Schulek makettjeSchulek makettjeSzép élményben volt része annak, aki megjelent a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában, ahol a Katolikus Egyház egyik főtemplomáról az eddigi legnagyobb tárlatot láthatja a közönség 2015. április 16-tól október 18-ig. Az ünnepélyes megnyitón Tardy László karnagy vezényletével bemutatkozott a Mátyás-templom Ének- és Zenekara. Többek között felhangzott Ádler György, a Koronázási Főtemplom 19. századi karnagyának Veni sancte spiritus című műve is.

 

Schulek makettjeSchulek makettjeSzép élményben volt része annak, aki megjelent a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában, ahol a Katolikus Egyház egyik főtemplomáról az eddigi legnagyobb tárlatot láthatja a közönség 2015. április 16-tól október 18-ig. Az ünnepélyes megnyitón Tardy László karnagy vezényletével bemutatkozott a Mátyás-templom Ének- és Zenekara. Többek között felhangzott Ádler György, a Koronázási Főtemplom 19. századi karnagyának Veni sancte spiritus című műve is.

 

Erdő Péter bíboros a kiállításonErdő Péter bíboros a kiállításon

A bevezető beszédet főtisztelendő Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek tartotta. Elmondta, hogy a Kárpát-medence központjában, a titkokat rejtő hegyen a templom a hazát jelképezi. A 13. századból származó legrégibb emlékünk a Világörökség része, koronázó- és plébánia-templom, amelynek mindig kiemelkedő szerepe volt Buda várostörténetében. Ezt az örökséget meg kell őriznünk és továbbadnunk. Napjainkban már kényelmesen megtekinthetjük a sok viszontagság után visszakerült több száz műtárgyat. Ezeket most először láthatjuk egységben a dokumentumokkal együtt a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején. A nemzeti kultúránk iránt érdeklődők pedig kezükbe vehetik a tudományos igénnyel összeállított katalógust is.

    1621-ben egy boszniai ferences atya leírta, hogy mivel Pesten nem volt katolikus templom, a pestiek pontonhídon keresztül érkeztek a budavári szentmisére. A Magyarok Nagyasszonyának, az ország védőszentjének köszönhető a templom felépítése.

 

Korabeli Mátyás király portréKorabeli Mátyás király portré

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy pap után beszélni nehéz. A történethez hozzáfűzte, hogy egykor itt koronázták meg Károly Róbertet, Mátyás királyt. A templom a 13. század óta nemzeti jelkép. A török megszállás idején dzsámivá alakították, majd a visszafoglalás után a jezsuiták építették vissza eredeti funkciójának megfelelően. A 19. században e helyen hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. A Schulek Frigyes tervei alapján felélesztett nemzeti hagyomány ma turisztikai látványosság. Márai Sándor idézettel fejezte be mondanivalóját: „sokkal nehezebb megőrizni valamit, mint megszerezni". A Magyar Állam 2004 és 2014 között teljes egészében felújította a templomot.

Schulek Frigyes és Székely BertalanSchulek Frigyes és Székely Bertalan

Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus rámutatott, hogy az 1896-ban újra felszentelt templom régi tárgyait, építőinek és építtetőinek emlékét őrzi ma a BTM Vármúzeuma.

   A restaurálást irányító Schulek Frigyes mintája a párizsi Notre Dame és a kölni dóm lehetett. A templomok a háborúk örökös áldozatai, így történt ezzel is. A Mátyás-templom 1744-ben ismét elpusztult, ezért 1749-ben a katolikus főtemplom Északra, Esztergomba költözött.

   A 13. század közepén, a középkori város virágzása idején kezdték építeni, 1458-ban a pestiek királlyá választották Hunyadi Mátyást, majd itt koronázták királlyá. 1526-ban a törökök kifosztották, dzsámivá alakították.

Török dzsámiTörök dzsámi

1944-45-ben, a vár ostromakor megint teljesen lerombolták, csak romok és emberi csontvázak maradtak utána. Főnixként mégis mindig feltámadt. Buda visszavételekor egy fal mögül előkerült a Mária-szobor, ekkor kapta a Magyarország Matrónája címet. Csodák és legendák születtek róla.

Reneszánsz madonnaReneszánsz madonna

 

1867-ben, I. Ferenc Jószef és Erzsébet királyné koronázásakor ismét életre kelt, de Schulek Frigyes helyreállító munkájával nyerte vissza országos rangját.

Koronázó trónKoronázó trón

Utána épült a Halászbástya és a Szent István-szobor. A millecentenárium évében másolatokat készítettek egykori díszeiről. A lorettói kápolnában egy 1520-as vésett feliratot találtak – most ez is látható. 1932-ben Sugár Viktor karnagy írta le a templomépület kincseit, amelyek darabjai már csak ebben a múzeumban találhatók.  

   A művészettörténész szerint a műtárgyakban cseh-, morva- és alsó-ausztriai kapcsolatok fedezhetők fel. Előképe lehetett a zsámbéki, jáki, lébényi, ócsai templom gótikus csarnoka és homlokzata Nagy Lajos király idejéből. A tatárjárás után IV. Béla a budai erődítés főtemplomává emelte. A 14. században a betelepített németek temetője vette körül. Zsigmond uralkodásakor, az 1400-as években még mindig eredeti gótikus stílusában, ál-kereszhajóval élte virágkorát saját iskolával, ének- és zenekarral, 30 pappal. A Halászbástya helyén Szent Mihály-kápolna épült. 1541-től Szulejmán kán dzsámija lett, átalakították az ablakokat is. 1686-ban még viszonylag épen vészelte át a visszafoglalást. A jezsuiták vették birtokba. 1723-ban tűzvész, 1748-ban tűzvész pusztította el.  A barokk korban a járványok fenyegetése elöl a jezsuiták elköltöztek a városból. II. József császár feloszlatta a rendeket, a templomból plébánia lett, de nagy húsvéti körmeneteket rendeztek körülötte. A szomszédságában volt a nádor és a helytartótanács székhelye.

 

Barokk belső térBarokk belső tér

A barokk belsőt az utókor nem kedvelte, sok mindent eltávolított a templomból, ezek maradványai most a múzeumban vannak. A historizmus korában, 1873 táján Schulek Frigyes mentette, ami menthető volt. Újjá alakította a mellékszentélyeket. Lotz Károly és Székely Bertalan képei máig díszítik a belső tereket. A 20. századi újjáéledést Kodály Zoltán Budavári Te Deumának bemutatója jelentette.

   A 2014-ben befejeződött műemléki rekonstrukció eredményeként a templomot ma régi (19. századi) fényében láthatjuk. Történetéről az újabb kutatásokat és feltárásokat összegzi a kiállított anyag. Ilyenek a középkori kőfaragványok és a 19. századi helyreállításról származó, közel 4700 építészeti terv. Tehát érdemes búvárkodni a múzeumban! Több ember sok éves munkája tette lehetővé és láthatóvá a Mátyás-templom egykori kincseit.

17. századi kovácsoltvas17. századi kovácsoltvas

Dr Farbaky Péter, a BTM főigazgatója szerint az itteni három kiállítótérben és a templomban látható sok műtárgy 400 ember több éves munkájának eredménye. A Schulek-féle makett töredékét például négyéves restaurálás előzte meg. Elhelyeztek 3D-s interaktív bemutatókat is. A műtárgyak 90%-a van jelenleg a Vármúzeum tulajdonában, a többit különböző intézmények kölcsönözték. Külön köszönet jár a „Lendület" akadémiai koronakutató csoportnak. A 776 oldalas, évekig készült katalógust két hét alatt nyomtatták ki az NKA, Budapest Főváros Önkormányzata és a Forster Gyula Központ támogatásával.

   A BTM földszinti nagy kiállítóterében, a Barokk Csarnokban és az I. emeleti teremben láthatjuk minden idők legnagyobb tárlatát a Mátyás-templom múltjáról.

   A megnyitó végén Mosonyi Mihály – Liszt és Erkel kortársa – 170 éve megalkotott Ave Mariáját énekelte el a kórus.

Gótikus szoborGótikus szobor

A földszinti kiállítótér legérdekesebbjei: az 1250-es évekből származó rózsaablak töredékeinek látványa, Mátyás király festett portréja a saját korából, egy reneszánsz madonna reliefje, a budai nagy dzsámi könyvtárából származó arab kéziratok, Uhl Sándor festményei, eddig soha nem látott ötvösremekek, miseruhák, koronázó trónus, Sisi koronázási palástja, a barokk kor eltávolított műkincseiből néhány oltárkép és angyalszobor, a 2014-ben befejezett műemléki rekonstrukció eredményeit nézhetjük meg.

 

A Barokk Csarnok látványossága Schulek Frigyes gipsz makettje a tervei alapján helyrehozott épületről. A második világháborúban az alkotás annyira megsérült, hogy most sok éves munkával csak a részleteit sikerült közszemlére tenni.

Üvegablak terveÜvegablak terve

Az emeleti térben kaptak helyet a tervek: Lotz Károly, Székely Bertalan, valamint ifj. és id. Storno János freskóiról, üvegablakairól, továbbá Schulek Frigyes építészeti rajzairól – csupa eredeti alkotás és néhány fénykép.

 

A BTM új időszaki kiállításának rendezői: Farbaky Péter, Farbakyné Deklava Lilla, Rákossy Anna és Végh András.

 

A nagyszerű, alapos történelmi kutatások eredményeképp létrejött kiállítás remélhetőleg sok bel- és külföldi látogatót fog vonzani!

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük