A kórházak adósságrendezése mellett finanszírozási védőháló felállítása jelentheti a gyógyírt a hazai tulajdonú orvostechnikai beszállító kis- és közepes vállalkozások gondjaira – állítják a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetségének (MOBSZ) szakértői. A kórházi tartozások finanszírozására az állam kamatmentes hitelt nyújthatna a vállalkozásoknak, készfizető kezességet vállalhatna a kórházi tartozásokra, illetve megfontolandó a tartozások ingyenes faktorálása is. A problémák súlyosságát jelzi, hogy a kórházak immáron mintegy 80 milli&aacu te;rd forinttal tartoznak beszállítóiknak, aminek 60 százaléka már lejárt tartozás. A lejárt tartozások közel fele 60 napon túli, 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások.

A kórházak adósságrendezése mellett finanszírozási védőháló felállítása jelentheti a gyógyírt a hazai tulajdonú orvostechnikai beszállító kis- és közepes vállalkozások gondjaira – állítják a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetségének (MOBSZ) szakértői. A kórházi tartozások finanszírozására az állam kamatmentes hitelt nyújthatna a vállalkozásoknak, készfizető kezességet vállalhatna a kórházi tartozásokra, illetve megfontolandó a tartozások ingyenes faktorálása is. A problémák súlyosságát jelzi, hogy a kórházak immáron mintegy 80 milli&aacu te;rd forinttal tartoznak beszállítóiknak, aminek 60 százaléka már lejárt tartozás. A lejárt tartozások közel fele 60 napon túli, 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások.

Továbbra is igen súlyos helyzetben vannak a magyar tulajdonú, jellemzően kis- és közepes méretű orvostechnikai beszállító vállalkozások a kórházak tartozása miatt. Akad olyan forgalmazó cég, amelynek külföldi partnerei már a képviseleti szerződését is felmondták, de a gyártással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok is nehéz helyzetben vannak. A kórházak által maguk előtt görgetett beszállítói tartozások, az egészségügyi kassza 2014. évi maradványából kiosztott 10,4 milliárd forint ellenére, ismét elérték a 80 milliárd forintos összeget, ez ráadásul hónapról-hónapra 3-5 milliárd forinttal növekszik.

„Habár a kormány eltökélt abban, hogy egy egyszeri konszolidációval és előremutató strukturális átalakításokkal véget vessen a kórházi adósságállomány növekedésének, az iparági szereplők fontosnak tartják finanszírozási védőháló kifeszítését is. Ez azért is fontos, mert egyelőre sem a konszolidáció pontos időpontja, sem részletei nem ismertek, annak elmaradása, csúszása tovább nehezíti a beszállítók helyzetét. E minimális költségekkel járó intézkedések biztosíthatják a beszállítók stabil működését, végső soron a betegellátáshoz eleng edhetetlen eszközök rendelkezésre állását" – emeli ki Csipő Georgina, a MOBSZ szakmai programkoordinátora. A finanszírozási védőhálót többféle formában is kifeszítheti az állam: a kórházi tartozások finanszírozására kamatmentes hitelt nyújthatna a vállalkozásoknak, készfizető kezességet vállalhatna a kórházi tartozásokra, illetve megfontolandó a tartozások ingyenes faktorálása is.

„A védőháló működtetésében kiemelt szerepe lehet az állami hátterű hitelintézeteknek. Tekintettel arra, hogy jelenleg is az állami fenntartású kórházak tartozása jelenti a legnagyobb problémát, sem a kamatmentes hitel, sem a készfizető kezesség nem járna effektív kiadással az állami büdzsé számára" – mutat rá Csipő Georgina, aki szerint a szabályozásba szigorú korlátokat is be lehet építeni, így valóban csak az átlátható tulajdonosi körrel működő vállalkozások számára lenne elérhető a védőháló. „A fenti lehetőségek szakmai megalapozottságának vizsgálatában az ipar&a acute;gi szereplők készek részt vállalni, hiszen a biztonságos működés minden fél érdeke" – teszi hozzá.

A három pénzügytechnikai lehetőség áttekintése során természetesen megvizsgálandó kérdés, hogy ezek az eszközök nem minősülnek-e tiltott állami támogatásnak, nincs-e versenytorzító hatásuk, illetve hogy az átlátható tulajdonosi háttér mint kritérium a felek számára biztosítható-e.

Az orvostechnikai eszközöket beszállító vállalkozások ugyanakkor úgy vélik, hogy a fent említett lehetőségek mellett továbbra is az orvostechnikai eszközök áfájának 5 százalékra történő mérséklésére jelentheti a tartós megoldást a cégek ellehetetlenülésének megelőzésére. Elgondolkodtató, hogy miközben a gyógyszerek esetén 5 százalékos kulcsot alkalmaznak, addig egy életmentő ballonpumpa, a beültethető defibrillátor vagy a szívkatéter esetén 27%-os áfát kell fizetni.

„Az áfát a vállalatok rendesen fizetik, ugyanakkor az eszközök ára mellett, ezt sem kapják meg a kórházaktól, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Az áfát és az egyéb költségeket is beleszámítva a vállalkozások közel éves árbevételükkel finanszírozzák az egészségügyet, amit viszont már nem bírnak sokáig" – ad magyarázatot Csipő Georgina.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük