Bethlen GáborBethlen Gábor

Erdély és a királyi Magyarország emlékeit, Európa egyetemes értékeit, a szlováksággal közös magyar történelmi örökség páratlan értékű darabjait a nagyközönség 2010. február 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításán tekintheti meg.

  Bethlen GáborBethlen Gábor

Erdély és a királyi Magyarország emlékeit, Európa egyetemes értékeit, a szlováksággal közös magyar történelmi örökség páratlan értékű darabjait a nagyközönség 2010. február 1-jétől a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításán tekintheti meg.

A 2920 aranypénzből, három emlékéremből és egy 214 cm hosszú reneszánsz aranyláncból álló kincset rejtő rézdobozt 1935. augusztus 24-én találták Kassán, a Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének rekonstrukciója során. A leletet haladéktalanul elküldték a Pénzügyminisztériumnak, ahonnan először a pozsonyi Központi Kincstárba, majd a Szlovák Helytörténeti Múzeumba (a jelenlegi Szlovák Nemzeti Múzeum) került, ahol a darabokat immár szakértők tisztították meg.

Az értéktárgyakat a 17. század végének zavaros időszakában, a Thököly-felkelés idején rejtették el a Szepesi Kamara épületének falában. A saját korában is hatalmas értéket képviselő kincs eredeti tulajdonosa és elrejtője valószínűleg a Habsburg pénzügyigazgatás egyik magas rangú tisztviselője lehetett, az elnök vagy esetleg az egyik tanácsos. Több olyan személyt is ismerünk név szerint, akik kapcsolatba hozhatók a kinccsel.

A leletben lévő pénzek mind a korabeli Magyarországon általánosan elterjedt fizetőeszközök voltak. A kincs 84%-át magyar, erdélyi és németalföldi pénzek teszik ki, de megtalálhatók köztük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek, továbbá egy antik trákiai pénz újkori hamisítványa is.

A lelet legkorábbi pénzei Luxemburgi Zsigmond magyar királynak 1402-1404 között vert aranyforintjai, a legfiatalabbak, amelyek a kincs elrejtését is keltezik, I. Lipót 1679-ben Körmöcbányán vert dukátjai; vagyis a legöregebb és legfiatalabb pénzek kibocsátása között mintegy 277 év telt el. A lelet legértékesebb darabja I. Ferdinánd 1541-ben készült aranyérme, amely a maga nemében egyedülálló a világon.

A kincs egészen 1940-ig a Szlovák Helytörténeti Múzeumban maradt, amikor átadták a prágai Központi Állami Kincstárnak. Még ebben az évben átszállították a prágai Nemzeti Múzeum Éremtárába részletes feldolgozásra, ez a munka 1942-ig tartott. A II. világháború során a német és magyar kormányzat legmagasabb köreiből érdeklődtek a kincs iránt, ezért azt gondosan becsomagolták és más tárgyakkal együtt biztonságos helyre rejtették. Mivel a háború utolsó napjaiban a múzeum épületét bombatalálat érte, az aranykincset ládában tartották egészen 1947-ig, amíg helyre nem állították az Éremtár irodáit.

A kincs először Prágában került bemutatásra 1953-ban, majd három évvel később megtalálási helyén, Kassán is kiállították, ahol három hét alatt összesen 58 ezer ember tekintette meg. 1969-ben Kassán elkészült egy különleges páncélterem, és egy évvel később a nagyközönség számára is megnyílt a „Kassai aranyéremkincs" című kiállítás.

2008-ban elkezdődött a Kelet-szlovákiai Múzeum épületének rekonstrukciója, és a Szlovák Nemzeti Múzeum ezt a lehetőséget használta ki arra, hogy a kincset a pozsonyi várban is bemutassa. Ezt követően került sor egy másik kiállításra a prágai Nemzeti Múzeum épületében.

A kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. február 1. és március 20. között a legmodernebb igényeknek megfelelően kialakításra került páncélteremben – amely jelenleg a Koronázási palást biztonságos őrzését és méltó bemutatását szolgálja – tekinthető meg.

Témája kapcsán a tárlathoz kapcsolódik a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. február 17-én nyíló, A Bethlenek című időszaki kiállítás is. Míg a magyar történelemből két különböző eredetű és előnevű Bethlen-családot ismerünk, a MNM Rákóczi Múzeuma által a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás a bethleni Bethlen-család történetét követi nyomon. A tárlat A kassai aranykincs-kiállítás méltó párja, hiszen az érmék között nagyon sok olyat is találunk, amelyet a Bethlenek korában vertek és használtak, így a két bemutató közösen, ám mégis más-más szempontból mutat be egy a mai napig érdekes korszakot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük