Gazdasági totálkár, keveset fizető biztosítók, cserbenhagyó karambolozók – hasonló ügyekben évente több száz kérdést tesznek fel az ország egyik legnépszerűbb autós portálja, a Totalcar olvasói a PBA Biztosítási Alkusz szakértőjének. A PBA most az elmúlt 3 év beérkezett kérdései alapján gyűjtötte össze a leggyakoribb, leginkább tipikus problémaköröket és adta meg a válaszokat.

 

Gazdasági totálkár, keveset fizető biztosítók, cserbenhagyó karambolozók – hasonló ügyekben évente több száz kérdést tesznek fel az ország egyik legnépszerűbb autós portálja, a Totalcar olvasói a PBA Biztosítási Alkusz szakértőjének. A PBA most az elmúlt 3 év beérkezett kérdései alapján gyűjtötte össze a leggyakoribb, leginkább tipikus problémaköröket és adta meg a válaszokat.

 

Az elmúlt három évben csaknem 700 kérdést tettek fel a Totalcar olvasói a PBA Biztosítási Alkusz Kft. alkusz üzletág területi vezetőjének, Horváth Lászlónak. A felvetett témákból kirajzolódnak a hazai autóstársadalom leggyakoribb problémái a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) és a casco témakörében. A kérdések között a legnagyobb arányban, közel 30 százalékban a gazdasági totálkárral kapcsolatos teendők és térítési anomáliák szerepelnek. Ezt követik 16 százalékkal azok a cserbenhagyásos esetek, amikor a kárt okozó azt hiszi, senki sem látta, mit követett el. Csaknem 100 kérdezőnek (14 százalék) akadt gondja azzal, hogy biztosítója nem fizette ki a helyreállítás teljes költségét.

 

Lássuk, milyen megoldásokat javasol a PBA szakértője a tipikus biztosítási problémákra:

 

Gazdasági totálkár: gyakoribb, mint gondolnánk

 

 A gazdasági totálkár kifejezés azt jelenti, hogy az autó új alkatrészekkel történő helyreállítása szakszervizben nem gazdaságos, mert a javítási költségek meghaladnák a gépjármű forgalmi értékét. és a kötelező felelősségbiztosítás alapján történő kárrendezés, javítás „gazdagodást nem eredményezhet" a törvényi szabályozás értelmében.

Az idősebb kocsikat érintő nagyobb ütközések gyakran járnak olyan súlyos sérülésekkel, amelyek révén a gépjármű gazdasági totálkárossá válik. A PBA szerint gazdasági totálkár esetén a kárszakértő a rendelkezésére bocsátott adatok és a szemle jegyzőkönyv alapján meghatározza a gépjármű értékét a kár keletkezésének időpontjában (káridőponti érték) Ebből levonják a sérült gépjármű értékét, (maradványérték) mivel az autó a tulajdonosnál marad. Két lehetőség közül választhat a károsult: az egyik, hogy a sérült gépjárművet vagy a biztosító ajánlata alapján közreműködését kérve értékesítheti vagy pedig a szabad piacon hirdeti meg és adja el. A kártérítési összegből és a sérült autó vételárából másik kocsit vásárolhat magának. A második lehetőség: a kártérítésből a gépjárművet saját maga is helyreállítathatja, hiszen ez csak a biztosító számára gazdaságtalan, mert a javítás költsége magasabb lenne, mint az autó értéke a kár időpontjában.

 

Többször előfordul, hogy a gazdasági totálkárosnak ítélt jármű devizahitellel, lízingel terhelt, ilyenkor sajnos a kgfb valamint casco biztosítás alapján történő kárrendezésnél az illetékes biztosító nem tudja figyelembe venni az árfolyam-különbözetből adódó veszteséget a keletkezett kár megtérítésekor. Ilyen esetben egy lehetőség, – természetesen banki egyeztetést követően – hogy a tulajdonos a kártérítésből állítatja helyre a gépjárművet: kérvényezheti a banktól, hogy járuljon hozzá ezen helyreállításhoz, mert így a lízingszerződés érvényben maradhat. Ilyenkor a bank által megbízott szakértő ellenőrizni fogja a munkát.

 

Ennél többet ér?

 

A tulajdonosok gyakran vitatják a biztosítók érték-megállapítását totálkár vagy lopás esetén. A gépjármű káridőponti értékének meghatározását a biztosító kárszakértője a rendelkezésre álló eurotax program – minden Magyarországon forgalmazott autó, motorkerékpár és kisteherautó márkát és típust tartalmazó, piaci megfigyelésen alapuló adatbázis – alapján végzi, figyelembe véve a gépjármű saját paramétereit. Ilyen például a tulajdonosok száma vagy a futott kilométer, a korábbi előzménysérülések vagy a műszaki vizsga érvényessége" – magyarázza Horváth László. A vitáknál gyakran a biztosító által megállapított és a tulajdonos által valósnak ítélt árkülönbség az ok, de ha a tulajdonos a megállapított értékkel nem ért egyet, levélben forduljon a biztosítótársasághoz, dokumentációval alátámasztva igénye jogosságát.

 

Láttam, ki volt!

 

Kisebb csattanások, ütközések esetén meglehetősen sok sofőr igyekszik elhagyni a helyszínt betétlap kitöltése nélkül – legalábbis a Totalcaron kérdezők tanúsága szerint. Különösen akkor tesznek így a vezetők, ha parkoló autónak ütköznek, és úgy vélik, senki sem látta őket. Ám a károsult vagy a szomszédok figyelhetnek az ablakból és felírhatják a rendszámot.

Mi a teendő? Ha a szomszéd látta a káreseményt és a vétkes autó forgalmi rendszáma is rendelkezésre áll, úgy a károsult tulajdonos a saját biztosítójához fordulhat, hogy rendszám alapján bocsássa rendelkezésére a károkozó biztosítójának nevét, ahol a bejelentést megteheti. A baleset tanújának nevét és elérhetőségét is meg kell adni a későbbi nyilatkozat megtételéhez. Cserbenhagyás révén rendőrségi feljelentéssel is élhet az elkövetővel szemben.

 

Előzmény sérülések

 

Sok panasz érkezik amiatt, hogy a biztosító kevesebbet térít meg, mint amennyibe a kárt szenvedett jármű javítása kerül. Íme, egy tipikus felvetés: kisebb karambol miatt a teljes lökhárítót fényezni kellett. A biztosító azonban csak a költségek felét állja, mondván, hogy korábbi sérülések voltak az alkatrészen.

Hasonló esetekben a biztosító kárszakértője a kárfelvételi jegyzőkönyvön az előzménysérülést rögzítette előzménykárként. Jelölve van rajta az avulás mértéke amennyivel a fényezési költség térítését elfogadta. A kárt okozó gépjármű felelősségbiztosításának terhére csak a baleset következtében bekövetkezett sérülés számolható el, a korábbi sérülések nem téríthetőek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük