A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával negyedévente publikál olyan indexeket, amelyek egyrészt Magyarország versenyképességét a régió országaihoz hasonlítják, másrészt a hazai – tágan értelmezett – üzleti környezetet jellemzik.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával negyedévente publikál olyan indexeket, amelyek egyrészt Magyarország versenyképességét a régió országaihoz hasonlítják, másrészt a hazai – tágan értelmezett – üzleti környezetet jellemzik.

 

  A versenyképességi index (VEX) 2008 negyedik negyedévében a kiterjedt belső piacú Lengyelországban és a korábban dinamikus növekedési teljesítményt felmutató Szlovákiában nőtt, a többi országban csökkent, de a legkisebb mértékben Magyarországon és Ausztriában.

Az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke Magyarországon 2008. negyedik negyedévében tovább, 17-re süllyedt.

Versenyképességi index (VEX)
A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 fő tényezőt tartalmazza. A GKI Zrt. a 2006. novemberi első publikáció óta az adatokat frissítette, aktualizálta, s az indexek számításában az egyes tényezőket súlyozottan veszi figyelembe.

A három részindex közül az első a makrogazdasági teljesítmény, a második a munkatermelékenység, a harmadik pedig a relatív költség-versenyképesség alakulását írja le (az első kettő súlya külön-külön nagyobb a harmadiknál). Az egyes indexek maguk is összetett mutatók, azaz több gazdasági adat átlagaként állnak elő. A makrogazdasági teljesítményt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság növekedési üteme adja.

A munkatermelékenység változásában az egy foglalkoztatottra jutó GDP dinamikája tükröződik. A költség-versenyképesség alakulását a termelői árindex és az egységnyi munkaerőköltség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti. A GKI a VEX-et Magyarország mellett Ausztriára, Csehországra, Lengyelországra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára is kiszámolja. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása ezen országokkal – azaz térségi versenytársaival – összehasonlítva értelmezhető.

Az előző negyedévhez képest 2008 negyedik negyedévében a versenyképességi index 0,6%-kal emelkedett Szlovákiában és 0,5%-kal Lengyelországban, a többi vizsgált országban viszont csökkent. A csökkenés Magyarországon és Ausztriában mérsékelt volt (0,6%), míg Csehországban és Szlovéniában igen erőteljes (2,7%, illetve 2,8%).

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke a harmadik negyedévhez képest mindegyik vizsgált országban romlott, a legkisebb mértékben a Gazdasági és Monetáris Unióban részt vevő Ausztriában (1,7%) és a nagy belső piacú Lengyelországban (1,9%). Az esés Csehországban volt a legerőteljesebb (5,1%), Magyarország pedig 3,4%-os romlással a középmezőnyben van.

Az index ilyen alakulása elsősorban Nyugat-Európa recesszióba kerülésére vezethető vissza, ami a legnagyobb mértékben az export visszaesésében, ezzel összefüggésben a GDP csökkenésében jelentkezett. A viszonylag kedvező magyar pozíció az export többi országhoz viszonyított kisebb mértékű visszaesésének köszönhető.

A globális, ezen belül nyugat-európai recesszió Csehország mellett különösen Szlovéniát és Szlovákiát érintette hátrányosan. A munkatermelékenységi index 2008 negyedik negyedévében Szlovákiában erőteljesen, Lengyelországban kisebb mértékben nőtt, a többi vizsgált országban – legcsekélyebb mértékben Magyarországon és Ausztriában – csökkent. Szlovákiában a termelékenység erőteljes emelkedésének az az oka, hogy a recesszió miatt nagyszámú munkaerőt bocsátottak el, miközben a GDP valamelyest nőtt.

A költség-versenyképesség egyedül Szlovéniában romlott, ahol az euró bevezetése következtében nem volt mód valutaleértékelésre, miközben a gazdaságpolitika más eszközöket nem vetett be a költség-versenyképesség javítására. Figyelmet érdemel, hogy a Gazdasági és Monetáris Unióhoz tartozó Ausztria költség-versenyképessége a rögzített árfolyam ellenére is javult. A legnagyobb mértékű (10% feletti) javulás Lengyelországban és Magyarországon volt, azzal összefüggésben, hogy e két ország devizája értékelődött le a legerőteljesebben az euróval szemben.

Az, hogy a magyar VEX csak csekély mértékben romlott 2008. negyedik negyedévében, legfőképpen a forint euróval szembeni leértékelődésére vezethető vissza. A forint gyengülése nagymértékben ellensúlyozta a nemzetközi versenyképesség más elemeiben, elsősorban a nyugat-európai recesszió nyomán végbement romlást.

Az üzleti környezeti index (ÜX)
A gazdaság szereplőinek, a vállalatoknak – a versenyben való helytállásuk érdekében – érzékenyeknek kell lenniük a környezetükből érkező jelzésekre. Különösen igaz ez a gazdasági dekonjunktúra időszakában. Igazán versenyképes csak az a vállalkozás lehet, amely a vevői igények és a versenytársak hadmozdulatai mellett a gazdasági-társadalmi környezet változásaira, s az ezekből adódó kihívásokra is gyorsan és rugalmasan reagál.

A tőke és a munkaerő – csaknem teljesen – szabad áramlásának korában különösen érdekes, hogy hogyan érzik magukat a vállalkozások Magyarországon, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi körülményeket.

A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a hazai gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott – egyetlen számba sűrítve – értékelni. E mutató tartalma – hasonlóan a VEX-hez – önmagában nem értelmezhető, a negyedévről-negyedévre bekövetkező változások azonban jól jellemzik a magyarországi gazdálkodási feltételrendszer változásait.

Az ÜX-indexben a környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekszünk megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát (amiben tükröződik a külföldi befektetőknek a magyar gazdaságba vetett bizalma), valamint az üzleti infrastruktúra fejlettségét. Az első és második információ a GKI rendszeres vállalati felméréseiből származik.

A kamatfelár a 10 éves lejáratú magyar és az euró-zónához csatlakozott országok állampapírjainak kamat-különbözetét jelenti. Az üzleti infrastruktúra fejlettségét kifejező mutatóként az új gépkocsi eladások száma szerepel. Mindezekből következően az ÜX egyaránt magában foglal szubjektív elemeket (nevezetesen vállalatvezetői helyzetértékeléseket) és objektív statisztikai összetevőket is (kamatfelár, gépkocsi eladások). Ezáltal tehát az ÜX – a kemény tényeken túl – az üzleti élet szereplőinek vélekedéseit, kilátásait is kifejezi, így a gazdasági mellett pszichológiai mozzanatokat is hordoz.

A fenti négy tényező negyedéves idősorait saját hosszabb távú (2001-2008-os) átlagukhoz viszonyítottuk, így tettük közvetlenül összevethetővé őket. Az ÜX e négy tényező súlyozatlan átlagát jelenti. Az ÜX egy 0 és 100 között elhelyezkedő mutató. A 2001-2008 közötti időszak átlagát az 50 pont reprezentálja.

2008 negyedik negyedévében – hasonlóan 2008 korábbi negyedéveihez – az ÜX értéke tovább csökkent. Az üzleti környezeti index ilyetén alakulása nyilvánvalóan tükrözi a nemzetközi finanszírozási és gazdasági válság hatását, illetve a speciális hazai fejleményeket. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül egy jelez némi javulást, egy lényegében stagnálást, kettő pedig számottevő romlást.

Az állami magatartás kiszámíthatatlansága egy kicsit javult (csökkent) a negyedik negyedévben a korábbihoz képest. A külföldi tulajdonban lévő cégek jóval elégedetlenebbek, mint a hazai tulajdonban lévők. A külföldiek vélhetően gazdaságélénkítő lépéseket hiányolnak (esetleg hasonlókat, mint amiket az anyaországi kormányzatok tettek). Az állami magatartást leginkább a kisvállalatok ítélik meg szigorúan, a nagyvállalatokat csak alig-alig zavarja a nehezen kiszámítható gazdaságpolitika.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága ezzel szemben magas volt (lényegében minden második cég említette ennek negatív hatását), s 2008 negyedik negyedévében – nyílván a világgazdasági válsággal is összefüggően – ez a vélemény fel is erősödött. Ennek a vállalati felmérésnek a bevezetése óta most ítélte a legtöbb megkérdezett vállalat bizonytalannak az üzleti környezetet. A nagyvállalatok egyébként jóval kedvezőtlenebb véleményeket fogalmaztak meg, mint a kis- és középvállalkozások.

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2008-ban folyamatosan nőttek. Nem volt ez alól kivétel a negyedik negyedév sem, bár a megelőző három hónaphoz képest a növekedés minimálisra lassult. Továbbra is igaz, hogy a visegrádi országok közül a kamatfelár Magyarországon messze a legmagasabb.

Az üzleti infrastruktúra alakulásának jellemzésére használt új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta csökkenő trendet követnek. 2008 negyedik negyedévében az eladások valósággal zuhantak mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel korábbi azonos negyedévhez képest: a csökkenés rendre 38 illetve 35%-os. Ilyen kevés gépkocsit még a kétezres évek egyik negyedévében sem helyeztek forgalomba.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük