Ma délben 12 óra 55 perckor a FILM + csatornán megnéztem „A nap, amikor a Föld megáll" c. amerikai sci-fi akciófilmet Keanu Reeves főszereplésével. Hát mit mondjak? Ha filmkritikus lennék, én sem jelöltem volna Oscar-díjra.

Ma délben 12 óra 55 perckor a FILM + csatornán megnéztem „A nap, amikor a Föld megáll" c. amerikai sci-fi akciófilmet Keanu Reeves főszereplésével. Hát mit mondjak? Ha filmkritikus lennék, én sem jelöltem volna Oscar-díjra.

  Viszont eszembe juttatta a már megszűnt Műszaki Élet c. hetilap egykori pályázatát. Mi történne akkor, ha a Föld forgása egy nap alatt megállna, majd újra indulna?

   A Föld elképzelt megállása mozgásba hozta a műszaki-tudományos fantáziát, több száz anyag érkezett a szerkesztőségbe. Sok érdekes gondolatot felvető válasz között mérlegelhetett a bíráló bizottság. A legtöbb pályázó az apokalipszis szörnyűségeit idézte fel, a végpusztulást. Idézek néhány pályázati anyagból, terjedelmi okok miatt lényegesen lerövidítve.

   Ha a Föld lassulni kezd, minden élőlény, minden tárgy, amelyik nincs rögzítve, a centrifugális erő hatására iszonyatos sebességgel repül ki a világűrbe, ahol a mínusz kétszázhetven fok Celsius hőmérsékleten üveggé fagy.

   A Föld lefékezésének elindulásakor a belsejében lévő folyékony halmazállapotú magma az óriási nyomás miatt megindul a felszín felé. Tekintettel arra, hogy hőmérséklete 4000 fok Celsius, pillanatok alatt mindent elégetne már az első percekben.

   A hegyek összeomlanának, egy részük belezuhanna a tengerekbe, olyan cunamit okozva, amely minden épületet a levegőbe repítene, majd a Földre visszahullva, porrá törve megsemmisítene minden élőlényt.

      A Föld lefékezése gyakorlatilag lehetetlen. H.G. Wells „A bűvös bolt" c. regényében Mr. Fotheringay a Behemót Sárkányhoz címzett kocsma söntésében beszél csodatevő erejéről, amely a Földet is meg tudná állítani. A pályázó hosszan idéz a könyvből, de félreértette a kiírást, kifelejtette a „ha" szócskát. Tehát nem arról van szó, hogy valaki tényleg megállítaná Föld forgását.

*

   A pályázatot egy mérnök nyerte meg, egyetlen matematikai művelettel, egy osztással. A Föld kerülete ez Egyenlítőnél 40.000 kilométer. Egy teljes fordulat ideje 24 óra, tehát a Föld forgási sebessége 40.000 osztva 24-gyel: 1670 km/óra. Ettől nem kell megijedni, a majd harminc évig utasokat szállító Concorde szuperszonikus repülőgép utazó sebessége ennél jóval nagyobb, 2000 km/óra volt, de tudott 2500 km/óra sebességgel is repülni. Felix Baumgartner egy alkalommal versenyautójával 1350 km/óra sebességgel száguldott. Igaz, rövid távon.

   Térjünk vissza a Föld forgási sebességére. Az 1670 km/óra egy nap, 24 óra  alatt lecsökken 0-ra. Vagyis óránként 70 kilométert veszít a sebességéből. Másként számítva egy 70 km/óra sebességgel „száguldó" autó 1 óra alatt lassítva állna meg. Ebből következik, hogy a Föld lassulása észre sem vehető, a tereptárgyak, épületek stabilitását nem veszélyeztetné. A tenger mozgásba jönne, kisebb szökőárak keleteznének, de a partok ennek jelentős részét felfognák. Szélvihar is kitörne, annyi pusztítást okozva, mint egy közepes tornádó. Attól függően, hogy a Föld melyik részén élünk, a nappalok rövidülnek, vagy hosszabbodnak néhány órával.

   Ezek a hatások azonban csak az Egyenlítőnél jelentkeznének, Észak (Dél) felé haladva a hatás a kisebb átmérő miatt egyre kisebb és kisebb lenne. Majd egy nap múlva megindulna a forgás újra és visszatérnénk megszokott életünkhöz. Tehát pánikra semmi ok.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük