeti festményeket és a szobrokat nem lehetett rekonstruálni. Ismét régi fényében tündököl a főlépcsőház, az előcsarnok, megújult a kamaraterem. A Duna-part eme ékköve új terekkel gazdagodott: az V. emeleten előadó- és kiállítóteremmel, a VI. emeleten tetőterasszal, ahonnan pazar látvány tárul elénk a budai oldalra.
Az ismertető Holló Szilvia Andrea: A pesti Vigadó című, 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában megjelent kötetének felhasználásával készült.
Az érdekfeszítő művelődéstörténeti, ismeretterjesztő olvasmányban a több mint száznyolcvan éves épület történetét Holló Szilvia Andrea nem csupán helytörténész szemmel és időrendben próbálja tárgyalni, hiszen pezsgő zenei, irodalmi és képzőművészeti élet jellemezte a korabeli Vigadó mindennapjait. Röviden bemutatja ezek szereplőit, a külcsínt és belbecset, az elsőrangú bálok és művészi koncertek során pedig megismerhetjük a sokarcú Vigadót, amelynek falain belül jeles zenészekkel, zeneszerzőkkel, képző- és iparművészekkel találkozhatott a 19. és 20. századi pesti közönség.
Vigadó
1051 Budapest, Vigadó tér 2.
Lantai József
