A LEGENDA — Radó Gyula új filmje

A MÚOSZ vetítőtermében mutatták be először a szakmai közönségnek a szegedi egyetemista fiú és lány történetét. A történet a diák-Hamletről szól, de a vége Rómeó és Júliáéhoz hasonló. A nagyközönség valamikor 2011. augusztus 31-ig fogja látni a Duna tévén.

A MÚOSZ vetítőtermében mutatták be először a szakmai közönségnek a szegedi egyetemista fiú és lány történetét. A történet a diák-Hamletről szól, de a vége Rómeó és Júliáéhoz hasonló. A nagyközönség valamikor 2011. augusztus 31-ig fogja látni a Duna tévén.

Ifjú Horváth István a Szent-Györgyi Albert rektor vezette Szegedi Egyetemen tanult, amikor 1941. október 17-én meghozták a III. Zsidó Törvényt (az első 1938-ban, a második 1939-ben született), aminek a végrehajtási utasítása október 19-én lépett életbe. Ennek értelmében a zsidó és a nem zsidó közötti testi kapcsolatot is börtönnel büntették. A rendkívül tehetséges, elsőéves bölcsészhallgató és a harmadéves vegyészhallgató kisasszony gyakran szerepelt együtt az egyetem színpadán. Aztán egymásba szerettek. A fiú egyik szülője zsidó volt, a lány viszont (Tóth Kata) keresztény családból származott. A lány apja meglehetősen gorombán figyelmeztette őket, hogy a szerelmük tilosban jár. De hát az érzés nagy úr, folytatták mindent elsöprő kapcsolatukat. Nem várták meg október 19-ét, amikor az már büntetendővé vált. Csupán egyetlen kiutat találtak, az öngyilkosságot. Az utolsó zsidótörvény kihirdetése előtt férj és feleségként, álnéven bejelentkeztek egy budapesti szállodába, ahol másnap a személyzet az ágyban holtan találta őket. A vegyészkisasszony gondoskodott tettükhöz az elegendő mennyiségű ciánról. A rejtélyes ügy persze óriási port vert fel, minden szenzációhajhász újság hírt adott a kettős öngyilkosságról. Szegeden ekkor már legendává vált a Hamlet előadás. Most, 70 év után a róluk készült filmet bemutatták Szegeden.

 A rendező, Radó Gyula, mint szokta, az összes részletnek utána nézett, minden iratot, korabeli dokumentumot alaposan megvizsgált. A 19 éves ifj. Horváth István szerepére Baronics Gábort, Tóth Kata szerepére Gesler Lilit kérte fel. Az apát Kálloy Molnár Péter játssza – mindannyian remekül. Az öngyilkosságról csak a lapok beszámolóit látjuk, és egy korabeli fotón a szálloda környékét. Ez a Duna-parti szálloda sem úszta meg a II. világháborút. Aztán látunk még fényképeket a két fiatalról a színpadon, és halljuk Tóth Kata húgának emlékeit.

A kitűnő, nagy hatású film vágója Csepregi János, operatőre Sibalin György, technikai rendezője Szabó Beatrix volt, a producer és a forgatókönyv írója pedig Bubryák István. Munkájukat a Szín-Tér-Kép Alapítvány támogatta. Radó Gyula minden rezdüléshez érzékeny, finom rendezői munkája a bemutatón részt vevő hallgatóság körében nagy tapsot érdemelt ki.

DOBI ILDIKÓ