A Duna nemzetközi ünnepe
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatója június 29-én, délután kettõ órakor kezdõdött, ez az az idõpont, melyben minden Duna menti országban, a Fekete Erdõtõl a Fekete Tengerig a dunai hajók közös kürtszóval jelzik az összetartozást, emlékeztetnek, mennyire fontos a környezet, a folyó vízének tisztasága.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatója június 29-én, délután kettõ órakor kezdõdött, ez az az idõpont, melyben minden Duna menti országban, a Fekete Erdõtõl a Fekete Tengerig a dunai hajók közös kürtszóval jelzik az összetartozást, emlékeztetnek, mennyire fontos a környezet, a folyó vízének tisztasága.
A vonatkozó programokról Kovács Kálmán államtitkár és az esztergomi Duna Múzeum igazgatója, Kaján Imre szólt a budapesti Roosevelt téri kikötõben, a Kossuth álló(étterem)hajón.
A Duna a világ egyetlen vízfolyása, melynek vízgyûjtõ területén 19 ország osztozik, Európa fõutcájaként népeket és kultúrákat köt össze, mûvészeket inspirál.
A Duna napjának megünneplését 2004.június 29-én ünnepelték elõször a folyó menti országok a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR, International Commission for the Protection of the Danube River) kezdeménye-zésére, akkor volt tíz éves a folyó és vízgyûjtõje védelmét szolgáló Duna Védelmi Egyezmény. A 13 együttmûködõ államot és az Európai Uniót felölelõ szervezet az európai vízgazdálkodás egyik legnagyobb és legaktívabb testülete.
Azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze a vízkészlet megõrzését, a vízminõség javítását, ésszerû felhasználását.
Így rendezték az elsõ Duna napot meg 2004-ben, s rendezik meg évente azzal a szándékkal, hogy felhívják a figyelmet magára a folyóra, s bemutassák kincseit.
A Dunát érintõ legújabb kezdeményezések
A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság, együtt a hajózási kérdésekkel foglalkozó Duna Bizottsággal és a Nemzetközi Száva Vízgyûjtõ Védelmi Bizottsággal, párbeszédet kezdeményezett közös nyilatkozat kidolgozására és elfogadására a Duna vízgyûjtõjén a belvízi hajózásról és a környezeti fenntarthatóságról. A leendõ közös nyilatkozatnak össze kell foglalnia a Dunára és mellékfolyóira vonatkozóan a környezeti szempontból fenntartható belvízi hajózás alapelveit és a vízi infrastruktúra jövõbeni fejlesztését.
A konzultáció 2007-ben folyamán zajlik, s benne részt vesznek az EU környezetvédelmi, valamint közlekedési fõigazgatóságának képviselõi is.
Ebben az évben a világ legnagyobb, nemzetközi folyókkal kapcsolatos, tudományos felmérési programjának a
?2. Közös Hosszú Duna Vizsgálat" (?Joint Danube Survey 2") program számít. Keretében a Duna teljes hajózható szakaszán mintegy 100 mintavételi helyen kerül sor kémiai, biológiai elemzésekre. Figyelmet fordítanak a Dunában élõ halfajok felmérésére is, melyet az EU külön is támogat. A vizsgálatot végzõ hajók útjának nem csak a tudományos felmérés a célja, de figyelemfelhívó is a Duna mentén élõ lakosság és a gazdálkodók számára a fent vázolt célok megismerésére.
A három hajó augusztus 14-én indul Regensburgból és 11 dunai országon áthajózva szeptember végén éri el a Duna-delta térségét. A magyarországi szelvényen augusztus 24-étõl szeptember 1-éig úsznak át a hajók, több mint 20 helyen vesznek mintát, augusztus 28-án Budapesten a Batthyány téren fognak horgonyozni.
Magyar hozzájárulásként a program egyik hajója, teljes személyzettel a Széchenyi jégtörõ lesz. A mintavételi csoport vezetõje dr.Csányi Béla biológus. A VITUKI Kht. és az MTA Duna-Kutató Intézete speciális mérési feladatokat is vállal, a tárca mintegy 60 millió Ft-al támogatja a lebonyolítást.
A fentiekkel kapcsolatos hivatalos magyar álláspont a minisztérium közleménye szerint:
-A hajóút-fejlesztéssel kapcsolatosan hangsúlyozandó, hogy a magyarországi Duna szakasz nagy része a
Natura 2000 védett területhez tartozik.
-A hajóút-fejlesztésre vonatkozó nemzetközi egyezmények követelményeiben felülvizsgálatra lehet szükség, mivel bizonyos folyam-szakaszokon a Víz Keretirányelvben elérendõnek szánt ökológiai állapot és bizonyos európai közösségi környezetvédelmi és természetvédelmi elõírások teljesíthetetlenné válhatnak.
-A hajóút fejlesztés csak a környezeti értékek megõrzésével valósítható meg, a döntések elõtt környezeti hatásvizsgálat, hatékonysági elemzés és megvalósíthatósági tanulmány szükséges. Különösen fontosak a gazdasági vizsgálatok, amikor a belvízi hajózás a közúti szállítást váltaná ki.
-A hajózás fejlesztését is figyelembe kell venni oly módon, hogy a Duna vízgyûjtõjében a természeti értékek ne sérüljenek.
Intézkedések
Az Európai Közösség víz-politikáját a Víz Keretirányelv határozza meg, elõírásai szerint a tagállamokban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és a felszín-alatti vizeket, fenntartható módon. Az EU országoknak 2009-re saját vízgyûjtõ gazdálkodási tervet kell készíteniük.
A hazai vízgyûjtõ-gazdálkodási tervet az ország egészére kidolgozzák, ezen belül a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyûjtõin 17 vízgyûjtõ-gazdálkodási részterv készül.
Épül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító, kohéziós alaptámogatással, 428,7 millió eurós összköltséggel.
Elkészültekor Budapest központi részein megszûnnek a tisztítatlan bevezetések, a jelenlegi 50% alatti értékrõl 95%-ra fog növekedni a biológiailag tisztított szennyvíz aránya. A projekthez tartozik a budai fõgyûjtõcsatorna, három átemelõ telep kapacitásának növelése, a Csepelre vezetõ átvezetések, a tisztított szennyvíz dunai bevezetése, a csepeli árvízvédelmi mû, a Cséry telepi komposztáló fejlesztése, közlekedési infrastruktúra kiépítése is. A beruházások 65%-át az Eu finanszírozza, 20%-át a Kohéziós Alapból a magyar állam, 15%-át a fõváros.
Folyik a Ráckeve-Soroksári Duna-ág rehabilitációjának elõkészítése. Európa második legnagyobb úszólápos, ingólápos területe természetvédelmi védettség alatt áll, rehabilitációja több lépésben valósul meg. Jelenleg a tervezési fázisban tart, a következõ lépés a felhalmozódott iszap eltávolítása, lerakása, az üdülõterületek csatornázása, a tisztított szennyvíznek a Nagy-Dunába vezetése, a tassi vízleeresztõ mûtárgy újjáépítése.
Elõzetesen számított költség; 36 milliárd Ft.
Az idei ünnep
Az idei, IV. Duna-nap középpontjában a folyó menti országok kultúrájának megõrzése áll azzal a céllal, hogy egyfajta dunai szolidaritás alakuljon ki a Duna védelmében a kormány, a civil szféra és a gazdasági szereplõk összefogásával. A kulturális programok emlékeztetnek rá, a folyó számos irodalmi és zenemûvet, népmûvészeti alkotást ihletett. A rendezvénysorozat központi helyszíne Esztergom városa, ahol június 30-án, szombaton egész napos programok; Piros-Duna-kavics tombola, evezés, kötéllétra-mászás, kenuzás, gyermek-ügyességi játékok, színpadi mûsor, szomszéd népek gasztronómiai bemutatója várja az érdeklõdõket. Délután a Vujicsics együttes, az Esztergomi Szimfonikus Zenekar, majd végül a Zanzibár koncert nyújt szórakoztatót.
Az eseményhez kapcsolódva az ország több városában, a Duna vízgyûjtõjéhez tartozó Gyõrött, Bátán, Baján és Miskolcon is tartanak rendezvényeket, kulturális eseményeket.
A kezdeményezéshez 2005-ben a Coca-Cola Hellenic Bottling Company és a The Coca-Cola Company is csatlakozott. A cégek leányvállalatai valamennyi Duna menti országban felvállalták a folyó természeti értékeinek védelmét, így a Duna nap támogatását is.
A Coca-Cola Magyarország és a környezetvédelmi tárca három éve dolgozik együtt a folyó megóvásán. Ennek megfelelõen, az üdítõital-gyártó idén is fõ szponzora a hazai Duna-napnak, hozzájárul a Duna-napok eseményeinek, programjainak megvalósításához. A Coca-Cola Magyarország folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a Duna menti vizes élõhelyek, különösen az ártéri területek természetközeli állapotának megóvására. A vállalat 2006-ban 25 millió Ft-al segítette a vízminõség javítását és az ökoturizmus fellendítését a Duna-Dráva Nemzeti Park területén. Idén a cég nemzeti park szelíd turizmust népszerûsítõ kommunikációs és marketing programjait támogatja.
További támogatást nyújt a stockholmi székhelyû Global Hotel Partnership is.
http://www.kvvm.hu/
Harmat Lajos