Az Európai Unió közép- és kelet-európai régiója idén várhatóan megismétli a 2015-ös teljesítményét: ebben az évben nőtt a GDP a globális pénzügyi válság óta  a leggyorsabb ütemben. A növekedés megszilárdul Törökországban, Szerbiában és Horvátországban, míg Oroszországban és Ukrajnában enyhül a recesszió.

Az Európai Unió közép- és kelet-európai régiója idén várhatóan megismétli a 2015-ös teljesítményét: ebben az évben nőtt a GDP a globális pénzügyi válság óta  a leggyorsabb ütemben. A növekedés megszilárdul Törökországban, Szerbiában és Horvátországban, míg Oroszországban és Ukrajnában enyhül a recesszió.

A globális pénzügyi piacokon jelenleg tapasztalható gondok ellenére, a közép- és kelet-európai (KKE) régió erősen, a gazdasági aktivitás erősödésével és rugalmas pénzügyi piacokkal kezdte a 2016-os évet. Az eurózóna teljesítménye idén várhatóan kedvezően alakul, az EKB további mennyiségi lazításról dönthet, miközben a Fed kivárhat a további kamatemeléssel, így az összes KKE országban erősödő gazdasági teljesítmény várható, ami 2017-ben is hasonló ütemben folytatódhat. A legutóbbi KKE negyedéves körkép szerint, melyet az UniCredit Economics & FX/FI Research részlege tett közzé, a kibocsátás bővülését elsősorban a belső kereslet támogatja. Ennek ellenére, a növekedés fellendülése és fenntarthatósága országonként eltérő lehet. Az unióhoz tartozó közép- és kelet-európai[1] országokban (KKE-EU) a reál GDP a globális pénzügyi válság óta az elmúlt évben nőtt a legnagyobb mértékkel, és a kilátások szerint 2016-ban is hasonló teljesítmény várható.

 

A Kínával kapcsolatos aggodalmak, a globális növekedési kilátások és az európai bankszektor helyzete miatt a pénzügyi piacok az év elején viharosan alakultak. Annak ellenére, hogy nincs a közelgő recessziót alátámasztó, kézzelfogható bizonyíték, a globális eladási hullám erősen befolyásolta a feltörekvő piacokat. Bár Európában, az Egyesült Államokban és Kínában végül megnyugodtak a piacok a stabil növekedésnek, valamint az EKB további monetáris lazításának köszönhetően, a feltörekvő piacok globális kilátásai még bizonytalanabbá váltak. Mindezek ellenére, az uniós KKE országok a stabilitás szigetének tűntek a korlátozott hanyatlásukkal és a gyors fellendülésükkel. A növekedés megszilárdult Törökországban, Horvátországban és Szerbiában is. Ez utóbbi két országban a magas költségvetési deficittel és adóssággal összefüggő politikai mozgástér hiánya alacsony szinten tartotta a növekedést. Törökországban pedig a növekedést a költségvetési és monetáris expanzió vezette. Enyhült a recesszió ugyanakkor Oroszországban és Ukrajnában.

 

„A régió többi részétől eltérően, a KKE-EU országaiban a belső kereslet bővülése nem párosult gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásával. Ez lehetővé tette a helyi intézmények számára, hogy a pénzügyi stabilitás kockáztatása nélkül folytassák a növekedést támogató politikát. A belső kereslet erőteljes bővülése jelentősen növelte a bevételeket, míg az EU-transzferek felfutása lehetővé tette a kormányzatok számára az állami beruházások bővítését, a deficitcélok veszélyeztetése nélkül", mondta Lubomir Mitov, az UniCredit KKE vezető közgazdásza. „A stabil külső pozíciónak köszönhetően a KKE-EU a lehető legteljesebb mértékben ki tudta használni a rendkívül alacsony globális kamatlábakat és a bőséges likviditást, megtartva az alkalmazkodó monetáris politikát a rekordot döntő alacsony kamatokkal és stabil árfolyamokkal."

 

GDP-változás (%)

Előrejelzés 2016-ra

Előrejelzés 2017-re

EU-tagországok

Bulgária

3,4

3,6

Horvátország

1,5

1,6

Lengyelország

3,7

3,8

Románia

4,3

3,8

Szlovákia

3,2

3,2

Szlovénia

1,9

2,4

Cseh Köztársaság

2,2

3,0

Magyarország

2,7

2,6

EU-tagjelöltek és más országok

Bosznia-Hercegovina

3,0

3,4

Oroszország

-2,5

1,2

Szerbia

2,2

1,8

Törökország

3,3

3,4

Ukrajna

2,0

2,5

Forrás: UniCredit Economics & FX/FI Research, CEE Quarterly 2Q16

 

A rövidtávú kilátások kedvezőek maradnak, a növekedést támogató intézkedések egységessé válnak

A rövidtávú kilátásokat tekintve az UniCredit elemzői optimisták. Az év eleji komoly piaci ingadozások ellenére fenntartják a piaci konszenzust meghaladó, 1,7%-os növekedési prognózisukat az eurózónára 2016-ban. A legújabb, az úgynevezett PMI és a nagy gyakoriságú adatok, mint például az export, a megrendelések és az ipari termelés számai megerősítették, hogy az eurózónában a növekedés továbbra is kedvező marad. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági aktivitás várhatóan erősödik az egész KKE régióban, 2016-ban valószínűleg valamivel jobban, mint 2017-ben. A növekedést támogató intézkedések idén várhatóan nagyobb teret nyernek, jövőre pedig számos országnak erőfeszítéseket kell tennie a költségvetési kiigazítások és a monetáris szigorítások érdekében.

 

Összességében, az KKE-EU térségben marad a legerősebb és legkiegyensúlyozottabb a növekedés, de várhatóan Horvátország és Szerbia teljesítménye is javul. Az év későbbi időszakában Törökország is várhatóan felzárkózik, mivel a politikai feszültségek lecsillapodnak és az év elején bevezetett 30%-os minimálbér emelés hatása begyűrűzik a gazdaságba. Oroszország és Ukrajna kilábal a recesszióból, azonban a fellendülés egyenetlen és lassú lesz a szerkezeti reformok hiánya miatt, melyek a potenciális növekedés fellendüléséhez szükségesek. Míg az olajárak növekedése erősíti a rubelt és az orosz kötvényeket, a kulcsfontosságú kihívás a költségvetési politika lesz. Eközben Ukrajna továbbra is komoly gondokkal küzd, az adósság és a fenntarthatóság komoly problémát jelent mindaddig, amíg az oligarchauralmú politikai modell szétesik.

 

„A banki hitelezésben várt fellendülés szintén fontos tényezője lesz a lakossági fogyasztás erősödésének, amit a javuló munkaerő-piaci folyamatok és a bérek növekedése is támogat. Arra számítunk, hogy a banki hitelezés nagyobb szerepet játszik majd a gazdaság finanszírozásában, tekintettel az erős tőkehelyzetre, a bőséges likviditásra, a rendkívül alacsony kamatlábakra, valamint arra, hogy a globális pénzügyi válsággal megindult adósságleépítés nagy részben már lecsengett", jelentette ki Lubomir Mitov.

 

A KKE-EU régió inflációja elmozdul a hosszan felfelé ívelő trend irányába

Hasonló növekedés várható jövőre is, de mértéke talán kissé alacsonyabb lesz, mivel az export gyengül az eurózóna keresletének csökkenésével és az euró a harmadik országokkal szembeni versenyképességét gátló tényezők erősödésével. Másrészről azonban az EU források fokozatos felfutása várhatóan ellensúlyozza az alacsonyabb nettó exportot. 2017-ben fontos változást jelent a korlátozottabb politikai tér, mivel a magasabb globális kamatlábak monetáris megszorításokat kényszerítenek ki a KKE-EU régióban. Továbbá számos ország szembesül majd a költségvetési kiigazítás szükségességével annak érdekében, hogy elkerüljék a 3%-os GDP deficit korlátozás megszegését.

 

Az erős hazai kereslet ellenére az árakra gyakorolt nyomás ebben az évben visszafogott marad, mely főképp az alacsonyabb olaj- és élelmiszeráraknak és az eurózónából beáramló dezinflációnak köszönhető. A fogyasztói áraknál a fordulópont 2016 második negyedévére várható, amikor az infláció erősödni kezd. Ezt nem csak a kedvező bázishatások kifutása okozza, hanem az erősödő maginfláció is, mivel a KKE-EU régió nagyobb részében a gazdasági teljesítmény a potenciális szint fölé emelkedik. Ennek ellenére az UniCredit elemzői nem számítanak arra, hogy az infláció megközelíti a jegybankok célértékét a jövő év végénél hamarabb, amikor is az emelések ismét napirendre kerülnek. Eközben a központi bankok valószínűleg tartják pozíciójukat. További mérsékelt monetáris lazítás csak Lengyelországban lehetséges.

 

 

www.unicreditgroup.eu/en


[1] A KKE-EU régióba azok a közép- és kelet-európai új tagországok tartoznak, amelyek 2004-ben és 2007-ben csatlakoztak az unióhoz: Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Horvátországot külön említjük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük