A Konyha: Vágyainkban Szórakozás, A Gyakorlatban Kényszerpálya? Hazai Főzés-, étkezés- és Konyhamustra 2008 Végén

Mi magyarok keveset főzünk, és akkor is igyekszünk megúszni a feladatot, bár elismerjük, hogy a főzésnek családösszetartó szerepe van és megnyugtató, örömszerző cselekvés is lehetne. A kényszeredett főzés oka általában a helyhiány, a hosszú procedúra és a vele járó rendetlenség. Hazánkban minden harmadik család nem otthon főzött ételt eszik, és a családok fele nem is eszik együtt hétköznap – derül ki az IKEA és a GfK Hungary Piackutató Intézet friss felméréséből. Az eredményeket 2008 november 26-án az Örs vezért téri Ikea éttermében prezetálták a sajtó képviselői előtt.

A helyszin tette, de a sajtótájékoztatóhoz a helyszínen egyre több érdeklődő is csatlakozott. Az IKEA felmérése ritkaság a közvéleménykutató szakmában, mert valahogy a cégek viszonylag riktánkiváncsiak arra, hogy az aktuális divat trendeken kivül mire van valós igény. Most, amikor a készételek, és a főzni nem tudás sokáig sikk volt – mondván, hogy a csaqlád asszony az menedzser és nem házi robotgép, vagy ha robotol, akkor ezt munkahelyen pénzért tegye – úgy tűnik a trendek megfordulni látszanak.

A Bauhaus és a szocreal világa után, ahol a konyha ha volt titkolni való rossz volt, a főzés egyre inkább ismét megjelenik az emberek életében. Nemcsak azért mert ez a működö család része, hanem azért is, mert ez egy olyan társadalmi esemény egy család életében, ahol megállhatnak egy pillanatra, egymással beszélni, figyelmi a másikra. S az sem szempont, hogy a ma konyhatecnikai eszközei nem hasonlíthatóak össze nagyanyáink eszközeivel.

Az IKEA az eredményekre is építve komplex programot dolgoz ki, hogy visszahozza a közös családi étkezések örömét, és hogy a főzés élmény legyen és ne túlélés.

A kutatásról dióhéjban

Az „Élet a konyhában" című kutatás 2008 októberében a főzési és étkezési szokásainkat, valamint a konyha berendezésének szerepét vizsgálta Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. Az IKEA megbízásából az internetes kutatást készítő GfK Hungary Piackutató Intézet a főzésért felelős 20 és 59 év közötti személyekkel készített interjút, 600 fős mintával dolgozva.

Csak hadd ússzam meg!

Hétköznap a főzést minél rövidebb idő alatt és minél kevesebb munkával szeretnénk megúszni. A válaszadók háromnegyede a gyorsaságot, míg fele az ételek egyszerű elkészíthetőségét emelte ki, mint legfontosabb főzési szempontot. Tovább rontja a képet, hogy szinte minden második ember csak kötelességnek éli meg a főzést, és minden harmadik ember nem otthon készített ételt fogyaszt hétköznap,

Mi szól a főzés ellen?

Amiért sokan nyűgnek élik meg a főzést, az részben a túl kicsi konyha, a „nincs hova tennem" érzés, vagyis a kevés tárolási lehetőség. Továbbá, a főzéssel járó rendetlenség és a hosszú előkészítési procedúra miatt is inkább lebeszéljük magunkat a főzésről, minthogy belekezdenénk. Pedig egyszerű praktikákkal, a konyhánk ergonomikus megtervezésével és helytakarékos tárolóedények használatával jelentősen megkönnyíthetjük a dolgunkat. Bármilyen meglepő, a megfelelő konyhai eszközök segítséget nyújtanak az ételek gyorsabb elkészítéséhez is.

A magyarok közel fele nem eszik együtt a családjával!

A magyar főző emberek közel kétharmadában él a gondolat, hogy a főzés összehozza a családot, de közben nemhogy nem főznek együtt, de a családok fele nem is eszik együtt. Pedig a legtöbben, 10 emberből 8 vallja, hogy a főzés érték, és mindenképp szeretné megtanítani a gyermekét is főzni, Ugyanakkor a fozés és a család mostoha viszonyát jól szemlélteti az is, hogy minden második főzésért felelős családtag több elismerésre vágyna szeretteitől a főztjéért.

A főzés kreatív, művészi, felér egy ajándékkal is!

Szinte mindenki azt vallja, hogy az otthon készített étel közelebb áll a család ízléséhez és szükségleteihez. Sőt, a megkérdezettek háromnegyede szerint egy odaadással főzött étel egy szép ajándékkal is felér és a főzés kreatív és művészi tevékenység. Minden második főző szerint „a főzés megnyugtat és felvidít". A válaszok azt sugallják, hogy a főzés többünk számára lehetne kikapcsolódás és élvezet, ha a fent említett akadályok megszűnnének.

Inkább praktikus konyhám legyen, mint designos!

A konyha kialakításakor a megkérdezettek közel kétharmada a praktikusságot tartja a legfontosabbnak, és csak minden tizedik vallja, hogy a pénz a legdöntőbb szempont. A design fontossága is messze elmarad a praktikussághoz képest, hiszen mindössze minden tizedik ember design-központú, ha konyháról van szó. A konyhák alakját tekintve itthon a lineáris kialakítású konyhák vezetnek (29%), de nem sokkal maradnak le az L alakú konyhák sem (25%). A méret tekintetében, a konyhák kétharmada a közepes méretbe esik, azaz 5-15 m² között van.

1. 2.

3. 4.

5. 6.

7. 8.

9. 10.

Az IKEA a kutatás eredményeire alapozva programot indít „Főzz a teljesebb életért!" címmel, melynek keretében a főzés időtakarékosabb, könnyebb és mindenekelőtt élvezetesebb voltához kíván ötleteket és megoldásokat adni. „Kezdeményezésünk célja, hogy a főzés örömét és közösségépítő értékét eljuttassuk mindenkihez. Szakértők bevonásával, a folyamatos eszmecserével célunk az, hogy minél szélesebb platformot adjunk a témának, hogy a konyhában töltött napi két-három óra örömteli legyen és ne a túlélésről szóljon." – mondta Gerőcs Vendel, az IKEA PR managere.

A program részleteinek kidolgozása már megkezdődött. A cél elérését az IKEA azzal is segíteni fogja, hogy a funkcionális, praktikus konyha kialakításához és használatához, a behatóbban megismert igényekhez igazított kínálattal és árakkal készül.