A hatvani római katolikus templom, ahol Lévay Mihályt pappá szenteltékA hatvani római katolikus templom, ahol Lévay Mihályt pappá szenteltékNéhány adatot szerettem volna megkeresni Szinai-Szűcs: „Bethlen István titkos iratai" c. könyvéből. (Kossuth Könyvkiadó, 1972.) A véletlennek köszönhetően került elém egy 1923 márciusában folytatott  levelezés. Lényege, hogy Bethlen István miniszterelnök és  Klebesberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter igyekeznek meggyőzni Hirsch Albertet, hogy járuljon hozzá Lévay Mihály püspök préposttá való kinevezéséhez.

A hatvani római katolikus templom, ahol Lévay Mihályt pappá szenteltékA hatvani római katolikus templom, ahol Lévay Mihályt pappá szenteltékNéhány adatot szerettem volna megkeresni Szinai-Szűcs: „Bethlen István titkos iratai" c. könyvéből. (Kossuth Könyvkiadó, 1972.) A véletlennek köszönhetően került elém egy 1923 márciusában folytatott  levelezés. Lényege, hogy Bethlen István miniszterelnök és  Klebesberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter igyekeznek meggyőzni Hirsch Albertet, hogy járuljon hozzá Lévay Mihály püspök préposttá való kinevezéséhez.

   Kíváncsi természetű lévén szerettem volna megtudni, ki volt Hirsch Albert? Miért kellett a két, szinte korlátlan hatalommal rendelkező grófnak Lévay Mihály érdekében instanciázni egy „közönséges civilnél"?

   Hirsch Albert kegyúr volt. A kegyúri címet magyart királyok adományozták. Az kapta, aki földbirtokán templomot, vagy kolostort alapított, építtetett és a fenntartás költségeit is vállalta. A területi egyházi méltóságok, például a prépost kinevezéséhez a kegyúr hozzájárulása kellett. Ez a jog a két világháború között is megmaradt, jóllehet akkor már nem volt királyunk.

   A kegyúr az általa alapított templom, vagy kolostor oltalmazója volt, jogáról nem mondhatott le és nem avatkozhatott be az intézmény napi életébe, kapcsolataiba és jogaiba. Ha ez ellen vétene, kitiltanák az ország összes templomából és egyetlen egyházi személy sem szolgáltathatna neki szentségeket. De ilyen eset előfordulása nem ismeretes. Hirsch Albert kegyúr, Hatvani Irén hitvestársa, a Hatvani-család hivatalos ügyeinek intézője. A jelölés joga is őt illette meg.

   Lévay Mihály címzetes püspök (a mai napig Hatvan díszpolgára) szívesen kapcsolódott be a hazai politikai életbe. A kormányfőt adó Egységes Párt alelnökeként fordult Bethlenhez, segítségét kérve. Levele rövidítve: „Nekem, aki évek óta címzetes püspök és pápai prelátus vagyok, nem kell a cím. De megélhetés kellene, mert az adósságokban elmerülök. A préposti kinevezéshez 100-150 hold föld járna, amelynek jövedelméről rendelkezhetnék. Ehhez viszont a kegyúr ajánlása kellene."

   A történet vége Hirsch Albert Bethlen Istvánhoz írt válaszlevele, amely a Magyar Nemzeti Levéltárban B/I-1923-251. szám alatt található. „Excellenciás Uram! Van szerencsém értesíteni, hogy a hatvani prépostságra családom kegyúri jogánál fogva Lévay Mihály püspök urat ajánlotta. Örömömre szolgál, hogy Nagyméltóságod intenciójának megfelelően járhattam el és maradok nagyrabecsülésem kifejezésével: Hirsch Albert."

   A kegyúri jogokat és kötelességeket a kánonjog szabályozza. Ma Magyarországon egyedül a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán folyik kánonjogi oktatás kötelező előadások és posztgraduális képzés keretében.

 

Láng Róbert

                             

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük