A közelmúltban került nyilvánosságra a klinikai kutatásokkal kapcsolatos attitűdvizsgálat eredménye, amelyet a Spicy Analytics Kft. magyar lakosság körében végzett. A több mint ezer fős kutatás eredménye egyértelműen jelzi, hogy a gyógyszert szedő vagy krónikus betegségben szenvedők jóval több információval rendelkeznek a klinikai kutatásokkal kapcsolatban és sokkal inkább nyitottak rá, mint az átlag.

A közelmúltban került nyilvánosságra a klinikai kutatásokkal kapcsolatos attitűdvizsgálat eredménye, amelyet a Spicy Analytics Kft. magyar lakosság körében végzett. A több mint ezer fős kutatás eredménye egyértelműen jelzi, hogy a gyógyszert szedő vagy krónikus betegségben szenvedők jóval több információval rendelkeznek a klinikai kutatásokkal kapcsolatban és sokkal inkább nyitottak rá, mint az átlag.

„A közelmúltban elkészült lakossági felmérésünkben* 18-65 év közötti magyar lakosokat kérdeztünk arról, milyen mennyiségű és jellegű információval rendelkeznek a klinikai kutatás kapcsán. Ilyen nagy mintavétel esetén már érdekesnek találtuk külön elemezni a krónikus betegségben szenvedők és rendszeresen gyógyszert szedők véleményét is" – mondta el a Horváth Bence, a kutatást végző Spicy Analytics ügyvezető igazgatója. „Ez azért is érdekes, mert köztudott, hogy sok beteg azért jelentkezik klinikai vizsgálatra, mert bizonyos terápiák csakis így válnak elérhetővé a számukra."

A megkérdezett több mint ezer ember 34%-a folyamatosan szed valamilyen gyógyszert, 30%-a pedig krónikus beteg, közülük leggyakoribb (42%) a kardiológiai/szív/ érrendszeri beteg.

Az 1000 fős mintában a válaszadók 30%-a mondta, hogy nem rendelkezik információval a klinikai kutatások kapcsán, ez az arány jóval alacsonyabb a betegek körében. A rendszeresen gyógyszert szedőknél ez 20%, a krónikus betegek estében ez csupán 19%. Magasabb azok aránya is, akik jól informáltnak tartják magukat, gyógyszerszedők esetében ez 16%, a krónikus betegek körében 17%, mint az átlag esetében ez csak 10%. (1. ábra)

A kutatás egyértelműen kimutatja a különbséget abban is, honnan származnak a klinikai kutatással kapcsolatos információk: míg az átlag a szakorvost, háziorvost 9 és 12%-ban nevezte meg, addig a gyógyszert szedők körében ez az arány 15 és 17%, a krónikus betegek esetében 14 és 16%.

*A rétegzett-random mintavételen alapuló telefonos lekérdezés 1031 18-65 év közötti felnőtt véleményét tükrözi. A minta korcsoport, nem, település típusa, régió, megye tekintetében országosan reprezentatív a vezetékes és / vagy mobiltelefonnal rendelkező populációra.

A klinikai kutatásokkal kapcsolatos attitűdöknél a megkérdezettek teljes körében legtöbben a tudomány fejlődéséhez való hozzájárulással értettek egyet (86%), az emberéletek megmentését (71%) és a betegségek jobb megértését (67%) emelték ki. Ezek közül kettőt (tudomány fejlődése és a betegségek megértése) a háziorvosok is – egy korábbi megkérdezés során – az első három közé soroltak a klinikai kutatások fontossága kapcsán.

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a betegek (gyógyszert szedők és krónikus betegek egyaránt) jobban elutasítják azokat a negatív percepciókat, amelyeket a klinikai kutatások kapcsán lehet hallani, és sokkal inkább a pozitív állításokkal értenek egyet.

„A kutatás azt az eredményt hozta, amire nagyjából számítottunk is, a betegek jobban érdeklődnek, nyitottabbak a klinikai kutatások iránt, hiszen számukra az valóban egy életminőség-javító lehetőség is egyben. Szeretnénk azt elérni, hogy az információ és a lehetőség ne csak akkor jusson el az emberekhez, amikor egy betegség miatt már konkrétan érdeklődnek alternativák iránt, hanem az egészséges ember is tisztában legyen a klinikai kutatások szerepével és jelentőségével"- mondta el Horváth Bence.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük