Büchner drámáját 2013. december 8-án mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház, Béres Attila rendezésében, Görög László főszereplésével. A próbák október végén kezdődtek a Játékszínben.

 

Büchner drámáját 2013. december 8-án mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház, Béres Attila rendezésében, Görög László főszereplésével. A próbák október végén kezdődtek a Játékszínben.

 

Georg Büchner, a 19. századi német irodalom későn felfedezett zsenije alig huszonnégy évet élt. Írói munkássága egyetlen kis kötetben elfér. Drámát mindössze hármat írt, ezek közül az utolsó a töredékesen fennmaradt Woyzeck. A darab több korabeli bűncselekmény peranyagait felhasználva egy féltékenységből elkövetett brutális gyilkosság történetét meséli el, de jóval több bűnügyi krónikánál: kegyetlen utazás az emberi lélek, a pusztító szerelem, a magány és a társadalmi kiszolgáltatottság legmélyebb rétegeibe.

 

„Nehéz próbafolyamatnak vagyunk kevéssel túl a közepén. Jó érzés, hogy egy ekkora színházban, mint a miskolci, ennyi bemutató, napi előadás és egyéb program mellett mindannyiunkban van még annyi lelkesedés, hogy közösen gondolkodva haladjunk lépésről lépésre egyre beljebb a történetben. Mivel szinte mindig mindenki színen van, a próbák során minden szereplőnek folyamatosan igénybe van véve a fizikai teherbírása, a kreativitása, a türelme. És Simonfi Adrienntől Molnár Sándor Tamáson keresztül Görög Lászlóig mindenki beleteszi azt, amit gondol a világról és a darabról. Megterhelő előadás lesz számukra, és jó értelemben véve talán a néző számára is. Woyzeck a legkisebb emberi közös többszörös; bárki megnézi ezt a darabot, talál magában valamit belőle." (Béres Attila)

 

Büchner 1837-ben bekövetkezett haláláig dolgozott a Woyzecken, történetét főként két, a korabeli közvéleményt sokáig lázban tartó gyilkosság ihlette: a Schmolling- és a Woyzeck-ügy. Mindkét esetben szerelmi gyilkosságról volt szó, és az elkövetők elemeállapotát, beszámíthatóságát hosszasan vizsgálta a bíróság. Daniel Schmolling dohánysodró iparos halálos ítéletét végül életfogytiglanra enyhítették, Johann Christian Woyzecket, a negyvenegy éves borbélyt azonban nyilvános kivégzésen fejezték le Lipcsében, 1824-ben. Mindkét férfi kiszolgált katona volt, az orvosi szakvélemények alapján mindkettőt kínozták látomások, megérzések, megmagyarázhatatlan agresszív kitörések, és mindketten több szúrással végeztek áldozatukkal. Büchner a száraz bírósági iratokból olyan figurát teremtett, akinek sorsáért elsősorban a társadalom, a szegénység és az emberi közöny felelős.

 

„Nagyon foglalkoztat a gondolat, hogy hogyan tudom átadni azt a végtelenül bonyolult, miértekkel terhelt történetet, ami a Woyzeck. Mert bár az alapja tulajdonképpen egy egyszerű féltékenységi dráma, erre ráépül egy nagyon összetett jelzésrendszerű világ- és lélek-ábrázolás. Adott egy, a végletekig kizsákmányolt testű és szellemű ember, Woyzeck, akinek egész zavaros belső világa a körül forog szerintem, hogy van-e Isten, és ha van, akkor hogy lehet, hogy az emberiséget még nem törölte el végleg a Föld színéről. És az a társadalom, amely megjelenik körülötte a drámában, azt bizonyítja, hogy kérdése tökéletesen logikus."

„Woyzeck egy apró csavar egy őrült gépezetben, de mindaddig felszínen tudja tartani magát, amíg van egy biztos pont a világegyetemben, ami az övé. És ez a pont a családja, Marie és a gyerek. Ahogy ez a pont megszűnik, Woyzeck elpusztít mindent maga körül: megöli Marie-t, és ezáltal kizárja magát a társadalomból és az örök üdvösségből."  (Béres Attila)

 

 „Az egyik legsajátosabb próbafolyamat, amiben részem volt. Tudom, hogy elemzéseket nem lehet sem próbálni, sem instruálni, pláne eljátszani, mégis nagyon nagy szükség van rá. Mert a jelenetek mozaikszerűek, nincs egy pillanat "felfutás" sem, hanem minden testi-lelki folyamat azonnal van, és adott ponttól adott pontig tart, majd jön a következő jelenet… Néha azt érzem, hogy ezt nem is lehet próbálni, csak nekifutni, lesz ami lesz, legfeljebb nem sikerül; azt érzem, hogy tudok aprólékosan gondolkodni, de nem tudok (nem lehet?) aprólékosan átélni. Nagyon várom, hogy egybe menjünk, azt hiszem sok mindenben fog segíteni. Ha nem: akkor nagy bajban vagyok."

 „Számomra ennek a sokszor feldolgozhatatlan világnak a megértése, a megértésére való törekvés a legfontosabb ebben a történetben. Hiszen annyi buktató vesz minket körül, sokszor eltévedünk, és megbocsáthatatlan, feldolgozhatatlan dolgokat követünk el – látszólag logikus érvek mentén a lehető legkétségbeesettebb "megoldásokat" találjuk. És végül mindannyian egyedül maradunk a döntéseinkkel, amiket hozunk életünk folyamán." (Görög László)

 

A drámában a külvilágot, a társadalmi környezetet csupán néhány szereplővel teremti meg a szerző. Woyzeck szerelmét az idei évadtól Miskolcra szerződött Simkó Katalin, az Ezreddobost Simon Zoltán játssza. A katonatárs Andres szerepében Ódor Kristóf, a Doktor szerepében pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett Dénes Viktor látható. A Kapitányt Harsányi Attila alakítja.

 

„Valahol olvastam egy történetet – de az is lehet, hogy csak hallottam -, hogy egy férfit halva találtak, két darab százas szöggel a fejében. Aztán kiderült, hogy nem gyilkosság áldozata lett, hanem megölte magát: beütötte a saját fejébe az első szöget, de nem halt meg. Ezért aztán belevert még egyet. Nekem ez jut eszembe erről a darabról, ez a köztes pillanat – az első szög után, a második előtt. Ez a Woyzeck." (Harsányi Attila)

 

Büchner darabja a színháztörténet egyik legtalányosabb szövege, hiszen nem maradt fenn a szerző által véglegesített, befejezett változat. Az összesen 48 megírt jelenetet minden színreállító kénytelen a maga szempontjai szerint sorrendbe állítani. A miskolci előadás szövegkönyve Kiss Csaba fordításából készült, amely a Woyzeck-töredékeket a maguk nyerseségében, az eredetihez való legteljesebb hűség igényével ülteti át magyarra.

 

„Az eredeti kézirat négy szöveg-változatot tartalmaz, pontosabban három egymásra épülő drámavázlatot, és még egy lapot, amelyen két sehova sem illeszkedő, különálló jelenet található – részben új, ismeretlen szereplőkkel. A szakirodalom által Gyilkosság-komplexumnak nevezett rész – vagyis a Marie és Woyzeck sétájától a leszúráson át a menekülésig tartó 8 jelenet – csak az első dráma-változatban szerepel; a gyilkosság, a tragédia kiteljesedése mindkét későbbi változatból hiányzik. Ezért a színpadi és olvasói változatok szükségszerűen ollózmányok, amelyek a 48 Woyzeck-jelenetet különböző rendszerek és koncepciók szerint próbálják egységes történetté, játszható szöveggé tenni. Nincs és nem is lehetséges végleges, a többieknél hűbb, teljesebb Woyzeck, hiszen minden változat rendezői, szerkesztői „erőszakot" jelent." (Kiss Csaba)

 

Bemutató: 2013. december 8. 19 óra, Játékszín

Georg Büchner: Woyzeck

Fordította: Kiss Csaba

 

Woyzeck: GÖRÖG László Jászai-díjas

Marie: SIMKÓ Katalin

Kapitány: HARSÁNYI Attila

Ezreddobos: SIMON Zoltán

Doktor: DÉNES Viktor

Andres: ÓDOR Kristóf

Bolond: MOLNÁR Sándor Tamás

Magreth: SIMONFI Adrienn

 

Tér: BÉRES Attila, SÁFÁRIK Tamás, jelmez: BOZÓKI Mara, dramaturg: ARI-NAGY Barbara.

Rendező: BÉRES Attila

 

Az előadást 18 éven felüli nézőknek ajánlják!

 

http://mnsz.eu/

 

Lantai József