A Jeremie a régiós piac katalizátora is — Ismét éledeznek a kockázati tőke befektetések

A tavalyi évet a kettőség jellemezte a kockázati tőke szektorban: a befektetések volumene csaknem a felére, 1 291 millió euróra csökkent a régióban, miközben a befektetések száma összességében növekedett. Az év során elindult Jeremie-program hatására bizonyos szegmensek az idei év elején már élénkülni kezdtek, sőt a programnak betudhatóan, a régióban Magyarországon kívül is megnövekedett az érdeklődés a korai fázisú befektetési célpontok iránt.

A tavalyi évet a kettőség jellemezte a kockázati tőke szektorban: a befektetések volumene csaknem a felére, 1 291 millió euróra csökkent a régióban, miközben a befektetések száma összességében növekedett. Az év során elindult Jeremie-program hatására bizonyos szegmensek az idei év elején már élénkülni kezdtek, sőt a programnak betudhatóan, a régióban Magyarországon kívül is megnövekedett az érdeklődés a korai fázisú befektetési célpontok iránt.

A tavalyi év nem adott sok örömet a kockázati tőke iparág számára Közép és Kelet Európa-szerte. A megelőző évek növekedéséhez képest ugyanis 2010-ben a befektetések volumene a 2008-as csúcshoz képest csaknem a felére csökkent. Az idei évben az aktivitás némileg élénkebbé vált, elsősorban a korai fázisú, venture capital jellegű befektetések terén. „Ami Magyarországot illeti: a 2010-es év a kockázati tőke iparág számára, a Jeremie alapokat leszámítva, meglehetősen gyenge volt. Ehhez képest az idei év már javulást hozott, bár a legtöbb private equity alap magyarországi befektetéseivel egyelőre kivár. A Jeremie-program elindulásával az alapok tavaly ősztől gőzerővel kezdték meg tevékenységüket, így az idei év már számottevő eredményeket hozott. További lökést adhat, ha a Jeremie  program tervezett második üteme is beindul" – mondta  Zsembery Levente, a BNV Equity Alapkezelő vezérigazgatója.

Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) legutóbbi éves statisztikái szerint a régióban továbbra is egyértelműen a fogyasztói javak, a kiskereskedelem, a telekommunikáció, a pénzügyi szektor, valamint a biotechnológiai iparágak jelentik a húzó ágazatokat. „Bár az iparágak között a súlyok némileg változnak, a következő években sem várható komolyabb átrendeződés e téren" – tette hozzá Zsembery Levente.

Befektetések megoszlása Közép és Kelet-Európában (ezer euró)

Forrás: EVCA, 2010-es -közép és  kelet-európai évkönyv

Mivel a húzóágazatok többsége ciklusérzékeny, a befektetők jóval óvatosabban közelítik meg e cégeket, kisebb tőkét mozgattak meg tavaly. Részben az óvatosság, részben az árazási szintek csökkenése miatt az átlagos tranzakcióméret is csökkent (lsd. a mellékletben). Mivel ezekben az iparágakban időről-időre bekövetkezhet egy konszolidációs hullám, és mivel ezek az iparágak hagyományosan jó növekedési kilátásokkal rendelkeznek, tartós visszaesés a tranzakciók volumenében nem várható. „Várakozásaink szerint az elkövetkezendő években a biotechnológia és a humán egészségügy jelent kiemelt célpontot a kockázati tőke számára a régióban. Mivel azonban ezekben az iparágakban jelentős különbségek lehetnek az egyes országok között a szabályozást illetően, így itt is inkább ország-specifikus fellendülés valószínű" – mondta Zsembery Levente. „Emellett a mobil-informatika, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások területén várható élénkülés."

KKV vetület: új tulajdonostárs, és akár több lépcsőben érkező befektetés

Magyarországon persze továbbra is kérdés, hogy felkészültek-e a cégek a kockázati tőke befogadására? A tapasztalat azt mutatja, hogy a hazai kkv-k döntő többsége még most is elsősorban banki finanszírozásban gondolkodik, e források beszűkülése ellenére is. „Komoly probléma, hogy sok vállalatvezető nincs tisztában a hozam-kockázat összefüggéseivel, sem pedig a lehetséges finanszírozási technikákkal. Sok esetben olyan projekteket szeretnének bankokkal finanszíroztatni, ami egy hitelintézet számára vállalhatatlan kockázatot jelent. A Jeremie alapokat megkereső cégeknél jobb a helyzet, de előfordul, hogy a megbeszélés alatt tudatosul a cégvezetőben, hogy nem csupán pénzt kap, hanem egy tulajdonostársat is" – összegezte Zsembery Levente.  „Korai fázisú cégek esetében a befektetés több lépcsőben is megvalósulhat, így van lehetőség a termék vagy szolgáltatás iránti tényleges igények tesztelésére, a menedzsment számára is világosabbak a kitűzött részcélok.  Az alapkezelő ugyanakkor a tőkebefektetés mellett – korlátozott mértékben – hitelt is nyújthat a portfóliócég számára."

Háttér-infromáció

BNV Equity Alapkezelő

A Biggeorge's-NV Equity Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. (BNV Equity) által kezelt Biggeorge's-NV Equity I. (Közös) Alap 4 milliárd forintos alaptőkével, 10 éves futamidejű tőkealapként indult 2010 májusában, az Új Magyarország Kockázati Tőke Program (JEREMIE) keretében. Az Alapkezelő korai és növekedési fázisban lévő, egyedi, innovatív megoldásokat alkalmazó, markáns piaci pozícióval, elkötelezett menedzsmenttel és jelentős növekedési lehetőséggel rendelkező vállalkozásokra fókuszál, melyekbe a JEREMIE programnak megfelelően esetenként 50-350 millió forint közötti tőkét fektet be. Kiemelten kezeli az élettudományok, az üzleti és informatikai szolgáltatások, és az alternatív energia területén tevékenykedő társaságokat. A BNV Equity a tőkejuttatáson túl szakmai-, kapcsolati- és menedzsmenttámogatást is biztosít a portfóliótársaságoknak.

Az alap 2011 szeptemberéig négy társaságba, az elektronikus számlázással foglalkozó pécsi Számlaközpont Kft-be, az egészségügyi berendezéseket forgalmazó és működtető szolnoki Saunik Kft.-be, az elszámolási és fizetési rendszereket fejlesztő Első Magyar Konszolidátor Zrt-be, valamint a Velgene Biotechnológiai Kutató Kft.-be fektetett be, összesen xxx millió forint értékben.

További tájékoztatás:

Morvay Szilvia, Babel Communications

Email: morvay@babelpr.hu

Telefon: 0670/941-6908

Melléklet:

Befektetések iparágak szerint Közép és Kelet-Európában (ezer euró)

Forrás: EVCA, 2010-es kelet-közép-európai évkönyv