A munkaerőhiány sokat lendített a munkaerő-kölcsönzési piacon is

Tavaly közel 125 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönzőkkel, ez a szám 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Trenkwalder tapasztalatai szerint immár nem csupán a szezonális munkák során fellépő munkaerőigény kielégítésére, hanem a munkaerőhiány miatt kieső munkaerő pótlására is egyre gyakrabban a kölcsönzéshez folyamodnak a cégek.

Tavaly közel 125 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönzőkkel, ez a szám 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Trenkwalder tapasztalatai szerint immár nem csupán a szezonális munkák során fellépő munkaerőigény kielégítésére, hanem a munkaerőhiány miatt kieső munkaerő pótlására is egyre gyakrabban a kölcsönzéshez folyamodnak a cégek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái azt mutatják, hogy a munkaerő-kölcsönzés továbbra is jellemzően a fizikai munkakörökben fordul elő: a kölcsönzöttek 88,4 százaléka végez fizikai, elsősorban betanított vagy szakmunkát. Többségében a feldolgozóiparban (jellemzően gép, gépi berendezések gyártása, fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása illetve élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása) kaptak munkát. A szellemi munkát végzők jobbára adminisztratív szolgáltatásokat végeznek: ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak.

A kölcsönzött munkavállalók nem kevesebb, mint 91 százaléka teljes munkaidőben dolgozott tavaly, ami azt jelenti, hogy 2014-hez képest 11 százalékkal csökkent a részmunkaidőben, míg 25 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben dolgozók létszáma. Az összes foglalkoztatott 81 százalékát határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazták a munkaerő-kölcsönző cégek, ami azt mutatja, hogy egyre több kölcsönzött munkavállaló folyamatosan állásban marad.

„A feldolgozóiparban jelentkező egyre erősödő munkaerőhiány a munkaerő-kölcsönzés piacán is érezteti a hatását: országos szinten immár százezres nagyságrendű a betöltetlen álláshelyek száma. – mutatott rá Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Egyre szélesebb területen zajlik a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása, mivel számos cég a betöltetlen álláshelyeinek egy részére is kölcsönzött munkatársakat állít be. A kölcsönzött munkaerőnek egyébként tavaly 19 százalékát át is vették saját állományba, lehetővé téve számukra a cégen belüli karrier építését."

A munkaerő-kölcsönzés jelenleg mintegy 5 ezer munkáltatónak kínál rugalmas, az üzleti helyzetekre gyorsan reagáló megoldást. Míg 2009-ben a gazdasági válság hatására a kölcsönzött munkavállalók száma alig haladta meg a 79 ezret, a 2010-es években a kölcsönzött munkavállalók száma már folyamatosan 100 ezer felett alakult. Magyarországon közel 1100 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált: a teljes piac tavalyi nettó árbevételének (202 milliárd forint) 28 százalékán a lista élén álló három szereplő (Prohumán, Trenkwalder, Addeco) osztozott.

Konkurenciát kap a munkaerő-kölcsönzés?

A kölcsönvevő cégek részéről ugyanakkor egyre nagyobb igény tapasztalható egy olyan jellegű szolgáltatás iránt, amely kiküszöböli a kölcsönvevő terheit (munkaszervezés, baleseti felelősség, motiváció megteremtése, stb.), miközben a kölcsönzés előnyei továbbra is megmaradnak. Ezért a hazai munkaerőpiacon egyre szélesebb körben szerveznek ki egészében olyan időszakosan felmerülő ipari folyamatokat (comissio, raktári anyagmozgatás, minőség-ellenőrzés, csomagolás, összeszerelés, stb.), amelyeket korábban főként kölcsönzött munkaerővel végeztettek el. „Ebben a konstrukcióban a megrendelő a holtidő után nem fizet, ugyanakkor kötbérezési lehetősége is van, miközben a tapasztalatok szerint a fluktuáció is jóval a kölcsönzési konstrukcióban tapasztalt mérték alatt marad" – teszi hozzá a Trenkwalder ügyvezetője.