A kötelező biztosítás alapvető problémáját az aktív kárrendezés orvosolhatná
3 perc olvasás 
Az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény elfogadása jelentős előrelépést jelenthet a hazai biztosítási piac fejlődésében. Mind a központi kártörténeti nyilvántartás megteremtése, mind az év végi kampány fokozatos megszűnése lényegesen kedvezőbb helyzetet teremthet az autósok számára, ugyanakkor az alapvető áttörést az aktív kárrendezés – jelen tervezetben még nem szereplő – bevezetése hozhatja el.
Az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény elfogadása jelentős előrelépést jelenthet a hazai biztosítási piac fejlődésében. Mind a központi kártörténeti nyilvántartás megteremtése, mind az év végi kampány fokozatos megszűnése lényegesen kedvezőbb helyzetet teremthet az autósok számára, ugyanakkor az alapvető áttörést az aktív kárrendezés – jelen tervezetben még nem szereplő – bevezetése hozhatja el.
A sok európai országban már alkalmazott aktív kárrendezést a biztosítási szakemberek a kötelező felelősségbiztosítás egy speciális vonása miatt találták ki: a kötelező biztosítás az egyetlen olyan biztosítási forma, amely kár esetén nem a biztosítást kötő és károkozó autósnak fizet, hanem a balesetben vétlen félnek. Ennek következtében a biztosítás kiválasztása során még mindig döntően az ár számít, a mögöttes szolgáltatás színvonala mellékes marad. Azért gondolkodik így az autósok többsége, mert senki nem tudhatja előre, hogy melyik és milyen kárrendezési színvonalú biztosító ügyfele fog kárt okozni neki. Mindennek negatív hatásait a saját bőrén is megtapasztalhatta mindenki, akinek a tavalyi év során MÁV ÁBE biztosító kötelezőjével rendelkező autós okozott kárt.
„A külföldön már sok helyen bevezetett, hazánkban még csak két biztosítónál, többletdíj ellenében vagy cascoval együtt elérhető aktív kárrendezés lényege, hogy számomra az a biztosító téríti meg a kárt, amelyiknél én magam kötöttem a kötelezőmet – magyarázza Bravik Attila, a CLB Független Biztosítási Alkusz ügyviteli igazgatója. – Ezt követően a biztosítók egymás között elszámolják ezt a megelőlegezett kifizetést. Ügyfélként ily módon más hibájából nem kerülök kiszolgáltatott helyzetbe, ugyanakkor érdekemmé válik, hogy ne csak az ár, hanem az adott biztosító megbízhatóságát, kárrendezési minőségét is figyelembe vegyem, amikor kötelező biztosítást kötök."
Az aktív kárrendezés a jelenlegi törvénytervezetben nem szerepel, alkalmazására csak egy későbbi törvénymódosítás keretében nyílhat majd lehetőség. Addig azonban még bizonyára hosszú út vezet majd, hiszen az aktív kárrendezés alapfeltétele, hogy a biztosítók kárrendezési folyamatai – az egymás közti elszámolás biztosítása érdekében – közel azonos normákat kövessenek. Addig is a parlament elé kerülő, széles körű szakmai konszenzus alapján megszületett javaslat számos nagyon pozitív eleme biztosíthatja majd, hogy az évről-évre tapasztalt, komoly bosszúságra okot adó jelenségek – csekk, kötvény, igazolás időben való küldésének elmaradása, kártörténeti igazoláshoz kapcsolódó utánajárások, bónusz-igazolás hiánya miatti díjhátralék, az ebből adódó szerződéstörlés, esetleges bónuszvesztés – mielőbb a múlt részévé válhassanak.
