A feljelentő

Francisco Goya: A kivégzésMikor I. Napóleon francia császár elfoglalta Spanyolországot, elzavarta VII. Ferdinánd királyt és Josephet, egy évvel idősebb bátyját tette meg Spanyolország uralkodójává. Aki 1808-tól kezdve öt éven át regnált és teljesen átalakította az ország kultúráját, művészetét, gazdaságát, hagyományait, közéletét,.

Francisco Goya: A kivégzésMikor I. Napóleon francia császár elfoglalta Spanyolországot, elzavarta VII. Ferdinánd királyt és Josephet, egy évvel idősebb bátyját tette meg Spanyolország uralkodójává. Aki 1808-tól kezdve öt éven át regnált és teljesen átalakította az ország kultúráját, művészetét, gazdaságát, hagyományait, közéletét,.

   Betiltotta Cervantes darabjait, a színészeknek Moliéret kellett játszaniuk. A múzeumokat utasította, hogy Velázquez és Murillo festményeit vigyék le a pincébe, helyettük Claude Lorrain, Jean-Etienne Liotard és más francia festők műveit kellett kiállítaniuk. Betiltotta a bikaviadalokat. Rossz szemmel nézte a búza- és kukoricatermesztést, helyette szőlőültetvények létesítésére kötelezte a gazdákat. A juhtenyésztés helyett szarvasmarhákat kellett nevelniük.

   Levetette a hivatalok faláról V. Fülöp, IV. Károly és Őrült Johanna portréit. Helyükre Elisa Napóleon, Toszkána nagyhercegnője, Louis Napóleon holland király, Karolina Napóleon, a nápolyi király hitvese és Jerome Napóleon, Vesztfália királya életnagyságú képei kerültek. Megérdemelték, mindannyian a francia császár édes testvérei voltak.

   Egyetlen területen nem hajtott végre Ferdinánd változtatásokat, a spanyol adóhivatalnál. Az egyik adófelügyelő Juan Francesco de Alvarado főtanácsos volt, aki hűséges testőrével és tanácsadójával Pedro Gattinera altanácsos segítségével vasszigorral szedte be az aranypesoban számolt általános forgalmi adót.

   Alvarado volt Andalúzia korlátlan ura, már ami az adóbeszedést illeti. Sevilla, Granada, Cádiz, Malaga kereskedői rettegtek tőle és teljesítették kötelezettségeiket az utolsó pesoig  A beszedett pénzt a főtanácsos egy vastag, vízhatlan zsákba tette és a madridi királyi kincstárba vitte postakocsin, váltott lovakkal.

   A baj ott kezdődött, hogy Gattinera altanácsos észrevette főnökét, amint minden negyedik aranypesot egy kis zsákba tett és zsebre vágta. Majd a királyi kincstár felé menet megállt a de Narváez Callén lévő takaros kis családi házánál és bement egy percre. Gattinera eleinte nem törődött vele, biztos kisdolgát végzi, vagy megszomjazott. De aztán rájött arra, hogy az aranyzsák főnöke lakásán maradt.

   Öt hónapig gondolkodott, mitévő legyen. De nem bírta tovább. Kivett egy szabadnapot, beállított a királyi palotába. Ferdinánd őfelségével szeretnék beszélni. Életbevágó ügyről van szó. Szerencséje volt, a király épp akkor tartott fogadónapot. Mit akarsz, kedves alattvalóm? És Gattinera elmondta a tapasztalatát. Rendben, szólt a király, de a kivizsgálásig maradj otthon, házi őrizetben.

   A király hívatta az adófelügyelőt. Igaz, hogy zsebre dolgozol? Ugyan, felséges uram, egyrészt nem igaz, másrészt jómódú ember vagyok, semmi szükségem nem lenne az állam pénzére. Ki rágalmazott meg?

   Nem részletezem tovább a dolgot, A feljelentőt hamis vád és egy magas rangú köztisztviselő megrágalmazása miatt halálra ítélték. Az ítélet végrehajtását egy neves spanyol festő örökítette meg, a madridi Pradóban megtekinthető.

Láng Róbert