XXV. Jubileumi Buiatrikus Világkonferencia Budapesten
5 perc olvasás 
A vizsgálódás egyik tárgya…
Tegnap zárult a 25. Jubileumi Buiatrikus Világkongresszus, amely most az első alkalommal került megrendezésre Közép-Európában, örömünkre Magyarországon. Az 5 napon keresztül, a több mint 2700 regisztrált résztvevővel lezajlott rendezvény fő témái az állattenyésztésben kulcsszerepet játszó kérődzők (szarvasmarha, juh, kecske és egzotikus kérődzők) egészségügyével, tenyésztésével, takarmányozási, anyagforgalmi, szaporodásbiológiai kérdéseivel, valamint az állatról emberre is terjedő, ún. zoonózisok elleni védekezés, a kérődzők betegségeinek az emberi táplálék fogyaszthatóságára történő kihatása, valamint az élelmiszer-biztonság világméretű problémái voltak.
A vizsgálódás egyik tárgya…
Tegnap zárult a 25. Jubileumi Buiatrikus Világkongresszus, amely most az első alkalommal került megrendezésre Közép-Európában, örömünkre Magyarországon. Az 5 napon keresztül, a több mint 2700 regisztrált résztvevővel lezajlott rendezvény fő témái az állattenyésztésben kulcsszerepet játszó kérődzők (szarvasmarha, juh, kecske és egzotikus kérődzők) egészségügyével, tenyésztésével, takarmányozási, anyagforgalmi, szaporodásbiológiai kérdéseivel, valamint az állatról emberre is terjedő, ún. zoonózisok elleni védekezés, a kérődzők betegségeinek az emberi táplálék fogyaszthatóságára történő kihatása, valamint az élelmiszer-biztonság világméretű problémái voltak.
Budapesten, a SYMA csarnokban, 2008. július 6-10-e között rendezték meg a 25. Jubileumi Buiatrikus Világkongresszust, a világ 73 országából érkezett, a több mint 2700 regisztrált résztvevő élénk érdeklődése mellett. A világkonferencián 438 előadás hangzott el és 820 poszter mutattak be a szerzők. Az élénk eszmecserét jelzi az is, hogy tíznél több, programon túli, az adott témák mélyebb megvitatását szolgáló kisebb fórumot (workshop) is rendeztek.
A magyarországi állatorvosi és állattenyésztő szakma kiemelkedő tényként kezelte azt, hogy a Kelet-európai országok közül Magyarország volt az első, aki otthont adhatott e szakmai körökben nagyra tartott világkongresszusnak. A 2700 regisztrált vendég 23 szálláshelyen töltötte a kongresszus napjait, 3 szociális eseményen vett részt, és 1 milliárd forintnál valamivel nagyobb turisztikai értéket teremtettek itt tartózkodásuk során, így a kongresszus nemcsak szakmai, de turisztikai szempontból is külön értéket képviselt.
Az emberiség a 80-as évektől az oly sokat említett ökológiai lábnyomának növekedése miatt, és a folyamatosan emelkedő lélekszám-emelkedés okán, egyre inkább rá van szorítva arra, hogy koncentrált állattenyésztési keretek között termelje meg az állati eredetű élelmiszereket, a húst, húskészítményeket, tejet, tejterméket. A koncentrált, nagy létszámú állatállományok miatt különösen fontossá vált az állatok egészsége, és ezen keresztül az állati eredetű élelmiszerek minősége, és élelmezés-egészségügyi biztonsága.
A kongresszus tematikája híven tükrözte ezt, hiszen az állati betegségeken túl, az állatokról emberre terjedő betegségek, a tejtermékek minőségének folyamatos ellenőrzése, valamint a különböző betegségek kapcsán az állati eredetű élelmiszerek biztonságos fogyaszthatósága álltak a fókuszban.
Napjainkban igen sok szó esik az állatról emberre betegségekről. A madárinfluenza, vagy a kérődzőkre gondolva a Creutzfeldt-Jakob-betegség, igen nagy publicitást kaptak az elmúlt évek során.
A paratuberkulózis olyan, kérődzőkről emberre terjedő betegség, ami a TBC-hez mérhető gyorsaságú és lefolyású, súlyos tüdő szövődményekkel járó betegség. E betegséggel kapcsolatosan a felismerésre, a megelőzésre hívták fel a figyelmet a török és iráni előadók, illetve arról is szó esett, hogy a legújabb kutatások szerint kapcsolat lehet a szarvasmarhák paratuberkulózis megbetegedése, és az emberi Crohn betegség között.
Egy másik fókuszpontban a tejelő állatok egészsége állt: az előadók a különböző eredetű tőgy megbetegedések felismerése és kezelése mellett arra a kérdésre is több előadáson keresztül keresték a választ, hogy a tőgy megbetegedései milyen mértékben befolyásolják a termelt tej élelmiszer-egészségügyi vonatkozásait, illetve a megbetegedések kezelésére alkalmazott gyógyszereknek milyen az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatása.
Az állatállomány minőségi fejlesztése, létszámának növelése is igen fontos része volt a tudományos programnak, így a különböző szaporítási, biotechnológiai és géntechnológiai prezentációk igen magas színvonalon és nagy érdeklődés mellett zajlottak. Különösen nagy érdeklődésre tartott számot az az előadás, amely a különböző szaporítási technológiák élelmiszer-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági dimenzióját taglalta, érthetőbben fogalmazva arra tért ki, hogy a géntechnológiát vagy biotechnológiát alkalmazó szaporítási eljárások milyen egészségügyi következménnyel vannak az állatállományra, és azon keresztül a húst, húskészítményeket illetve tejet és tejterméket fogyasztókra.
A kongresszus során került sor a Buiatrikus Világszövetség vezetőségének a megválasztására is, és Prof. Dr. Szenci Ottót a Magyar Buiatrikus Tárasaság elnökét újabb négy évre megválasztotta a Világszövetség főtitkárának.
