2024.április.18. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A Miskolci Nemzeti Színház az idén ünnepli 190. születésnapját

8 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/74465"><img class="image image-_original" src="/files/images/M%20(3)_8.jpg" border="0" width="451" height="332" /></a></span>A születésnap alkalmából egy izgalmas, változatos új évaddal ajándékozzák meg közönségüket, melyet a Színek Évadának neveztek el. (lásd: <a href="http://euroastra.hu/node/73816">http://euroastra.hu/node/73816</a>)</p> <p> 

m%20(3) 8A születésnap alkalmából egy izgalmas, változatos új évaddal ajándékozzák meg közönségüket, melyet a Színek Évadának neveztek el. (lásd: http://euroastra.hu/node/73816)

 

m%20(3) 8A születésnap alkalmából egy izgalmas, változatos új évaddal ajándékozzák meg közönségüket, melyet a Színek Évadának neveztek el. (lásd: http://euroastra.hu/node/73816)

 

A miskolci deszkákon idén a színház minden színét megcsodálhatja majd a közönség. Lesz musical, tragédia, komédia, operett, mesejáték, bohózat, balett, opera, polgári színmű, valamint ifjúsági tánc-, opera- és musical-beavatószínház is. Ebben az évadban minden hónapnak van/lesz egy színe – a  szeptember a reménylila jegyében zajlik, a premierek sorát pedig a Lili bárónő és a Négyszögletű kerek erdő nyitja meg.

 

2013. szeptember 20-án bemutató a Nagyszínpadon:

HUSZKA Jenő – MARTOS Ferenc:

LILI BÁRÓNŐ (operett)

Átdolgozta: Darvas Szilárd és Gádor Béla

 

Huszka Jenő a magyar operett műfajának még a XIX. században induló kiemelkedő alakja, aki több mint félévszázadon át szerzett gyönyörű dallamokat, és nevelte a magyar színházi közönség érzékenységét a zenés színpadi történetek iránt.

Martos Ferenc szövegírótársával alkotott Lili bárnő című operettjét Szőcs Artur rendezésében friss és lendületes képi világgal, mozgalmas és táncműfajokat ötvöző koreográfiákkal és az énekes megszólalásokat felejthetetlen pillanatokká emelő színészi alakításokkal mutatja be a társulat a címszerepben Eperjesi Erikával, és partnerével a tavalyi évadban az Év musical színésze címet kiérdemlő Homonnay Zsolttal a főszerepben.

 

Szereposztás:

Illésházy László gróf: HOMONNAY Zsolt m.v / BAKOS-KISS Gábor m.v / SZŐCS Artur Malomszegi báró: SALAT Lehel / SZEGEDI Dezső Jászai-díjas

Lili bárónő, a lánya: EPERJESI Erika

Clarisse művésznő: JANCSÓ Dóra/SZABÓ Irén

Frédi: JEGERCSIK Csaba m.v. / ÓDOR Kristóf
Illésházy Agatha grófnő: MÁHR Ági Jászai-díjas
Illésházy Krisztina grófnő: MOLNÁR Anna
Becsey tiszttartó: SIMON Zoltán
Józsi, Kopasz férj: ZAYZON Zsolt
Feleség: Okszana PASHCHENKO

Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház énekkara, balettkara és zenekara
Vezényel: CSER Ádám / Philippe DE CHALENDAR
Rendező: SZŐCS Artur

 

Az előadás az UMPA ügynökség engedélyével került bemutatásra.

Nagyszínpadi bemutató: 2013. szeptember 20. 19.00

További előadások: 2013. szeptember 21., 22.

 

Ki ne ismerné a Gyere csókolj meg, szaporán tubicám! vagy az Egy kis cigaretta valódi finom… kezdetű slágereket, de honnan is? Huszka Jenő Lili bárnő című operettje több mint ötven éve nem szerepelt a Miskolci Nemzeti Színház műsorán!

A csöndes vidéki kastély ódon falai között lassan szövődik a szerelem a bohém és nincstelen, ráadásul magát komornyiknak álcázó Illésházy gróf és Malomszegi báró bájos lánya, Lili között. Mindeközben azonban egy rámenős díva, egy feldúlt vőlegény, és két mindenre elszánt, örökségét követelő vénkisasszony igyekszik megnehezíteni a szerelmesek dolgát. Így aztán nem csoda, hogy egy jelentős bonyodalomnak kell megoldódnia a klasszikus vígjátéki elemeket legfinomabb ízléssel ötvöző történetben, míg végül a Tündérkirálynő légy a párom című közismert dalt azok is boldogan énekelhetik, akik korábban egészen másként képzelték a sorsuk alakulását.

 

2013. szeptember 21-én bemutató a Kamaraszínházban:

„Ahol az aranyhal kívánhat hármat…"

Gyermekmusical A Négyszögletű Kerek Erdőből

 

Ki ne ismerné Mikkamakkát, Bruckner Szigfridet, Szörnyeteg Lajost, Dömdödömöt, Ló Szerafint és A négyszögletű kerek erdő többi fura figuráját? Ugye? Mindannyian velük töltöttük a gyerekkorunkat, és felnőttként is keressük a társaságukat, mert velük jobb, mint nélkülük. Ezért szeretnénk, hogy a most felnövő gyerekek is megismerjék Lázár Ervin meséjét.    

A négyszögletű kerek erdő egy meseregény, és bár nagyon sok színpadi változat készült már belőle, a Miskolci Nemzeti Színház egy vadonatúj dologra vállalkozott: gyerekmusicalt készített belőle.

 

Szabó Máténak, az előadás rendezőjének nagy álma valósult meg ezzel.

„Édesapám a mese miatt gyerekkoromban valamilyen furcsa oknál fogva szimplán Lajosnak szólított, ha éppen nem Pepinnek a Sörgyári Capriccióból, utalva ezzel arra, hogy… mire? Máig nem tudom. Akkor azt gondoltam, sem nem vagyok Lajos, sem nem Szörnyeteg. Talán, mert rosszkor, rossz helyen. Úgy. Ezért. Amúgy a wc-ben olvastam Mikkamakkát, a Szomorúságot és a Mesélőt, akit úgy képzeltem, mint egy wc-n ülő kisfiút, aki a Négyszögletű Kerekerdőt olvassa…"

 

Nyulász Péter IBBY díjas gyerekírót kérte fel a színház, hogy Lázár Ervin világába bújva verseljen a meséhez, hogy a költeményekből megszülethessenek a gyerekmusical dalszövegei. Nyulász Péter korábban a Magyar Rádió riportereként dolgozott, s Budapestre kerülvén az egyik első riporteri feladata volt felkeresni Lázár Ervint, és megtudni tőle, miként is történik az, amikor valaki megtudja, hogy Kossuth-díjat kap? Lázár Ervin a válaszok után persze visszakérdett egy s mást, így kiderült, hogy Péter csak nemrég érkezett Debrecenből. Lázár Ervin pedig búcsúzásképpen vállon veregette: „Mindannyian így jöttünk fel vidéki szerkesztőségekből."

 

„Meghökkentő volt számomra, hogyan is fogadhat ő engem egy sorsközösségbe önmagával?! Szó nem volt még akkor arról, hogy valaha gyerekverseket fogok írni. De úgy tűnik, Lázár Ervin tudott olyasmi dolgokat, amit mások nem… De tán belátható, hogy e kis történet tükrében egyrészt nem kis meglepetés volt a miskolci színház felkérése a Négyszögletű Kerek Erdőhöz, másrészt nagy megtiszteltetés, hogy alkotótársként lehetek jelen. Mi tagadás, elsőre némi megilletődéssel fogtam a munkához, amit csak fokozott a rendezői instrukció, miszerint: a versek mókásak legyenek, de tárják fel filozófiai értelemben, hogyan lehet vidám a bánat, hogyan lehet kerek a négyszög. Aztán elmélyedve a feladatban végül maga Lázár Ervin sietett segítségemre a sorok között – mondatok mögött elrejtett gondolataival. Így számomra immár teljesen világos, „hogy létezik az a varázslatos hely, ahol vidám a bánat, ahol az aranyhal kívánhat hármat, ahol a Nap nyugatról átvándorol keletre, ahol a négyszög sarka átváltozik kerekre."

 

Nagy Nándor, az előadás zeneszerzője mesebeli dallamokat varázsolt a versekhez.

„A határidő a legjobb múzsa". Ezt a mondatot egy ismert embertől hallottam még évekkel ezelőtt és ez már akkor tetszett nekem. Május elején hívott fel Szabó Máté rendező, hogy felkérjen a Négyszögletű kerek erdő zenéjének megírására. Nagy lendülettel fogtam a munkához, hiszen kevés idő volt rá, ami engem mindig nagyon inspirál. Először is, megfogtak a dalszövegek. Minden benne volt, ami egy jó dalhoz kell. Ritmikus, dallamos, szellemes és van mélysége. Ahogy olvastam őket, szinte azonnal elém tárult a zene képi világa.

Jöttek a dalok…

A zeneszerzéshez kell egy csipetnyi magány és egy jó nagy adag átlényegülés. A legjobb módszer az, ha az ember bezárja magát egy szobába ilyenkor, hogy teljessé legyen a zenével. Éjjel-nappal forogtak a sorok a fejemben. Mindig a legelső ötletekből indultam ki, aztán elkaptam a fonalat. Ez nagyon izgalmas dolog, mert már az alkotótói folyamatok kezdetén vártam a végső verziót. Ilyenkor hirtelen elkezdtem örülni magamnak és a világnak és arra vágytam bárcsak most rögtön mindenki hallhatná. Akkor a „mindenkit" a rendező jelentette. Folyamatosan kérte a dalokat, ha félig volt kész, akkor is, mert rendezői szempontból is meg kellett, hogy feleljenek. Már nem csak magamnak írok…

Az elérhetetlen hajt. Az elérhetetlen ritkán mutatja meg magát ilyenkor még jobban elkezdek örülni aztán hirtelen kétkedni…"

 

Lázár Ervin: A NÉGYSZÖGLETŰ KEREK ERDŐ

Bemutató: 2013. szeptember 21. 17 óra – Kamaraszínház

zene: Nagy Nándor

dalszövegek: Nyulász Péter-Szabó Máté

Szereplők:

Mikkamakka: Dénes Viktor

Vacskamati: Harsányi Attila

Szörnyeteg Lajos: Fandl Ferenc

Ló Szerafin: Bősze György

Aromo: Lovas Rozi

Dömdödöm: Molnár Gusztáv

Bruckner Szigfrid: Kokics Péter

Nagy Zoárd: Kincses Károly

Maminti: Péva Ibolya

Zordonbordon, Dr. Zirr-Zurr fog és agyarbarát: Fritz Attila

Virág: Gyöngy Zsuzsi

Zongorán közreműködik: Nagy Nándor

Rendező: Szabó Máté

 

Kedves fiatal barátunk, ha a Te szobád ablaka előtt is sötét fellegek ólálkodnak, ha Tehozzád is becsönget a szomorúság, és csíp és mardos és megsavanyít, pattanj talpra, szedd a lábad szaporán, és fuss el hozzánk, a négyszögletű kerek erdőbe! Itt lakik Mikkamakka, Ló Szerafin, Bruckner Szigfrid, Szörnyeteg Lajos, Dömdödöm, Aromo, Vacskamati, Maminti és Nagy Zoárd. A félelem itt kacagásba fullad, a csúnya megszépül, az öreg visszafiatalodik, a nemből igen lesz, a hidegből meleg, a spenótból palacsinta. A négyszögletű kerek erdőben csupa bukfenc és nevetés vár Rád!

 

http://mnsz.eu/

 

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.