A határon átnyúló öröklésről és az európai közokiratokról szerveztek konferenciát a közjegyzők
6 perc olvasás 
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2009 április 2-án rendezte meg negyedik műhelykonferenciáját, ezúttal a nemzetközi örökösödési jog új távlatairól és az európai közokiratok szerepéről és jövőjéről. A konferencia előadói szorgalmazták, hogy a közeljövő uniós törvényhozása – például az európai öröklési bizonyítvány bevezetésével – teremtse meg a közös európai családjogi szabályozás alapjait. Kiemelték: a közokiratok európai nemzetközi forgalmához kapcsolódó ügyintézést fokozatosan egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a tagállamok állampolgárai számára.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2009 április 2-án rendezte meg negyedik műhelykonferenciáját, ezúttal a nemzetközi örökösödési jog új távlatairól és az európai közokiratok szerepéről és jövőjéről. A konferencia előadói szorgalmazták, hogy a közeljövő uniós törvényhozása – például az európai öröklési bizonyítvány bevezetésével – teremtse meg a közös európai családjogi szabályozás alapjait. Kiemelték: a közokiratok európai nemzetközi forgalmához kapcsolódó ügyintézést fokozatosan egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a tagállamok állampolgárai számára.
Hiába mutatta a magyar feleség a közokiratba foglalt házassági vagyonjogi szerződést az angol bíróságon, nem tudta automatikusan érvényesíteni követeléseit volt férjével szemben. A pár Angliában ismerkedett össze, és ott is kötöttek házasságot. Ezt követően nemsokára Magyarországra költöztek, ahol nyugati mintára közjegyző előtt házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, hogy jó előre, egyetértésben tudják rendezni vagyoni viszonyaikat. Sajnos kapcsolatuk időközben megromlott: a férj visszaköltözött Angliába, és ott válópert indított – az asszonyra pedig hosszadalmas jogi procedúra vár, mire elismerteti a Magyarországon kötött szerződést az angol hatóságokkal.
Számtalan ilyen történet bizonyítja, hogy az Európai Unión belüli polgári jogi kapcsolatok fejlődése egyre inkább megkövetelné a nemzeti jogrendszerek közelítését is. „Az öröklési jog például évszázadok óta a »legnemzetibb«, legváltozatosabb joganyag, ezért megváltoztatása, egységesítése számos nehézségbe ütközik. Ugyanakkor ma már természetes európai igény, hogy az okiratokkal és házassági vagyonjoggal, öröklési joggal, hagyatékkal kapcsolatos határon átnyúló ügyeket egyszerűsítve, gyorsított módon intézhessük" – mondta dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.
Alapvető nehézség, hogy egyes európai jogrendszerek nem ismerik el a közokirat fogalmát, s így azok nem közvetlenül végrehajthatóak más tagállamokban. Angliában és Dániában például nem létezik klasszikus értelemben vett közokirat, mely azonnali végrehajtó erővel ruházná fel a jogi aktusok következményeként létrejött dokumentumokat. Az okiratok megfeleltetése egyes tagországok között a mai napig bilaterális szerződéseken múlik, melyet fokozatosan egységes európai rendszerré kellene átalakítani. „A közjegyzőség fontosnak tartja, hogy a tagállamok a folyamat során az egész nemzetközi jogászszakma érdekeit figyelembe vegyék – többek között erre kívánjuk felhívni a figyelmet jelenlegi műhelykonferenciánkkal" – tette hozzá dr. Tóth Ádám.
Jelenleg számos gyakorlati és jogszabályi akadály áll az uniós tagállamok állampolgárai közötti öröklés érvényesítésének útjában. Az európai családjog fejlődésének egyik legjelentősebb lépéseként tarthatjuk számon ezért az európai öröklési rendeletet, mellyel a Bizottság várhatóan még ebben a hónapban előáll. A rendelet a határon átnyúló hagyatéki ügyek egyszerűbb rendezése érdekében bevezetné az európai öröklési bizonyítványt.
Ez az intézkedés a több tagállamot érintő örökösödési eljárásokat egyszerűsítené és gyorsítaná meg, és elejét venné számos határokon átnyúló hagyatéki vitának is. „Az európai öröklési bizonyítvány a tervek szerint a nemzeti jog álláspontjáról tájékoztatná az európai jogalkalmazókat. A jelenlegi helyzethez képest már ez is óriási jelentőségű. Ennek ellenére egy hosszú folyamat előfutáraként tekintünk rá, és ugyan a rendelet még jelentős változásokon mehet keresztül az uniós jogalkotási folyamat során, de bízunk benne, hogy végül az uniós állampolgárok életét megkönnyítő és a szakma által is elfogadott, korszerű eszköz születik Brüsszelben" – tette hozzá Dr. Tóth Ádám.
A MOKK konferenciáján előadást tartott Dr. Szőcs Tibor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai főtanácsadója, aki a nemzetközi öröklési jog küszöbön álló egységes európai szabályozásáról beszélt, Dr. Harsági Viktória, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, aki az európai közokiratról tartott előadást, valamint Dr. Varga István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának tanszékvezető egyetemi docense, aki a határokon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatíváit ismertette a hallgatósággal.
A rendezvényen a legnagyobb hazai ügyvédi irodák, jogászszövetségek, az igazságszolgáltatás hazai szervei, családjogi szervezetek és szakértők, a hazai egyetemek képviselői, valamint közjegyzők vettek részt.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) köztestület, mely a legfőbb önkormányzati szervként képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. A budapesti székhelyű kamara – a hatályos rendelkezések szerint – nem pusztán érdekvédelmi szervezet, hanem jogszabályokat is kezdeményez és közreműködik azok előkészítésében, a közjegyzői kar irányításával és szervezésével kapcsolatban állami feladatokat lát el, működteti a közjegyzői levéltárat, illetve közhitelű és egyéb központi nyilvántartást vezet. A közjegyzőség Magyarországon is többszáz éves intézmény, amely a rendszerváltás után kapta vissza korábbi státuszát. A közjegyzők tevékenységi köre hatósági tevékenység, ezen belül igen széles: a különböző közokiratok és tanúsítványok készítésén túl kiterjed az okiratok, közjegyzői közreműködéssel kapcsolatos pénz vagy értéktárgy bizalmi őrzésére, a hagyatéki és egyéb nemperes eljárások lefolytatására. A cél azonban mindig egy: elősegíteni a jog vita nélküli érvényesítését, azaz megelőzni a szükségtelen pereket.
