A Fejből Mondott Családi Mesék és Az Olvasás Szeretete

A fejből mondott családi mesék és egy új, rugalmas szemléletű irodalomtanítás is kellene ahhoz, hogy a gyerekeink megszeressék az olvasást. Egyelőre nem állunk jól, a családok alig felében jut idő a rendszeres mesélésre és minden tízedik diák küzd olvasási problémákkal. Pedig lehet és érdemes is ezen javítani, mert az olvasni szeretőknek az élet több területén, például a munkaerő piacon is jobbak az esélyei – így összegezhető a mondandója egy, a héten Budapesten tartott háttérbeszélgetésnek.

Nagyon rosszul teljesítenek az olvasási teszteken a magyar diákok, nagyjából minden tízedik gyerek küzd komoly olvasási nehézségekkel. Ezek voltak az első markánsabb megállapításai a neves szakértőkből álló szakmai vitának, amit a héten rendeztek Budapesten, az OMV olvasás népszerűsítésére indult programjának apropóján.

Mit nevezünk egyáltalán olvasásnak?

Kántor Nedda klinikai szakpszichológus szerint fontos az olvasóvá nevelés folyamata, de még fontosabb, hogy örömet találjunk az olvasásban. Szerinte az a valódi olvasó ember, aki szenvedélyesen és örömmel olvas, nem pusztán betűket rak össze a fejében. Már az indulás is sokat meghatároz, az a diák, akinek a szülei sokat olvastak akár már csecsemőkorában, nagyobb eséllyel válik maga is az olvasást szeretővé. Túlzottan sommásnak tartja ugyanakkor azt a megállapítást, hogy Magyarországon csökken az olvasás, szerinte inkább a rendszeresen olvasó emberek aránya csökken.

Fontos, hogy az értő olvasást tudják a gyerekek elsajátítani, ezzel lehet az egészet pozitív élménnyé tenni – tette hozzá Sándor Fruzsina, az Olvasásklinika diszlexia szakértője.

Nem volt konfliktusmentes kezdetben a viszonya a betűkkel és az olvasással, az azóta többkötetes íróvá, költővé vált Grecsó Krisztiánnak, aki párhuzamot vont a manapság garmadával megrendezett tehetségkutató versenyek és az iskolai oktatás között. Miközben az előbbieken résztvevő fiatalok dalszövegeket, verseket írnak, aközben a mai oktatási rendszer nem tud mit kezdeni a kreativitással, az egóval.

Az olvasás szerinte ott kezdődik, hogy „meg akarom mutatni magam, mennyire egyedi vagyok". Hozzátette: „én is azért kezdtem el olvasni, mert az első verseim rémesen rosszak voltak, és ezen az olvasással akartam változtatni." Megjegyzi még: „lehet, hogy a Mercedes-gyárba nem kellenek a bölcsészek, de ott is ép lelkű emberekre van szükség, akik tudják mit jelent számukra a család, a haza, ezeket a példákat valahonnan, egyebek mellett olvasmányélményekből vették".

„Más az, amikor az ember magának olvas, más, amikor a közönségnek, a két eltérő dolog különböző élményeket hív elő" – vallja Kovács Eszter, a gyerek és ifjúsági könyvek kiadásában jártas Pozsonyi Pagony Kiadó társtulajdonosa. Szerinte fontos, hogy tudjunk egyedül is olvasni, de ehhez technikai szinten is meg kell tanulni olvasni, hogy eljussunk az értő olvasáshoz. Szerinte az iskolai olvasókönyvek erre nem alkalmasak, nagyon nehezek a szövegek, nem a mai gyerekek világához szólnak. Állítja, ezért is teljesítenek nagyon rosszul a magyar diákok az olvasási teszteken.

Mindegy, hogy mit olvasunk?

A kérdésben megoszlottak a vélemények, Kántor Nedda még saját magával is vitába szállt, először azt mondta szinte mindegy mit olvasunk, lényeg, hogy megragadjuk benne az élmény szintjét. Aztán visszaemlékezve első komolyabb gyerekkori olvasmány élményére, a Twist Oliverre, már módosított álláspontján. A saját bőrén tapasztalta a rossz választás hatását, mint mondta, a szomorú és komor történet nyolc évesen jó időre elvette a kedvét az irodalomtól. Azt a páciensei körében származó példát sem tartja ugyanakkor jónak, hogy van olyan általános iskola, ahol a könyvtárból a kisdiákok is szabadon kölcsönözhetnek vámpíros könyveket.

Az énekesként befutott Lola, aki idéntől az OMV olvasást népszerűsítő programjának egyik nagykövete elmondta, hogy őt nyolc éves korában a Harry Potter láz terelte az olvasás felé. „A kötelező olvasmányokat soha nem voltam hajlandó elolvasni, a Harry Potter adta meg számomra az első komolyabb lökést. Az első kötet olyan erővel indította be a képzeletemet, hogy egy éjszaka alatt olvastam ki, majd még ugyanezt a kötetet további tizenkétszer. Azóta falom a könyveket" – idézte az olvasás motivációit.

Noha a mai napig vitatott, hogy kell-e a Harry Potter és a való élettől elrugaszkodó olvasnivalók a gyerekeknek, Grecsó Krisztián szerint semmi baj sincs a varázsló történetekkel: „ezek a ponyvák, vagy nevezzük őket lektűröknek, segítenek a magas irodalomnak is".

Kinek a felelőssége?

Úgy tűnt, némi vitát kavar, kinek is a felelőssége, hogy a gyerekek kellő időben megszeressék az olvasást, az oktatásé, vagy a családé. Puskás Péter előadóművész, az OMV olvasást népszerűsítő programjának másik nagykövete ennek kapcsán az oktatás eredménykényszerét emelte ki, amely az olvasást a különféle iskolai megmérettetések eszközeként értelmezi. Mások szerint is baj, hogy a tanulási időszakban túl sok stressz és elvárás kötődik az olvasáshoz, de egybehangzó volt a vélemény, hogy ennek elkerülésére jóval korábban és sokkal többet tehet a család.

„Az olvasás a mesehallgatással kezdődik" – fogalmazott a diszlexia szakértő. Elhangzott, a legtöbbet a fejből mondott mesék érnek, mert ezek tudják beindítani a gyerekek képzelőerejét, fantáziavilágát, amely elvezet a valódi álmok és célok megfogalmazásához, és segít az elérésükben is.

Mit tudhatunk az OMV olvasást népszerűsítő programjáról?

Az „Olvasás népszerűsítése" elnevezésű programot 2013-ban indította el Magyarországon az OMV Hungária. A program keretében a vállalat töltőállomásain a vásárlók leadhatták használt, elolvasott könyveiket, amelyeket az OMV iskolák és hátrányos helyzetű térségek gyermekei számára juttatott el. A kampány során mintegy 15.000 könyv gyűlt össze. A program részeként általános iskolákban kerül sor zenés felolvasó-eseményekre, amelyeken a kampány nagykövetei, Lola és Puskás Péter előadóművészek, valamint az OMV munkatársai is felolvasnak a gyerekeknek. 2013-ban négy általános iskola 600 diákja vett részt az eseményeken, idén, a tavaszi félév során négy iskola 1200 diákja hallgathatta meg a zenés felolvasást. A program ősztől folytatódik: újabb könyvgyűjtési akció indul, és további felolvasó-délutánokra kerül sor.

Wilfried Gepp, a magyar leányvállalat ügyvezetője elmondta, hogy az olvasásnak többszörös haszna is lehet. A tudás megszerzésével fejleszti a képességeket, tanulásra ösztönöz, fejleszti a kifejezőkészséget. Mindezek birtokában az olvasni szerető embernek erősebb az önbizalma, jobb pozíciót tud magának kivívni a munkaerőpiacon, kedvezőbbek lehetnek az esélyei a kommunikációban és a társadalmi mobilitásban is.