A Canon Hungária Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új együttműködését jelentették be az egyetem innovációs laboratóriumában 2013. szeptember 19.én.  A megállapodás értelmében a BME és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hivatott hallgatói a DEMOLA elnevezésű, különleges felsőoktatási program DEMOLA-Budapest projektje keretében vesznek részt a Canon cég intelligens irodai termékeihez kapcsolódó egyedi, újdonság értékű szolgáltatások, alkalmazások fejlesztésében.

 

A Canon Hungária Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új együttműködését jelentették be az egyetem innovációs laboratóriumában 2013. szeptember 19.én.  A megállapodás értelmében a BME és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hivatott hallgatói a DEMOLA elnevezésű, különleges felsőoktatási program DEMOLA-Budapest projektje keretében vesznek részt a Canon cég intelligens irodai termékeihez kapcsolódó egyedi, újdonság értékű szolgáltatások, alkalmazások fejlesztésében.

 

Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja az új kezdeményezés kapcsán utalt rá, a felsőoktatás az egész világon, így Európában, hazánkban és magán a Műegyetemen is jelentős átalakuláson megy át. Mindenütt viták zajlanak a terület jövőjéről, ezek alakítják a felsőoktatás, ezen belül a műszaki felsőoktatás jövőjét is. A most bejelentett együttműködés ennek a jövőképnek lehet egyik olyan eleme, amely ténylegesen, sikeresen magyar felsőoktatási utat jelent.

Egyre fokozottabb a gazdaság igénye az egyetemeken, kutatási területeken megjelenő eredmények gyors gyakorlati alkalmazására. Ezen eredmények jelentős része fiatal fejekben születik, „a fiatalok mozgatják a világot". A magyar felsőoktatás hallgatóinak is szeretnénk olyan pályát nyitni, amely gyorsabban vezet szellemi termékeik, ötleteik kibontakozásához. Ezen kétoldalú igény kielégítését célozza a DEMOLA program. Lényege; a hallgatók az iparvállalatok által felvetett téma-területekre a partnerek, elsőként a Canon Hungária segítségével, együttműködésével tudnak olyan fejlesztési programon dolgozni, amely üzletileg is hasznosulhat.  

A Műegyetem ezen célokra alakította ki fiatalos, „retro" elemekkel tarkított csarnokát, hogy itt hallgatói a vállalatokkal közösen, a mindenkori technológiai igényekhez illeszkedően tudjanak berendezkedni. Az együttműködés ilyesfajta franchise rendszerét hazánkban több helyen is készülnek bevezetni.

 

A japán cég hazai leányvállalata, a Canon Hungária Kft. ügyvezetője, Kroó Győző elmondta, a nyomtatási-képalkotási iparág nagyon nagy növekedést, nagyon komoly technológiai fejlődést, paradigma váltásokat tudhat maga mögött. Mára stabilizálódott a piac, benne a Canon termékei, s nem tűnik úgy, hogy a közeljövőben   drámai változás történne ezen a fronton. A piacon sok szereplő található, egyszerűsítve, majdnem ugyanazt kínálja mindenki, csak az ár számít, amikor valaki vásárol. A Canon szerette volna valamilyen módon megkülönböztetni magát ebben a kissé kommerszializálódott környezetben. Így merült fel a kézenfekvő ötlet; olyan termékek, szolgáltatások nyújtása sztenderd funkcionalitású termékeikhez, amelyek egyediek, testreszabottak, s az ügyfelek komoly előnyöket élvezhetnek velük. A mai multifunkcionális berendezések intelligens képességekkel, saját belső számítógéppel, kijelzővel, internet eléréssel bírnak, szoftverek fejleszthetők hozzájuk, így minden adottságuk meg van rá, hogy olyan különleges alkalmazásokat fejlesszünk hozzájuk, amelyeknek tulajdonképpen semmi közük a nyomtatáshoz.  

Az idevágó ötletek felleléséhez kézenfekvő volt a friss agyak, diákok bevonása. A Canon ezért a közös fejlesztés ötletével megkeresett felsőoktatási intézményeket, ahol már szintén megfogalmazódtak hasonló gondolatok. Megbeszélték az együttműködés formáit. A cél az volt, hogy egyrészt használjuk ki azokat az ötleteket, gondolatokat, amelyek az ifjú egyetemisták agyában megfogalmazódtak, s amilyenek a cégnél fel sem merülhettek, s ha már ilyen jó ötleteik vannak, a diákok valósítsák is meg. Lássuk, mire megyünk vele!  

Összegyűjtöttek mintegy negyven ötletet, kiválasztottak négy olyat, amiről úgy látták, érdemes vele foglalkozni, érdemes a fejlesztésre. Mind a négy projekt sikeres lett. 

Miért is van szüksége a Canonnak ilyen jellegű tevékenységre, amikor hatalmas erőforrások felett rendelkezik, évente több mint 4 milliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre, s több tízezer kutatóval dolgozik? Mi szüksége van ilyen kis, családias keretek közötti fejlesztésre? A válasz; ez a kezdeményezés nem a Canoné, hanem a Canon Magyarországé, s az is látható, hogy nagyon sok világot megváltoztató ötlet nem a gigantikus, több millió dolláros költségvetésű fejlesztési laboratóriumokban született, hanem olyan garázs-környezetben, mint ez az egyetemi labor. Létjogosultsága van az ilyen kezdeményezéseknek. A közös munka elkezdődött, eredményéről hamarosan beszámoló várható.

Kevéssé köztudott, hogy a Canon a világ egyik leginnovatívabb cége, vagy éppenséggel első ezen a téren.  

Az elmúlt évben 3.102 szabadalmat nyújtott be, ezt a számot csak az IBM és a Samsung haladta meg.  

A szabadalmak számát az éves forgalomra (1 milliárd dollárra) vetítve, a Canon az utóbbi nyolc évben világelső volt a számítástechnika és irodatechnika iparágban. A cég tehát nagyon innovatív, ennek megfelelően várható, hogy a jövőben megfelelő kereteket biztosítanak az itt létrejövő termékek sikeréhez, az egész világon sztenderd Canon termékké válásukhoz. A vezetés arra törekszik, hogy Magyarországon az egész világ érdeklődésére számot tartó terméket hozzanak létre. Elképzeléseik között szerepel, hogy a remélhetően nem távoli jövőben fejlesztési erőforrásokat hozzanak Magyarországra, vagy pedig gyártó kapacitásokat Canonon belül. Ehhez az út nagyon sokapró lépésen át vezet, a mai lépés ezek közül a legnagyobb és talán a legsikeresebb, amit a Canon Magyarország az elmúlt időszakban megtett.    

 

A projektben résztvevők közül a szoftverfejlesztéssel, szerveroldali megoldásokkal, Android platform oktatásával foglalkozó Ekler Péter (BME, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Automatizálási és Automatika-Informatika Tanszék) és a vállalatirányítási folyamatokkal, ipari szakmai tevékenységgel foglalkozó oktató, dr. Martinek Péter (BME, Elektronikai Technológia Tanszék) számolt be a közös munkáról és eredményekről. Feladatuk; a hallgatókat támogatva a Canon számára hasznos megoldások létrehozása, a hallgatók motiválása.   

Ekler Péter utalt rá, manapság az informatika, ill. az informatikai megoldások nagyon gyors, dinamikus fejlődésen mennek keresztül. A fő mozgató erők egyike a szolgáltatások és alkalmazások fejlődése, pl. a mobil platformok vonatkozásában. Amikor ezeken megjelentek a különböző alkalmazás-boltok, megfigyelhető volt, hogy egy-egy új alkalmazással, alkalmazással egy egész platform, egy új mobil készülék sokkal könnyebben eladhatóvá vált. A szoftveres alkalmazások adják a készülékek igazi értékét. Mára ezek a szoftveres megoldások odáig fejlődtek, hogy az egyszerű alkalmazásokon túlmutató, komoly ipari megoldásokra is bevonultak ezek az új platformok, megoldások. Valódi produktivitás-növelés érhető el velük.  

A Műszaki Egyetemen mindig is törekedtek az új technológiáknak, megoldásoknak az oktatásba való gyors beépítésére, a diákok számára való elérésére. Ezért örömmel üdvözölték, hogy a Canonos megoldások keretében megmutathatták a hallgatóknak, az iskolapadban megszerezhető elméleti tudást hogyan tudják egy ilyen teljesen új, innovatív platformra alkalmazni, mint amilyen a programozási alapismeretek tárgyban az objekt-orientált programtervezés. A Canon platform is az ilyen módszereket támogatja, konkrétan a Java programozási tapasztalatok bizonyultak nagyon előnyösnek, mivel lehetővé teszi a Canon platformján Jáva alapú alkalmazások futtatását is.  

 

A szoftveres megoldások készítését nagyban támogatja a Canon MEAP alkalmazásfejlesztési megoldása.  

A MEAP platform rendkívül gazdag programozói készlettel rendelkezik, lehetővé teszi összetett alkalmazások fejlesztését is, ill. a készülék biztosítja az internet kapcsolatot is. Olyan internetes megoldások készíthetők így, amelyek bármely internetes szolgáltatással együtt tudnak működni, így sokkal több funkcionalitás adható a készülékhez, az alapfunkciókat kiegészítve.  

Az eszközfejlesztés két fő csapása az egyfunkciós és a többfunkciós készülékek vonulata. Mindezen szoftverfejlesztést támogatja a Canon MEAP, megtalálható az a Jáva futtató környezet, amelynek segítségével a Java alkalmazások működtethetők.  

A Canon platform a fejlesztők számára nagyon gazdag eszközkészletet biztosít, rengeteg dokumentációval, fejlesztő-eszközzel. Otthoni környezetben is tudunk így alkalmazást fejleszteni, hiszen egy nagyon jó szimulátor birtokában nem kell állandóan eszköz-közelben lenni az alkalmazások, funkciók kipróbálása végett.  

A platform, a MEAP Canon eszközök képességeiből eredően többféle típusú alkalmazást is készíthetünk, a hagyományos mobil eszközökön, a megszokott, előtérben futó alkalmazások mellett, akár háttérben futó szolgáltatásokat is tudunk fejleszteni ezekre az eszközökre, nagytudású, rugalmas szoftveres alkalmazás készíthető tehát ezekre a készülékekre. A népszerű szolgáltatásokhoz is megtehető ez, bármely közösségi, vállalati megoldás szolgáltatást, felhő alapú tároló megoldást tudunk csatlakoztatni ehhez a készülékhez, és szoftveresen lehet ilyen alkalmazásokat fejleszteni. Emellett, a mobil készülékek támogatása is ugyanígy létezik ezeken a készülékeken, a mobil platformokon jól megszokott interfészeken keresztül lehet kommunikálni ezekkel az eszközökkel.  

 

Magáról a projektről szólva, oktatói oldalról nagy kihívás volt a heterogén csapattal való szembesülés; fejlesztőkkel a BME-ről, ill. a BGF hallgatóival, utóbbiak nagyon jó piackutatási és egyéb vizsgálatokkal segítették azt a célt, hogy a piac valódi igényeire felelő alkalmazások szülessenek.  

A diákok nem csak egyszerűen kutatási és fejlesztési munkát végeztek, hanem a teljes projekt életciklusban részt vehettek, tehát már diákként megismerhették, hogyan zajlik a projekt kezdetén az igény-felmérés, hogyan alakulnak ki azok a követelmények, amelyeket a megvalósítás során le kell fedni, mindebből hogyan születik meg egy projekt és a végén azt hogyan kell értékesíteni, előadni, megmutatni előnyeit.  

 

A megvalósult projektek közé tartozik az un. oldal-lefedettség elemzés, ami a költségelemzés újszerű megközelítése egy irodai nyomtató eszköz használata során.  

Egy másik megoldás a multifunkciós készülékek nagyfelbontású kijelzőinek testre-szabását kínálja, látványelemek bevitelével, a kezelhetőség egyszerűsítésével.  

A harmadik megoldás lényege, hogy egy webes szolgáltatásnál bármiféle, további több rész-szolgáltatáshoz csatlakozzunk az alkalmazáson keresztül, s onnan nem csak információt nyerjünk a kijelzőn, hanem dinamikusan dokumentumot is generáljunk, amit különböző változatokban ki is nyomtathatunk. Pl. időjárás-kijelzés, térkép-alapú útvonal szolgáltatás, tőzsdei jelentés, stb.  

A negyedik projekt a mobil technológiát vonja be, olyan nyomtatás vezérlés révén, amely az általánosan ismert funkciókon kívül olyanokat is támogat, mint a biztonságos nyomtatási feladatok indítása mobiltelefonról, a nyomtatóhoz USB-n csatlakoztatott tartalom egyszerű, biztonságos böngészése, stb.

Megállapítható; nagyon sok izgalmas megoldás született a Canonnal folytatott néhány hónapos együttműködés során.  

 

 

http://budapest.demola.net   

 

http://gain.bme.hu/kepek/CanonFejlKorny.zip

 

 

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük