A Brexit támogatói általában két alapvető érvvel próbálják meggyőzni a szavazókat: az egyik szerint az Európai Unióból történő kilépés körüli bizonytalanság csak átmeneti lesz, és csak elhanyagolható mértékben érinti majd az Egyesült Királyság gazdaságát, míg a másik szerint (amely egyébként a kampány központi gondolata) a kilépéssel olyan új megállapodás köthető az Európai Unióval, amely kedvezőbb lenne az Egyesült Királyság számára.

 

A Brexit támogatói általában két alapvető érvvel próbálják meggyőzni a szavazókat: az egyik szerint az Európai Unióból történő kilépés körüli bizonytalanság csak átmeneti lesz, és csak elhanyagolható mértékben érinti majd az Egyesült Királyság gazdaságát, míg a másik szerint (amely egyébként a kampány központi gondolata) a kilépéssel olyan új megállapodás köthető az Európai Unióval, amely kedvezőbb lenne az Egyesült Királyság számára.

 

Vizsgáljuk meg az első érvet. Ha a kiválását támogatók győznek a népszavazáson, úgy a kiválás szószólóinak tisztában kell lenniük azzal, hogy rövidtávon az Egyesült Királyság nem fogja tudni elkerülni a spekulatív támadásokat. A Bank of England egy dolgot tehet, hogy a támadásokat megállítsa, ez pedig az irányadó kamatláb emelése – ezzel viszont a gazdaság növekedését fékezné. A kiválás támogatói ezeket a kellemetlenségek csak rövid távúnak tekintik, mivel hisznek a brit gazdaság fundamentális erejében, amely segítségével átvészelhető lenne ez az átmeneti időszak.

 

Ez az érvelés viszont figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a bizonytalanság mindaddig nem fog alábbhagyni, ameddig az új Európai Uniós megállapodást ki nem dolgozták, el nem fogadták, és a gyakorlatban el nem kezdett működni – ez viszont rendkívül sok időt vehet igénybe! Amikor Grönland a Dániától való elszakadás mellett voksolt, és kilépett az Európai Unióból, a tárgyalások három éven keresztül egyetlen kérdés körül forogtak – ez volt a halászati kvóták kérdése. A Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény véglegesítése hét évet vett igénybe, és a megállapodást még mindig nem ratifikálták! Az Egyesült Királyság és az EU közti megállapodások esetében hasonlóan hosszú és bonyolult folyamatra számíthatunk.

 

Mivel a brit vállalkozásoknak fogalmuk sem lesz arról, hogy milyen feltételek mellett fognak az Európai Unióval kereskedni, így nagy valószínűséggel visszafogják a beruházásaikat, és kétszer is meggondolják, hogy új munkaerőt vegyenek fel.

 

Az első érv helytállósága tehát enyhén szólva is kérdéses – de mi a helyzet a másodikkal? A Brexit hívei szerint a kilépést követően is megmaradnak a közös piac kínálta előnyök, azok hátrányai nélkül. Más szóval az Egyesült Királyságnak nem kell majd hozzájárulnia az európai költségvetéshez, és nem kell elfogadnia az emberek szabad mozgásának alapelvét sem. Ugyanakkor – érvelnek a kiválás hívei – az Egyesült Királyság és az Európai Unió között annyira szorosak a kereskedelmi kapcsolatok, hogy Európának érdekében áll majd kompromisszumokat kötni. De ez megint csak téves megközelítés. Az Egyesült Királyság kereskedelmi kapcsolatai az Amerikai Egyesült Államokkal legalább olyan szorosak, mint az EU-val de ennek ellenére a két ország közötti kereskedelmi megállapodást mégsem tudják tető alá hozni már három éve.

 

És ide tartozik még egy fontos tényező, amit a Brexit támogatói általában figyelmen kívül hagynak: az Egyesült Királyságba irányuló európai export az európai GDP mindössze 3 százalékát teszi ki, miközben az Unióba irányuló brit export az Egyesült Királyság GDP-jének 13 százalékát teszi ki. A gazdasági erőviszonyokból adódóan egyértelműen az Európai Unió rendelkezik előnyösebb alkupozícióval.

Christopher Dembik, Saxo Bank

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük