Kelet-Európában a magyar vállalatok a leginkább hajlandók arra, hogy halasztott fizetéssel értékesítsék a termékeiket, áll az Atradius hitelbiztosító Fizetési Szokások Barométere c. elemzésében.  A piacvezető hitelbiztosító tanulmányából egyebek mellett az derül ki, hogy a magyarországi cégek vállalati értékesítéseinek 54%-a történt hitelre 2015-ben. Csehországban ez az arány 44%, Lengyelországban 35%, Szlovákiában pedig 27% volt.  Ez összefügg azzal, hogy míg a régióban a cégek majdnem 90%-ban tapasztaltak késedelmes fizetést tavaly, a magyar vállalatok vevőinek csak 76%-a fizetett késve. 

 

Kelet-Európában a magyar vállalatok a leginkább hajlandók arra, hogy halasztott fizetéssel értékesítsék a termékeiket, áll az Atradius hitelbiztosító Fizetési Szokások Barométere c. elemzésében.  A piacvezető hitelbiztosító tanulmányából egyebek mellett az derül ki, hogy a magyarországi cégek vállalati értékesítéseinek 54%-a történt hitelre 2015-ben. Csehországban ez az arány 44%, Lengyelországban 35%, Szlovákiában pedig 27% volt.  Ez összefügg azzal, hogy míg a régióban a cégek majdnem 90%-ban tapasztaltak késedelmes fizetést tavaly, a magyar vállalatok vevőinek csak 76%-a fizetett késve. 

 

A magyarországi válaszadók korábban sokkal nagyobb valószínűséggel ajánlottak halasztott fizetést a külföldi vállalati vevőiknek, mint a belföldieknek. – Ebből arra következtethetünk, hogy a hitelkockázatot inkább a bel-, mint a külföldi vevőiknek tulajdonították. De az idén megszűnt ez a típusú preferencia, így a belföldi értékesítés 54,7%, a külföldinek pedig 52,5%-a történt hitelre. Ezt úgy is le lehet fordítani, hogy miközben a magyar vevők fizetési fegyelme javult, a külföldieké romlott – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.  

 

Az Atradius Fizetési Szokások Barométere szerint a hazai tranzakciók esetében a B2B, tehát vállalati kintlévőségeknek átlagosan kb. 36%-a maradt kifizetetlen a fizetési határidőig, ami alacsonyabb arány, mint a kelet-európai 43%-os átlag.  

 

A B2B-számlák késedelmes kiegyenlítését támasztja alá a kintlévőségeknek 53 napos, ún. forgási sebessége (DSO, Days Sales Outstanding) is.  Ez azt jelenti, hogy egy magyar vállalat átlagosan 28-30 napos határidőt adott a vevőinek a számla kifizetésére, de csak 53 nap múlva számíthatott a kiszámlázott összeg beérkezésére.  Ugyanakkor ez egy hónappal rövidebb idő, mint tavaly. Vanek Balázs szerint a javulás vélhetően abból adódik, hogy jobb hatékonysággal sikerül beszedni a nagy értékű, hosszú lejáratú kintlévőségeket – főleg a külföldi vállalatoktól. – Valószínűleg a felmérésben részt vevő cégek által követett szigorú behajtási gyakorlat magyarázhatja azt is, hogy a hazai vállalatok 73 %-a nem számít ennek az értéknek a változására jövőre, míg a kelet-európai adatunk itt csak 66 % – mondta az Atradius országigazgatója.  

 

A magyarországi válaszadók szerint a vállalatközi számlák késedelmes kiegyenlítése legtöbbször a vevők likviditási problémáival függ össze.  Ezt a cégek csaknem 76 %-a említette a belföldi, és kb. 66 %-a a külföldi ügyfeleivel kapcsolatban. Ezek a számok valamennyi vizsgált közép-európai ország közül a legmagasabbak, a régióban a két érték 64,4 %, illetve 40 % volt.  Ez lehet a magyarázata annak, hogy a a kelet-európi átlagnál  (10%) több magyar vállalat (15,2%) épp a külföldi számlák behajtását tartja az idei üzleti év legnagyobb kihívásának.

 

Az Atradius elemzése szerint ugyanakkor az ügyfelek fizetési késedelme nincs számottevő hatással a magyar vállalatok üzletmenetére.  Erről számolt be a válaszadók csaknem 70 %-a, szemben a 45 %-os kelet-európai átlaggal. – Ez az eredmény azt mutatja, hogy a magyarországi cégek igen erősen védik magukat a nemfizetési kockázattal szemben, így nagyobb hányaduk, egészen pontosan 55 %-uk nem tervezi, hogy a következő egy évben módosítani fogja a hitelkezelési eszköztárának összetételét, míg a kelet-európai válaszadók esetében ez az arány csak 45 % – mondta Vanek Balázs.

 

Mivel a magyarországi vállalatok kiemelt figyelmet fordítanak a kintlévőségeik behajtására, nem meglepő, hogy itthon kevesebb a behajthatatlan vállalatközi tartozás (1%), mint a régióban (1,2%).  A behajthatatlan kintlévőségeket szinte kizárólag belföldi leírások alkották, és legtöbbször az építő- és az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak, áll az Atradius piaci elemzésében.  A Fizetési Szokások Barométere szerint a hazai cégek többsége, kb. 67 %-a, szemben az 55 %-os összesített kelet-európai átlaggal, arról számolt be, hogy a B2B kintlévőségek elsősorban az ügyfél csődje vagy megszűnése miatt váltak behajthatatlanná.

 

 

A felmérés hazai résztvevői halasztott fizetéssel elsősorban az építőipari, élelmiszeripari, üzleti szolgáltatásokat nyújtó és szolgáltatóipari ügyfeleiknek értékesítettek. A B2B ügyfeleknek megszabott számlafizetési határidők az építőipar esetében átlagosan két héttel haladták meg az országos átlagot.  A magyar építőipar ennek ellenére átlagon felüli számlatartozást generált.  

 

A vezető hitelbiztosító elemzése szerint a magyarországi válaszadók 84%-a nem számít arra, hogy az élelmiszeripari ügyfeleik fizetési szokásai jelentősen változnak majd a következő 12 hónapban.  A válaszadók kb. 30 %-a viszont az építő- és a szolgáltatóipari ügyfelek fizetési fegyelmének javulását várja.  Egyéb ágazatokban nem számítanak jelentős változásra.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük