A magyar királyi csendőr kakastollat (gallus gallus plume) viselt és nagy tekintélye volt, különösen a két világháború között. Több jog illette meg, mint egy őrt álló katonát, ha intézkedése előtt „A törvény nevében!" felszólítást használta. A csendőr felszólításának mindenki köteles volt eleget tenni és utasítását engedelmesen követni. A csendőr jogához tartozott az intés, felszólítás, figyelmeztetés, kikérdezés, házkutatás, személymotozás, elővezetés, elfogás és fegyverhasználat. Nem semmi! Milyen gyenge civil jogvédelem lehetett akkoriban.

 A magyar királyi csendőr kakastollat (gallus gallus plume) viselt és nagy tekintélye volt, különösen a két világháború között. Több jog illette meg, mint egy őrt álló katonát, ha intézkedése előtt „A törvény nevében!" felszólítást használta. A csendőr felszólításának mindenki köteles volt eleget tenni és utasítását engedelmesen követni. A csendőr jogához tartozott az intés, felszólítás, figyelmeztetés, kikérdezés, házkutatás, személymotozás, elővezetés, elfogás és fegyverhasználat. Nem semmi! Milyen gyenge civil jogvédelem lehetett akkoriban.

   A csendőrség felállítása Napóleontól származik, nálunk az 1881. évi III. törvény rendelte el a testület felállítását a személy és vagyonbiztonság megőrzésére, a közrend fenntartására és a törvény megszegőivel szembeni eljárás céljából. A tíz évvel ezelőtti történelemkönyvek szerint a csendőrség politikai aktivitása vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt nőtt meg, ekkor már létszámuk 75.000 fő volt és a tisztek többsége aktívan politizálni kezdett, a rájuk vonatkozó szervezeti szabályzat ellenére. Ez azonban bocsánatos bűn volt annál is inkább, mert a két világháború között többnyire statárium volt érvényben. (Az utóbbi mondatokat az új történelem könyvekben ne keressük.)

   A csendőrök feladatai közé tartozott a társadalmi rendezvények nyugalmának biztosítása és a nem engedélyezett gyűlések feloszlatása is. A választások idején rendszeresen alkalmazták a testületet egyes okoskodó pártok gyűléseinek korlátozására is. A beavatkozások néha halálos áldozatokat is követeltek (pl. Endrőd, 1935), de ahol gyalulnak, ott hullik a forgács is.

   Persze voltak puhább akciók. Ha egy kocsmában két, vagy több behemót legény összeverekedett, a csendőr rájuk szólt „Abbahagyni!", akkor a csetepaténak azonnal vége lett. Azt hiszem, szerették az emberek csendőröket, Mert hiteles forrásból, József Attilától tudjuk, hogy a csendőr cicázik, mosolyog, szavatol és tudja, ki lesz a polgármester a soron következő választáson.

   A csendőrök fontos feladatot láttak el idegenrendészeti eljárások lebonyolításánál, továbbá nagyobb létszámú külföldi társasutazások megszervezésénél. De ezzel semmi probléma nincs, mert a Wikipédia azt írja, hogy „A magyar Alkotmánybíróság határozata szerint az a csendőr, aki parancsra részt vett az akciókban, de nem követett el e mellett egyéb bűncselekményt, a nemzetközi jog szerint nem ítélhető el." Maradjunk ennyiben és mindenki fogyassza el nyugodtan reggelijét, ebédjét, vagy vacsoráját attól függően, mikor olvassa el ezt az írást.

   Akinek még ez sem elég, látogasson el a Magyar Királyi Csendőrség honlapjára, sok mindennel kielégítheti a kíváncsiságát.

http://www.csendor.com/

http://lemil.blog.hu/2015/11/05/csendorseg_i_volt_egyszer_egy_vadkelet

http://www.masodikvh.hu/erdekessegek/erdekessegek/3037-a-magyar-kiralyi-csendorseg-tortenete

http://www.magyarcsendorok.hu/

http://www.hagyomanyorzok.22web.org/?i=1

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük