2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A CSEPEL-SZIGET GYÖNGYSZEMEI

19 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/62350"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/images_791.thumbnail.jpeg" border="0" alt="Dunaharaszti címere" title="Dunaharaszti címere" width="83" height="100" /></a><span style="width: 81px" class="caption"><strong>Dunaharaszti címere</strong></span></span></p><p>A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya Mikó F. László és Kőhalmi Dezső újságírók szervezésében látogatott a Csepel-sziget térségének turisztikai látványosságaihoz. Utunkon végig kísért dr. Szalay László, Dunaharaszti polgármestere és Lehel Endre alpolgármester. </p> <p> 

dunaharaszti címereDunaharaszti címere

A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya Mikó F. László és Kőhalmi Dezső újságírók szervezésében látogatott a Csepel-sziget térségének turisztikai látványosságaihoz. Utunkon végig kísért dr. Szalay László, Dunaharaszti polgármestere és Lehel Endre alpolgármester.

 

dunaharaszti címereDunaharaszti címere

A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya Mikó F. László és Kőhalmi Dezső újságírók szervezésében látogatott a Csepel-sziget térségének turisztikai látványosságaihoz. Utunkon végig kísért dr. Szalay László, Dunaharaszti polgármestere és Lehel Endre alpolgármester.

 

Dunaharaszti, a Kis-Duna kapuja

Mintha másik világba érkeznénk: páratlan vízi világ, a Kis-Duna nyugalma és a környék szeretete árad minden épületből, szoborból és létesítményből, de főleg a város elöljáróiból. A kisváros története a magyarországi svábok integrációjáról szól. A lelkes városvezetők a Német Nemzetiségi Tájházban (Ungarndeutsches Heimatmuseum) sváb parasztreggelivel és Kaltenecker Toncsi bácsi pálinkájával, valamint boraival fogadtak.

vendéglátás disznóságokbólVendéglátás disznóságokból

 A 100 éves Tájházat 2007-ben alapították a szorgos lakosság pillanatok alatt összeadott emléktárgyaiból. 2009-ben már kiérdemelte Az Év Tájháza címet. Benne januártól-december végéig élénk társas élet folyik. A legjelentősebb a június 2-án tartott tutajos találkozó annak emlékére, hogy az első németek 1680 táján tutajokon érkeztek Ulm tájáról a török után elnéptelenedett magyar vidékre, s megalapították az általuk Schwäbische Türkeinek mondott települést. Második hullámuk 1695-ben jött a Dunaharasztitól Szigebecséig terjedő szigetre – emlékeztetett Gáll Sándor, a Német Kisebbségi Önkormányzat vezetője. Az 1924-ben épült Tájház egykor a középparaszti sorban élő Weinberg család tulajdonában volt. A svábok 1946-ig jól érezték magukat Haraschton (a középkori Harasd szóból átvéve), amíg ki nem telepítettek közülük egymilliót német földre, ahol hon- és tulajdon nélkül kellett megkapaszkodniuk. Helyükre felvidéki magyarokat hoztak. Ennek ellenére soha nem voltak ellenségeskedések a családok között, elsősorban a vegyes házasságoknak köszönhetően. A dunaharaszti zsidók szintén jó kapcsolatban voltak a svábokkal. Az 1944-es lerombolásig volt még zsidó temető és zsinagóga is.

a tájházA Tájház

   A Tájházban láthatjuk a sváb paraszti gazdálkodás eszközeit, a tisztaszoba és a tiszta konyha berendezését, sőt, egy igazi kecskeméti, gazdagságot jelképező subát, ami „kerülő úton", azaz Németországból került vissza ide. Viselője ebben menekült az országból.

a sok vihart megért subaA sok vihart megért suba

 A tisztaszobában érdekesség a fekete menyasszonyi ruha, hiszen az ara lányságát készült gyászolni ebben. Látunk itt magasra rakott ágyat, ónémet tükröt és szekrényt – bár ezek már helyben készültek vagy száz éve, órát és szentképet, ünnepi étkészletet. A tiszta konyhában (mert volt füstös konyha is) kapott helyet az ágy és a nádból font bölcső a napi használati tárgyak mellett, ugyanis ebben a tűzhely a fűtést is szolgálta. A spájzban tartották a főzéshez felhasználandó nyersanyagokat, gabonát, a fészerben a szerszámokat és a lovas kocsit. Bizonyára voltak még ólak is, de helyettük most egy nagy ponyvával fedett részben folynak a havi ünnepségek: locsolóbál, polka parti, fúvóstalálkozó, Szent János és Szent Márton ünnepe, borünnepség, közös disznóvágás, betlehemes játékok és egyebek. Állítanak májusfát, megünneplik a nagyobb egyházi eseményeket.

   Budapest közelsége miatt érdemes volna gyakrabban látogatni ezt a színes városkát! A térség kulturális emlékeinek bemutatásában szintén Gáll Sándor művelődésszervező, a dunaharaszti gyűjtemény kezelője volt a segítségünkre. Az urnák tanúsága szerint az ősidőktől kezdve lakott vidék volt. Az M0-ás autópálya építésekor Alsónémedi határából szarmata telepek emlékeit találták meg. Északon római erőd vigyázta a kereskedők biztonságát – bizonyították Rómer Flóris régész feltárásai. Egy 1270-es oklevél erdőket említ a vidéken. A középkorban királynéi birtok volt. Hunyadi Mátyás idejében fegyverkovácsok éltek itt, és iskolákat tartottak fenn. A török korban adófizetőként a budai szandzsákhoz tartozott. 150 év múltán az eredeti tulajdonosoknak bizonyítaniuk kellett az osztrák udvarnak, hogy mi volt az övék. A település tulajdonjogát végül Anton Laffert kapta meg Rákoskeresztúrral együtt. Mindjárt két kastélyt is épített. A család idejéből származik a barokk műemlék: Nepomuki Szent János szobra. Jelenleg a katolikus egyház tulajdona. Május 16-án, Szent János ünnepén megint divat a gyertyaúsztatás.

nepomuki szent jános szobraNepomuki Szent János szobra

1780-tól urbárium szabályozta a birtokviszonyokat a 19. századig. A település fejlődéséhez nagyban hozzájárult az 1872-ben indult HÉV és az 1882-ben megépített vasút. A főváros közelsége miatt sokan települtek ide: a Jendrassik család, Hubay Jenő világhírű hegedűművész édesapja, s itt született a híres orientalista-művészettörténész, Baktay Ervin. Egykor öt hajómalom is volt a település tulajdonában. (Ma egyet rekonstruáltak Ráckevén.) A nagyközség ipartelepének lakóit a Weiss Manfréd (a későbbi Csepel Művek) gyára foglalkoztatta. Temploma először a Laffert-időkben épült, 1904-ben Roth Miksa üvegablakaival felújították, majd háromszor leégett, végül a németek felrobbantották. 2004-ben építették fel ismét. Az 1950-es években labdarúgó pályával is rendelkezett. 1970-től Dunaharaszti nagyközségként szerepelt, majd 2004-ben várossá lett. Több pályázaton sikerült felkészült szakemberei segítségével 2,5 milliárd forint uniós forráshoz jutnia, hogy mai alakjában láthassuk. Védett műemlékei: a Polgármesteri Hivatal épülete, a Nepomuki Szent János szobor és a felújított Laffert-kúria.

a laffert-kúriaA Laffert-kúria

 

Kevesen tudják, hogy Dunaharaszti környéke az ország legnagyobb történelmi borvidéke, továbbá itt van a legtöbb civil egyesület! Például 13 civil egyesület rendezte a júniusi Múzeumok Éjszakáját.

a laffert-kúria a kert felőlA Laffert-kúria a kert felől

Az 1716-18 között épült Laffert-kúria kívül barokk stílusjegyeket hordoz, belül inkább a rokokó kort idézi. Élmény a kert felőli látványa a hatalmas levendulamezővel és a teraszon bulizó iskolásokkal.  A Laffert család kihalása után, 1900 körül Granárium lett, azaz gabonaraktár – mesélte Budai Orsolya idegenvezető. Állaga elkeserítően leromlott, csak az eredeti kőkapu mutatott arra, hogy valaha kúria lehetett. A folyosón látjuk a felújítás előtti és utáni fényképeket. Mivel kevés írásos anyag maradt fenn a házról, az alapoktól kellett kezdeni a felújítást. Szerencsére megmaradtak az eredeti boltozatok és a festékrétegek alatt a díszterem 1780-as évekből származó freskói. Itt egy francia designer tervei alapján helyezték el a rokokó stílusú, de átlátszó plexiből készült széksorokat.

a díszteremA díszterem

A jelenlegi szűk folyosó egykor a fűtőfolyosó volt, ahonnan télen a szobák kályháit táplálták. A régészek úgy vélik, hogy egy középkori templom altemplomára épült a ház, és ha szükséges volt, földalatti folyosón keresztül lehetett távozni belőle. A másik, klasszicista stílusú Laffert-épület az 1800-as évek elejéről származik. Ebben működik most a Polgármesteri Hivatal. A Baktay Ervinről elnevezett gimnáziumban a neves alkotóktól származó 300 festmény a város tulajdona. Az iskolát az egyház fogja átvenni, ezért a képek a kúriába kerülnek.

 

Hídon kelünk át a felhagyott Duna-Tisza-csatornán Taksony felé. Taksony vezér Árpád fejedelem itt letelepedett unokája volt, mondják az 1046-os krónikák. A török után elnéptelenedett, és a helyükre megint németek érkeztek a Duna holtága mellé. A 20. század viharai után újra kellett gondolni a város struktúráját. A Duna-Tisza-csatornát 1948-ban kezdték építeni, Tildy Zoltán végezte az első kapavágást. Kubikusok ezrei dolgoztak rajta, de a fele sem készült el. Kettévágta a dunaharaszti szigetet. A csatorna most visszavezet a Dunába. A Homokhátság jól járt vele, bár a tervezett rizstermelés soha nem valósult meg.

taksony főtereTaksony Főtere

    A sportos vízi élet és a fürdőzés a kavicsos bányatavakon zajlik. Látogatóit az Univerzum Kemping tudja befogadni. Kreisz László, Taksony polgármestere személyesen vezetette csoportunkat a 6300 lakosú település büszkeségeihez. Mint mondta, befektetés nélkül nincs fejlődés, tehát minden áldozatot meghoztak a szépítésére. A híres orientalista tudós, Baktay Ervin valaha itt töltötte a szabadságát, tehát két szobrot is avattak a tiszteletére, valamint róla nevezték el a helyi gimnáziumot. 2009-ben uniós támogatással újították meg a szakrális szimbólumokkal teli Főteret. Az 1957-ben épült, egyetlen hajóból álló templomba beépítették középkori elődjének néhány kövét a zárókővel együtt. 2004-ben emelték a kitelepítettek és a kommunizmus áldozatainak emlékművét. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezetére táblát állítottak, 2010-ben pedig Mindszenty József bíboros (aki sváb ember volt) 100. születésnapjára szobrot kapott a templom előtti téren. Körülötte megújult a temető a régi fejfákkal, a 2005-ben épült Közösségi Házat II. János Pál pápáról nevezték el. A templomkertben kapott helyet a Mária Imádságos Barlang, a Főtéren pedig a „Muzsikáló Főtér" rendezvényeihez Zenepavilon épült, amelyben péntek esténként koncerteket tartanak, mese- és versmondók lépnek fel. A rendezvényeket 3-400 ember szokta látogatni. Maga a polgármester harmonikán játszik.

középkori zárókőKözépkori zárókő

Igen izgalmas a Kis-Duna természeti kincseit őrző Tanösvény és a Soroksári Duna-ág Projekt. Európai Uniós támogatással (33 milliárd forintból), 14 önkormányzat önrészéből  első lépésben az 58 km hosszú vízi szakasz kotrása folyik, hogy eltávolítsák a felgyülemlett iszapot és a 70-es években felparcellázott üdülőtelkek szennyezéseinek elvezetését. Csónakházak épültek, s a haraszti lakosok ide jártak fürdeni. Mivel azonban nem kezelték a vizet, a Kis-Dunán pedig alig folyik le, inkább állóvíznek tekinthető, tavaly még ki is száradt. Az esőzések alkalmával felgyülemlett szennyvízdugó miatt jelenleg fürdésre alkalmatlan az egész partszakasz. A második projektelem a csatornázás lesz egymilliárd forintos állami támogatással és 26% önerőből, a harmadik a Tasi-zsilip rekonstrukciója, a negyedik a dél-pesti szennyezés megszüntetése a Nagy-Duna sodrába való átvezetéssel, s ezután magától is tisztulhat a környezet. A beruházás megéri, hiszen mindenkinek érdeke! A környéken 30 ezer horgásznak akad szerencséje a sok halfaj miatt. Találhatók ritka, védett úszólápok (a nádas mozog a vízfelszínen, mert nincs a mederbe fúródó gyökérzete) és másik úszónövény, a sulyom, továbbá rendkívül változatos a madár- és növényvilág. A gyékénytermés hívta életre a kosárfonás mesterségét. A polgármesterek összefogásából indulhatott a projekt 1,160 milliárd forintból. Ebből csak az iszapkotrás 20 milliárd forintba kerül! Irreverzibilis szivattyúkat kell még beépíteni a szennyvízelvezetéshez. Lejjebb délre, Szigetszentmárton és Ráckeve mellett már sokkal tisztább a víz.

tanösvény a holtág mellettTanösvény a holtág mellett

 

Ráckeve a Csepel-sziget, hacsak nem Magyarország egyik legkülönlegesebb városa. A térségben csak Szadai József polgármester nem tudott időt szakítani az újságírókra. Helyette Fegyó Béla festőművész és dr. Czerny Károly főerdész, építész, lelkes helytörténész kalauzolt a középkorban Szent Ábrahámhegynek nevezett településen. Sajnos, csupán két órát tudtunk itt tölteni, hogy néhány nevezetességet megtekintsünk. Kár, mert sokkal többet megérdemelt volna!

a görögkeleti templomegyüttesA görögkeleti templomegyüttes

Ráckevén található a világ legérdekesebb temploma, amihez fogható sehol sem létezik. Szent István király előírta, hogy minden tizedik falu építsen templomot az országban. III. Béla király (1072-1196) idején a szentföldi Hebron völgyéből érkeztek ide Szent Ábrahám-rendi kanonokok, akik román stílusú kápolnát építettek, de 1211-ben az adófizetés kötelezettsége miatt el is távoztak. Az 1758-ban épült barokk harangtorony aljában maradt meg a román kori kapubéllet, amely a Szent Ábrahám-monostor bejárata lehetett – írja könyvében dr. Czerny Károly.

a román kori templom kapubélleteA román kori templom kapubéllete

A harangtorony melletti gótikus szerb templom építése I. Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idejére esik. I. Ulászló (1440-1444) hadvezére, Hunyadi János szorította vissza a törököket a Balkánról, és a menekülő gazdag raguzai (ma Dubrovnik) kereskedőket, bankárokat telepített be Budára és Szent Ábrahám-hegyre. Őket nevezték rácoknak, holott szerbek, macedónok, crnagorácok, paroszlávok és bosnyákok is lehettek. A keleti reneszánsz bejárat ornamentikája Mátyás király építőmestereinek műve. A történethez hozzá tartozik, hogy I. Lipót császár és magyar király (1657-1705) Buda visszafoglalása után balkáni hadjáratot indított a törökök ellen, amihez ötezer szerb felkelő csatlakozott, de vereséget szenvedtek. A császárhoz hű szerbek, 36 ezer család, illetve 200 ezer ember Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével Magyarországra menekült 1690-ben. Itt megőrizhették előjogaikat, szabad vallásgyakorlatukat és a vajdaválasztást. Komoly szerepet vállaltak az al-dunai kereskedelemben. A barokk kor a békés építkezések kora volt, tehát megépült a Szent Ábrahám-monostor alapjaira a most látható harangtorony. Ekkor készült a templombelső szentélyét lezáró ikonosztáz a díszes cári kapuval. A gótikus kápolnabelsőt 1765-1771 között festette ki Grundovity Tódor makedovlach festőművész a görögkeleti ikonfestés sötét tónusú, gazdag aranyozású színvilágának megfelelően.

a templombelsőA templombelső

 A templomkertben álló „barokk kőkeresztet Vujicsics Dusán püspöki vikárius engedélyével Nagybudmérről hoztuk el, és a régi vasbeton kereszt helyére állítottuk fel" 1980-ban – írja Czerny Károly. „A szerbek kettős bevonulását jól jellemzik a templom építészeti sajátosságai. Míg a főhajó gótikus, addig a belső terek és a nyugati szerb kapu kialakítása már a barokk korban történt. A templom védőszentje Szűz Mária, a Nagyboldogasszony, akinek a halála és a mennybemenetele az ortodox naptár szerint augusztus 28-án történt", ekkor tartják a templom búcsúját. (A Gergely naptár szerint augusztus 15-én.) A templomot neves látogatók tisztelték meg:  Vujicsics D. Sztoján író és irodalomtörténész, Alekszander Karagyorgyevity szerb trónörökös és magas rangú görögkeleti pátriárkák. Különös történetek hordozója ez a templom.

freskó a pokolrólFreskó a Pokolról

 

A Savoyai-kastély Ráckeve másik ritka műemléke. A török hódoltság befejezéséhez nemcsak Lotharingiai Károly, hanem Savoyai Jenő herceg győzelmei is hozzájárultak. A Habsburg uralkodótól Savoyai komoly jutalmat kapott, amiből Ráckevén vásárolt birtokot. „A kastély megépítésére 1702-ben adott megbízást a piemonti Johann Lucas Hildebrandtnak (1668-1745), aki a bécsi Belvedere-palotát is tervezte.

savoyai kastélySavoyai kastély

1722-ben fejeződött be a kastély építése. Udvara eredetileg nyitott volt a Duna felé, de 1750 körül Mayerhoffer tervei szerint istálló mellékszárnyakkal zárták le. A kastély parkja ma természetvédelmi terület. A barokk épület volt a török háborúk utáni békés korszak első olyan főúri kastélya, amely nem védővár volt, hanem reprezentatív, lakó célokat szolgált a későbbi magyarországi barokk kastélyok építéséhez is. A most beüvegezett kocsifelhajtó a dísztermek előteréül szolgál, az oldalszárnyakban vendégszobákat létesítettek. A konyhát és az éttermet a pincében alakították ki, az egykori ERTI magtároló helyén" – írja Czerny Károly. A bejárat timpanonjában a Savoyai címert látjuk a két duplafarkú oroszlánnal. A család kihalása után a birtok a Habsburgokra szállt. Mária Krisztina, Mária Terézia császárnő lánya lakott benne. 1945 után a leromlott állapotú kastélyba költözött a Járásbíróság, az Állami Erdészet és más intézmények, a kupolaterem pedig magtár lett. A többször átalakított kastélyt tökéletes eredeti állapotában már nem tudták helyreállítani, de 1984-ben sokévi munka után a Savoyai Alapítvány segítségével befejezték a felújítását. Új feladata, hogy szállodaként és az építészek alkotóházaként működik. 1998-ban Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselőjeként meglátogatta a létesítményt.

 

Ráckevén a négycsillagos Kék Duna Wellness Hotelt mutatta be Farkas József, a szálloda tulajdonosa és Sárvári Krisztina értékesítési igazgató. 2003 óta fogadják a vendégeket 46 szobával, külső és belső medencékkel, szabadtéri kemencés mulatságokkal, hat konferenciateremmel, amelyek közül a legnagyobb 120 fő befogadására alkalmas. Egykor hajléktalan szállóként romos épület volt, amit teljesen felújítottak és szárnyakat építettek hozzá.

kék duna wellness hotelKék Duna Wellness Hotel

Átlagosan 65-70%-os telítettséggel dicsekedhetnek. Látogatói főleg belföldiek, és vannak céges rendezvények is. Sok szállodai programmal kedveskednek a vendégeknek, ezért 4-5 napot is eltölthetnek náluk.

a külső medencékA külső medencék

Kínálnak két hajójukkal (10 és 40 személyes) dunai túrákat, kapcsolatban vannak a Tourinform Irodával és kuponos cégekkel.

a szálloda hajójaA szálloda hajója

A hajókat egy-egy születésnapra is bérbe adják. A nyári szezonban többen érkeznek a külső medencék és a lefüggönyözött pihenőágyak miatt. A wellness részleg ókori kényelmet és gondtalan pihenést biztosít. Ezután a 40 személyes hajón kipróbálhattuk a szálloda hidegkonyháját. Itt senki nem maradhatott éhen, a szomjunkat jó helyi borokkal olthattuk.

a hidegtálak a hajónA hidegtálak a hajón

 

Szigetszentmártonban Lehrner Henrik polgármester a Mártoni Csárdában látta vendégül a hajóval érkező csapatot a kikötőben. Elmondta, hogy a szép környezetben lévő üdülőhely csak fizetős stranddal rendelkezik. Ez a Csepel-sziget legnagyobb üdülőfaluja. Sokan érkeznek a fővárosból, mert igen jó a közlekedése. A víz minősége kiváló. Csónakházuk 110 éve gondoskodik a sportolást kedvelőkről, a parti vendéglők és csárdák pedig az éhes-szomjas vendégekről, s itt van az ország legrégebbi horgászegyesülete. A község lakóinak száma 2300 fő, 10-12%-uk sváb nemzetiségű. A vendégek esti szórakoztatásáról a nemzetiségi tánccsoport, a 100 fő feletti énekkar és fúvószene gondoskodik. Két kis szállodájuk mellett akad fizető vendéglátóhely is. A Dunába 30 m-re lehet bemenni, hiszen „állóvíz jellegű folyam".

kis-duna-ágKis-Duna-ág

A válság miatt az önkormányzat szinte csőd közeli állapotban van, mégis 70-80 milliós beruházásal megvalósítják a Duna-part csatornázását és az ivóvíztisztítást. Szigetszentmárton lakói elöregedtek, a fiatalok nem maradnak itt, ez nehezíti a helyzetüket. Remény az itt gazdálkodó és egyre sikeresebb Gál Pincészet.

csárda a partonCsárda a parton

 

Szigethalom polgármestere, Fáki László középkori skanzennel, az EMESE Parkkal lep meg. Emese ugyan Árpád vezér anyja volt (tudjuk a mondából), de jól rímel a neve a European Medieval Settlement (Európai Középkori Település) rövidítésével.

emese parkEMESE Park

Magyar Attila, a Park vezetője mutatta be az Árpád kori falu hű másolatát kézműves műhelyekkel, középkori favárral, lovaglással, bajvívással, íjászattal és vízi élettel. A kikötőben korabeli ladikok sorakoznak, olyanok, amilyeneket Mohácsnál találtak a vízi régészek. Láthatunk ősi, földdel fedett kunyhót és jurtát, legelő rackajuhokat, kecskéket, mangalica disznókat, gyógynövénykertet – muzeológusok vezetésével. A 31 hektáros területen iskolások és családok tanulhatják meg a hétvégi tudományos igényű, jó hangulatú korismereti programokon a régmúlt szokásait, az ősi, kistermetű hucul lovakon a lovaglást (nincs sarkantyú, mert a lovak szóból értenek), a tűzcsiholást és a lóról való íjászatot, de a kiállítások hétköznapokon is látogathatók. A favárban régészeti kiállításon elevenedik meg a korai lovagterem, a vízhez vezető kőalagút meg a tömlöc.

lovagteremLovagterem

 Igazi időutazásban lesz részünk a 10-11. század világában. Naponta nyitva: 10-17 óráig. A felnőtt belépő 1600 forint, gyerekeknek 14 éves korig 1100 forint, a családi belépő 4400 forint. Remek helyszín iskolai kirándulásokhoz, családi összejövetelekhez. A belépődíj tartalmazza a csónakázást középkori hajókkal, előadásokat, a kopjahajítás művészetét és a kézműves ismereteket 2,5-3 óra időtartam alatt. 10 fő után a kísérő pedagógusnak a belépés ingyenes. Ebédet is lehet rendelni 650 forintos áron (babgulyás vagy zöldséges-húsos ragu). Kapcsolat: info@emesepark.hu címen és telefonon: 06-30/9610-212-es számon.

jurtabelsőJurtabelső

 

A fárasztó egyetlen napos kirándulás után a Borvacsora volt még hátra a dunaharaszti Kis Duna Étteremben a térségi borok kóstolójával – mindez művészi kivitelben. A hétköznapi vendég 1490 forintért kapja a svédasztalos választékot, vasárnaponként 2500 forintért 60 féle étellel, italok nélkül.

kis duna étteremKis Duna Étterem

A Borvacsorán a Gél Pincészet boraihoz illesztették a fogásokat. Gálné Dignisz Éva borász ismertette a szőlész férje által készített borokat. Az első fogás spenótos fogas tekercs volt magyar kaviáros salátával, rajnai rizlinggel.

spenótos fogas tekercsSpenótos fogas tekercs

 Utána tanyasi libamáj következett rókagombás nudlival és 2011-es Chardonnay-val. A gyömbéres kacsamell filéhez fokhagymás krumplipürét és narancsos párolt káposztát adtak 2011-es rozéval, majd Cabernet Sauvignonnal. A ragyogó epres túrógombóchoz pedig a Nektár-Cserszegi Fűszeres illett a legjobban. A Cserszegi Fűszeres cuvée összetevői: az Irsai Olivér, az édeskés Nektár és a Tramini fajták. A Gál Pincészet és Szőlőbirtok mindössze 25 km Budapesttől: Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetúfalu községek dűlőiben 76 hektáron tevékenykedik, és 2004 óta kínálja az 1569-es feljegyzések alapján termelt borait. Szőlőterületéből az 1999-2005 közötti telepítés fiatal. 2011-ben a Balaton-felvidéken gyarapodott a birtok további 10 hektár szőlőültetvénnyel. Pincészete 1700 hl rozsdamentes, temperált tárolótérrel rendelkezik. Borbemutató termükben előre egyeztetett időpontokban fogadnak látogatót a www.galpinceszet.hu honlapon vagy a galpinceszet@invitel.hu e-mail címen.

 

A térség elismerésre és látogatókra vágyik! A Közvágóhídtól induló 6-os ráckevei HÉV útvonalán könnyen megközelíthetők a Csepel-sziget települései. Mindegyik megérdemli a látogatást!

 

DOBI ILDIKÓ

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.