A kelet-közép-európai vállalatok a tőkéért folyó verseny éllovasai, ugyanis hatékonyabban és nyereségesebben működnek, emellett kevésbé adósodtak el, mint nyugat-európai társaik. Szlovákia és Csehország büszkélkedhet a legkevésbé eladósodott és leghatékonyabb nem pénzügyi szektorral, és egyedül a német vállalati szektor képes versenyre kelni a közép-kelet-európai cégekkel a működési hatékonyság tekintetében.

 

A kelet-közép-európai vállalatok a tőkéért folyó verseny éllovasai, ugyanis hatékonyabban és nyereségesebben működnek, emellett kevésbé adósodtak el, mint nyugat-európai társaik. Szlovákia és Csehország büszkélkedhet a legkevésbé eladósodott és leghatékonyabb nem pénzügyi szektorral, és egyedül a német vállalati szektor képes versenyre kelni a közép-kelet-európai cégekkel a működési hatékonyság tekintetében.

Az Erste Group speciális, a gazdaság különböző szektorainak (a háztatásoknak, a kormányzatnak, a nem pénzügyi és a pénzügyi cégeknek) működési hatékonyságát górcső alá helyező makrogazdasági elemzésének főbb megállapításai szerint a kelet-közép-európai vállalatok lényegesen kevésbé adósodtak el, nyereségesebben működnek, emellett kétszer akkora tőkearányos eredményt érnek el, mint nyugat-európai társaik, ami szintén a nagyobb fokú működési hatékonyságnak köszönhető. Ennek folyományaként a régió országai jóval vonzóbb célpontot jelentenek a tőke számára.

Az elmúlt évtizedben számos európai ország nem pénzügyi szektora nettó hitelfelvevőként jelent meg. A szárnyaló beruházások is növelték a bevételi oldalt, ugyanakkor a vállalatok hatalmas adósságot halmoztak fel. Ezért a vállalati szektornak is újra egyensúlyba kell kerülnie, javítani az üzleti működés nyereségességét és csökkenteni a hitelállományt. A gazdasági talpra állás az elkövetkezendő pár év során nyilvánvalóan a vállalati szektortól függ, ha versenyképes lesz, akkor hatékonyan használja fel a tőkét, valamint új munkahelyeket teremt. Szerencsére a kelet-közép-európai gazdaságok igen jó teljesítményt nyújtottak az elmúlt esztendőkben, ugyanis a tőkefelhasználás viszonylag hatékonyan történt, így kétszer akkora tőkearányos nyereség keletkezett, mint az euróövezetben (mintegy 8 százalék). Emellett a munkaerő hatékonyságát is növelték számos kelet-közép-európai országban a válság alatt annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket, illetve nyereségességüket" – mondta Juraj Kotian, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzési osztályának társvezetője.

A kelet-közép-európai vállalatok jóval kevesebb adósságot halmoztak fel és nyereségesebbek is, mint nyugat-európai társaik

Írország, Spanyolország, Portugália és Belgium „büszkélkedhet" a leginkább eladósodott vállalati szektorral, hiszen az általuk előállított bruttó hozzáadott érték három-négyszeresére, vagyis 9-20 évnyi adózott eredményre rúg az adósságállomány. A nyugat-európai gazdaságokhoz viszonyítva a kelet-közép-európai térség vállalatai általánosságban véve kevésbé eladósodottak az általuk megtermelt hozzáadott értéket és a nettó nyereséget tekintve: Szlovákiában és Csehországban működik a legkevésbé eladósodott nem pénzügyi vállalati szektor: a bruttó adósságállományuk alacsonyabb, mint az általuk egy év alatt előállított hozzáadott érték, valamint mindössze 3-4 évnyi adózott eredménnyel egyenlő. A kelet-közép-európai régióból csak Magyarország mutat az euróövezet átlagánál nagyobb számadatot. „Az egész világra kiterjedő pénzügyi válság hatásai miatt a vállalatoknak muszáj enyhíteniük nettó hitelfelvevői pozícióikat[1]. Ezt leginkább a beruházások jelentős visszafogásával (pl.: Balti-államok) érték el, s így készpénzpuffert képeztek vagy akár az adósságállományukat csökkentették. A Balti-államokban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában már le is zajlott a nettó hitelfelvevői pozíciók komoly mértékű visszavágása, s ezekben az országokban a nem pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvevőkből nettó hitelezők lettek más szektorokkal összevetve" – jelentette ki Juraj Kotian.

A Kelet-Közép-Európában meglévő nagyfokú működési hatékonyságot a kiemelkedő, 15 százalék körüli tőkearányos nyereség bizonyítja

A felhalmozott tőke hatékonyságát tekintve az eredmények jól láthatóan azt mutatják, hogy a recesszió ellenére a kelet-közép-európai vállalatok jóval magasabb tőkearányos nyereséget érnek el, mint nyugati társaik.[2] Szlovákiában érhető tetten a tőkebefektetés legtermékenyebb felhasználása a nem pénzügyi szektorban, itt ugyanis 26 százalékos bruttó tőkearányos nyereség és 19 százalékos adózott eredmény érhető el még a gazdasági visszaesés közepette is. Nyugat-Európában csak Németország tud lépést tartani a kelet-közép-európai vállalatokkal a működés hatékonysága terén, itt ugyanis 15 százalék körül mozog az átlagos bruttó tőkearányos nyereség és közel 20 százalékos a sajáttőke arányos megtérülés (ROE) az elmúlt öt esztendőben. Belgium, Spanyolország és Portugália a lista legvégén foglal helyet, hiszen mindössze 4-6 százalékos tőkearányos nyereséget tudtak felmutatni az elmúlt öt év során. Kelet-Közép-Európában Magyarországon található a legkevésbé hatékony, illetve leggyengébb nyereségtermelő képességgel rendelkező vállalati szektor (átlagosan 7 százalék 2005 és 2009 között). Összességében jól tetten érthető az a tendencia a rögzített devizaárfolyammal rendelkező országok (euróövezeti tagok, rögzített árfolyampolitikát folytató államok) körében, hogy a hitelfelvétel mértéke nagyobb, mint azt a tőkearányos nyereség indokolná.

Láthatóan mélyebb struktúrális változásokra, illetve a tőkeáttétel mértékének csökkentésére van szükség

„A jóval magasabb tőkemegtérülés részben indokolta számos kelet-közép-európai vállalat nettó hitelfelvevői pozícióját. Spanyolországra és Portugáliára vonatkozóan azonban nem ez a helyzet, hiszen alacsony fokú tőkemegtérülésük kevésbé hatékony tőkefelhasználást sugall" – jegyezte meg Juraj Kotian. A tőkeáttétel, vagyis végső soron a hitelállomány csökkentése már el is kezdődött Írországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Magyarországon, a Balti-államokban, valamint – meglepő módon – a jelentős gazdasági talpra állást elérő országokban, például Németországban, Csehországban és Szlovákiában, elsősorban is azoknál a vállalkozásoknál, amelyek cash-flow-ból vissza tudják fizetni hiteleiket. „A magasabb tőkearányos nyereség miatt Kelet-Közép-Európa a várakozások szerint továbbra is vonzó marad a vállalati szektorba irányuló külföldi tőkebeáramlás számára. Jóval kisebb mértékű eladósodottságuk és jobb tőkemegtérülésük miatt a kelet-közép-európai vállalatok előnyt kovácsolhatnak a mérlegük „kitisztításából", amikor a térségbe irányuló beruházások növekedésnek indulnak" – jósolja Juraj Kotian.


[1] A nem pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvétele a gazdaság más szektoraiból, illetve a világ más részeiről. A nettó hitelfelvétel/hitelnyújtás egyenlő elkölthető jövedelem mínusz a háztartási szektorban történt befektetések, s így nagyjából megegyezik a pénzügyi eszközök és források változásával.

[2] Az Erste Group elemzési osztálya az adott országban a nem pénzügyi szektor egészét tekintve a lekötött tőke megtérülésére és a saját tőke megtérülésére vonatkozó számítások során az Eurostat módszertanát alkalmazta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük