Különösen izgalmas lehet egy történelmi személyiség színpadi megelevenítése, hiszen akkor beletáthatunk a személyiségébe, amivel a rohanó történelem nemigen bíbelődik. Így Stuart Mária, a skótok királynője az ártatlanság színébe, hófehérbe öltözve uralkodási módjáról tárja fel gondolatait az Új Színházban Kocsis István rendezésében. De egy olyan korban, amikor a mást uraló, megsemmisítő uralkodó, az angliai Erzsébet a példakép, hogy lehetne sikeres egy tiszta lélek, aki elképzeléseit semmisnek veszik, nemes szándékait kétségbe vonják az őt körülvevők, a királyi tanácsosok, sőt, ami rosszabb, még meg sem értik – nem is akarják?

Különösen izgalmas lehet egy történelmi személyiség színpadi megelevenítése, hiszen akkor beletáthatunk a személyiségébe, amivel a rohanó történelem nemigen bíbelődik. Így Stuart Mária, a skótok királynője az ártatlanság színébe, hófehérbe öltözve uralkodási módjáról tárja fel gondolatait az Új Színházban Kocsis István rendezésében. De egy olyan korban, amikor a mást uraló, megsemmisítő uralkodó, az angliai Erzsébet a példakép, hogy lehetne sikeres egy tiszta lélek, aki elképzeléseit semmisnek veszik, nemes szándékait kétségbe vonják az őt körülvevők, a királyi tanácsosok, sőt, ami rosszabb, még meg sem értik – nem is akarják?

Meg akarja őket győzni igazáról, és nem veszi figyelembe azt az örökérvényű mondást, hogy ne vessetek gyöngyöket a disznók elé.  A nemes egyéniség tervei az elején még áthatolnak a meg-nem-értés egyre inkább áthatolhatatlanná váló falán, de később visszapattannak.

Érdekes, hogy az a Knox, aki a reformáció emlékparkjában áll Genfben a nagy Kálvin és a mi Bocskaink mellett, a kor lelkiségét magába szívva hazugságnak és színlelésnek látja Stuart Mária gyermeki lelkületű vallásosságát. Knox a század vallási türelmetlenségét a csontjaiban érezve képtelen elhinni, hogy királynője elismeri Skócia reformátusságát, és nem akarja áttéríteni őket katolikussá. Ez a Knox, aki nem szűkölködik kiosztani a királynőt sem, később meglátja, mennyire nemes egyéniség Stuart Mária. Pálfordulásakor hangoztatja, nem lehet kivégezni a királynőt, mert ő igenis Isten által rendelt uralkodó – Mária mindig is ez szeretett volna lenni. Sikerült neki. Így bukása valójában felér egy győzelemmel.

A darab végén maga Erzsébet is retteg, (Kökényessy Ági kitűnő lélekrajzot ad), hogy talán mégis rokonának van igaza a múló és az örökkévaló kérdésében, és Mária kivégzésével ő valóban elveszti a lelki örökséget a múló sikerért.

Ám amikor döntenie kell a megkegyelmezésről – isteni jelek jelentek meg a kivégzés előtt -, akkor erőszakos egyénisége dönt ellenfelének tartott rokona elpusztításáról.

Koncz Andrea Stuart Mária minden rezdülését hűen tolmácsolja. Így úgy érezhetjük, magunk is válaszút elé állunk: melyik úton induljunk el?

Bolyai János, a nemeuklédeszi geometria felfedezője szerint mindig a legnehezebb utat kell választanunk, mert az szolgálja lelki megerősödésünket. Stuart Mária is azt választja, mert saját hazug világába nem akar beletörni, belesimulni, feladni önmagát. Kitart elvei mellett, és így bukásában is győztes.

Az útválasztás, a tisztának maradni és elbukni vagy engedni az erőszaknak, és magunkat megvetve folytatjuk életünket, ma is ugyanúgy aktuális, mint akkor. Halljuk azokat a rágalmakat, amiket koncepciós perben igaznak vesznek, és azok alapján ítélik el a láthatóan ártatlan királynőt.

Tudjuk, hogy a történelmet a győztesek írják. Azok szolgáltatnak általuk fontosnak látott tényeket: a történelem szerint Mária valóban Erzsébet ellen fordult. Ám a remekműveket a vesztesek, a bukásukban felemelkedők ihletik. A Stuart Máriák. Akinek nemcsak a koronája van aranyból, hanem korát meghazudtoló tiszta egyénisége arannyá nemesíti.

Egy olyan királynő, aki a nemes eszméket nevelőjének köszönhetően szívta magába (el is kell távolítani mellőle erőszakosan), nem törődve anyósa, Medici Katalin ármánykodásával, aki később majd a francia protestánsokat mészároltatja le Szent Bertalan éjen.

A Stuart Máriák a lelki győztesek.

 Bodrog Beáta

Kocsis István

A királynő aranyból van (Stuart Mária)

– dráma két részben –

Szereposztás:

MÁRIA, Skócia királynője – KONCZ ANDREA
ERZSÉBET, Anglia királynője – KÖKÉNYESSY ÁGI
MORAY hercege, a koronatanács elnöke – VASS GYÖRGY
MAITLAND, a királynő államtitkára – LUX ÁDÁM 
RICCIO, a királynő személyi titkára – INCZE JÓZSEF
KNOX, a skót kálvinista egyház főpapja – ifj. JÁSZAI LÁSZLÓ
DARNLEY hercege, a királynő férje – ALMÁSI SÁNDOR
BOTHWELL hercege – SZARVAS ATTILA
MORTON – TÓTH TAMÁS
RUTHVEN – BESZTERCZEY ATTILA
DOUGLAS – JÁNOSI DÁVID
CECIL – SZANITTER DÁVID
PAULET – KONRÁD ANTAL
WALSINGHAM – INCZE MÁTÉ
SHREWSBURY – HAJDU ÁDÁM

Súgó: Túri Mária
Ügyelő: Szántó Péter
Rendező munkatársa: Szelőczey Dóra

Dramaturg: Falussy Lilla
Díszlet és jelmeztervező: Csík György

RENDEZŐ: NAGY VIKTOR

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük