A Liba A Kacsa Meg Az Alföldi Legendárium Klaszter

Az Alföldi Legendárium Klaszter virágkocsija is részt vesz a 2013. szeptember 6-án, pénteken kezdődő V. Libamájfesztiválon. A Szent Anna-tó legendáját bemutató kompozíciót két hete a Debreceni Virágkarneválon a közönség szavazatai alapján a legszebbnek választották.

Az egész hétvégén át tartó rendezvényen az Alföldi Legendárium Klaszter virágkocsija is felvonul majd. A több mint 11 méter hosszú és 4 méter magas kompozíció Pikó Sándor képzőművész és Szabó Erzsébet virágdesigner alkotása, elkészítéséhez a hungarocell szobrok mellett több kilogramm tubarózsát és több száz szál élő fehérliliomot használtak fel. Az idei Debreceni Virágkarneválon közönségdíjat nyert alkotás a Szent Anna-tó legendáját mutatja be a fesztiválra kilátogatóknak.

Székelyföldön a Kárpát-medence keleti vonulatain, hazánk távoli hegyeinek két legmagasabb csúcsán, egy-egy pompás várban élt két testvér. A fivérek folyton vetekedtek egymással, mígnem egy napon az idősebbik elhatározta, hogy megmutatja öccsének milyen dúsgazdag is Ő valójában. Aranyveretes hintajába hat fekete lovat fogatott, s azzal állított be fivére várába. A fiatalabb testvér, ahelyett, hogy örült volna bátyja gazdagságának, inkább úgy döntött, felülmúlja testvérét. Saját aranyveretes hintaja elé 12 falu 12 legszebb szüzét fogatta. A szüzek mozdítani sem bírták a hintót, ezért a haragos kevély úr ostorcsapást mért a fogat első legszebb szűzére, Annára. Anna kicsordult vére a Földre hullott, ekkor térdre zuhant és az Istenhez fordult segítségért imájával. Az Úr meghallgatta Anna imáját, s hatalmas mennydörgés, földindulás közepette elsüllyesztette a két hegyet várastul, mindenestül. A hegyek helyén tó keletkezett, az uraság sárkánnyá, a szüzek pedig hattyúkká változtak. Majd a hattyúkból 11 visszaváltozott leánnyá és hazatért otthonába, de Anna örökre a tónál maradt, s emlékére kápolnát állítottak.

A Szent Anna-tó legendája intő például szolgál minden testvérnek és nemzetnek, hogy az állandó vetekedés végzetes lehet. A legenda üzenet nemzetünk megtisztulásához, összefogás a szeretet jegyében, a virágkocsi azt a szövetséget mutatja be, ami Szent Királyunknak sikerült, mert az egység és az összefogás tudja csak sikeressé tenni nemzetünket.

A Szent Anna-tó legendáját bemutató virágkocsi mellett a rendezvényre kilátogatók egész hétvégén különleges, libából és kacsából készült ínyencségeket kóstolhatnak, illetve a hozzájuk illő borral koccinthatnak, míg a család fiatalabb tagjait játékos vetélkedők várják.

A fesztivál célja, hogy népszerűsítse a liba- és kacsaételekkel kapcsolatos hagyományokat, rámutasson e két szárnyasból készült ételek közötti különbségekre, illetve az, hogy a rendezvényre kilátogatók minél több formájában megkóstolhassák ezt a különleges hungarikumot.

A világ hízottmáj-fogyasztása az elmúlt években teljesen átalakult.

Ma már a világon a fogyasztás 90%-a kacsamáj, és mindössze 10%-a libamáj. Ennek a 10%-nak mi, magyarok állítjuk elő a 80%-át, közel 1800 tonna hízott libamájat. A magyar ágazat erősen exportvezérelt, a hazai fogyasztás – ahhoz képest, hogy libamájnagyhatalom vagyunk – alacsony. Az ágazat számításai szerint, ha minden magyar évente csak egyszer mindösszesen 30dkg magyar hízott libamájat fogyasztana, akkor az ágazat sokkal stabilabb lenne és egy újabb „lábra" állhatna.

A Libamájfesztivált 5. alkalommal szervezik meg azzal a céllal, hogy a hazai fogyasztást népszerűsítsék, és hogy segítsék a magyar fogyasztókat abban, hogy a lehető legszélesebb felhasználási módját ismerjék meg a liba- és kacsahúsnak, valamint a hízott májnak. Az első fesztiválnak 2008-ban még Orosháza városa adott otthont, amelyet a libamáj fővárosának tartanak. A 4Mancs nemzetközi támadása jelentős károkat okozott, amely legfőképpen Békés- Csongrád- és Bács-Kiskun megyékben volt érezhető. Ezért volt fontos, hogy az első fesztiválokat ebben a régióban, a libamáj fellegvárának számító Orosházán rendezzék meg. A fesztivál 2012-ben felköltözött a fővárosba, elsőként a Budai Várba, most pedig a budapesti Erzsébet téren várja a magyar liba- és kacsamáj rajongókat. Az eddigi fesztiválokon rendezvényenként 12-15 ezer fő vett részt és 1000-1200 kg hízott libamáj fogyott. Összesen a 4 fesztiválon közel 5 tonna hízott libamáj fogyott el. A fesztiválon résztvevők minden esetben teljesítették a fejenkénti 30-40 dekás fogyasztást. A fesztivál szervezőinek – ha kicsiben is – sikerült megvalósítania a szükséges fogyasztónkénti 30 dekát.

Libamáj-nagyhatalom vagyunk ugyan, de az elmúlt évek fesztivál tapasztalata azt mutatja a szervezők számára, hogy a magyarok jelentős része nem tudja megkülönböztetni a libamájat a kacsamájtól. Ránézésre nagyon hasonló ugyanis, elkészítése, ára, élvezeti értéke azonban jelentősen különbözik egymástól. A fesztivál szervezői rejtett kamerás próbavásárlások során 10 budapesti hentesüzletben vásároltak hízott libamájat. Annak próbáltak utánajárni, hogy valóban libamájat kapnak-e, vagy esetleg kacsamájat, libamáj áron. A vásárlást kifejezetten azokon a helyeken végezték, ahol nem volt egyértelműen megkülönböztetve a liba- és a kacsamáj. A vásárolt májakat a NÉBIH laborjában vizsgáltatták be, ahol vizsgálatokkal derítették ki, hogy a 10 májból mennyi volt a liba- és mennyi a kacsamáj. Az vizsgálat megdöbbentő eredménnyel zárult, amelyet a fesztivál szervezői 2013. szeptember 1-én egy sajtótájékoztató keretében mutattak be Budapesten. (lásd: http://euroastra.hu/node/73996)

A fesztivál teljes koncepciója arra épül, hogy abban segítse a fogyasztókat, hogyan lehet megkülönböztetni ezt a két fajta májat. Fontos hangsúlyt fektetnek a szervezők arra is, hogy a lehető legkülönfélébb recepteket mutassák be és kedvet csináljanak a hazai fogyasztóknak a hungarikumnak is számító ínyencségek fogyasztására.

2013. szeptember 6-8.

Budapest, Erzsébet tér

V. Libamájfesztivál

http://www.libamajfesztival.hu/

Lantai József