A brüsszeli szabályozási tervek hátrányosak a közép-európai fuvarozók számára
4 perc olvasás
„Az Európai Bizottság friss javaslatai a közúti fuvarozás területén a protekcionista piacvédelmi intézkedéseknek kedveznek, jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel járhatnak az ágazat közép-kelet-európai vállalatai számára. A tervezett előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei" – jelentette ki Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a Közlekedési Tanács ülésén 2017. június 8-án, Luxembourgban.
„Az Európai Bizottság friss javaslatai a közúti fuvarozás területén a protekcionista piacvédelmi intézkedéseknek kedveznek, jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel járhatnak az ágazat közép-kelet-európai vállalatai számára. A tervezett előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei" – jelentette ki Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a Közlekedési Tanács ülésén 2017. június 8-án, Luxembourgban.
A Bizottság az ülésen a 2017. május 31-én közzétett Mobilitási csomagjavaslatáról tájékoztatta a tagállami minisztériumi vezetőket. A soron következő észt elnökség tervezett munkaprogramja szerint prioritásként kezeli majd a közúti árufuvarozási piacra lépésre, a közúti áru- és személyszállítás szakmagyakorlására vonatkozó, és a szektorban tevékenykedő munkavállalók szociális jogait és biztonságát célzó jogalkotási javaslatokat, amelyekben jelentős előrehaladást kíván elérni.
A magyar delegáció vezetője üdvözölte azt a törekvést, hogy a Bizottság kezdeményezésével az uniós belső közúti áruszállítási piac széttörezedettségéhez vezető hiányosságokat szándékszik kezelni. Kifejtette ugyanakkor, hogy a nemrégiben megjelent tervezet előzetes vizsgálata alapján több, aggodalomra okot adó rendelkezés máris beazonosítható.
Homolya Róbert hangsúlyozta: Magyarország számára továbbra is elfogadhatatlan törekvés a kiküldetési és végrehajtási Irányelvek hatályának kiterjesztése a közúti szállítási piacra. A tervezett új szabályok zavart okozhatnak az európai ellátási láncban, és kedvezőtlenül érinthetik a kis- és középvállalkozásokat, az unió polgárait. Hozzátette, hogy a magyar kormány kész tevékenyen közreműködni a Mobilitási Csomag tárgyalásában egy gyakorlatban jól alkalmazható, arányos megoldás megtalálása érdekében, amely egyensúlyt teremt a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a munkavállalók szociális védelme között.
A Tanácsülés előtt Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia képviselői közös nyilatkozatban álltak ki a szabályozás egyszerűsítése, a visszaélések elleni hatékonyabb fellépés mellett. Teljes egyetértésben rögzítették, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékű, jól indokolt és arányos korlátozásokat hajlandóak támogatni.
A találkozó résztvevői egyebek mellett az összekapcsolt és autonóm járművek témakörével is foglalkoztak. Az államtitkár elmondta: Magyarország érdekelt a határon átnyúló tesztelések továbbfejlesztésében, a transz-európai tesztfolyosók létrehozásában és fejlesztésében. A készülő zalaegerszegi tesztpályán az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésére és tesztelésére lesz lehetőség, beleértve a háttér-infrastruktúrát is, integrálva az okos városok fejlesztési lehetőségeivel. Homolya Róbert bejelentette: Magyarország a V4 együttműködés soros elnökeként 2018 januárjában kétnapos csúcstalálkozót és konferenciát szervez Budapesten. Az esemény fő célja, hogy demonstrálja a térség elkötelezettségét az európai ipar digitális átalakulása iránt.
