A munkahelyi stresszt nem kerülhetjük el, de a javunkra fordíthatjuk
3 perc olvasás
A Profession.hu Munkahelyi stressz felmérése kimutatta, hogy túlnyomó többségünk szokott stresszes helyzettel szembesülni a munkahelyén, ez azonban a dolgozók több mint felére (58%) motiválóan hat. A kutatás eredménye szerint viszonylag gyakran kerülünk feszült helyzetbe, aminek a legfőbb forrásai a munkával kapcsolatos elvárások. Jó hír, hogy a dolgozók találnak módot a stressz célzott levezetésre, és a legtöbben a mozgást választják.
A Profession.hu Munkahelyi stressz felmérése kimutatta, hogy túlnyomó többségünk szokott stresszes helyzettel szembesülni a munkahelyén, ez azonban a dolgozók több mint felére (58%) motiválóan hat. A kutatás eredménye szerint viszonylag gyakran kerülünk feszült helyzetbe, aminek a legfőbb forrásai a munkával kapcsolatos elvárások. Jó hír, hogy a dolgozók találnak módot a stressz célzott levezetésre, és a legtöbben a mozgást választják.
A 3093 fő bevonásával készült kutatás rámutatott, hogy a dolgozók több mint 80 százaléka szokott valamilyen stresszes helyzetbe kerülni a munkahelyén, és háromnegyedük legalább heti szinten szembesül a problémával. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára szinte lehetetlen megúszni az ilyen szituációkat, 93 százalékuk él át rendszeresen feszült pillanatokat a munkahelyén. Velük szemben a részmunkaidőben és a saját tulajdonú cégeknél dolgozók állnak, őket éri a legkevesebb feszültség a munkahelyükön, bár az arány náluk is több mint 70 százalék.
Érdekesség, hogy a stresszes helyzetekkel találkozó dolgozók több mint fele (58 %) kifejezetten motiváló hatásúnak éli meg ezeket a szituációkat. A saját tulajdonú cégeknél és a felső vezetők esetében ez az arány még magasabb, az ő teljesítményükre az esetek két harmadában pozitív hatással vannak a nehéz helyzetek.
Amint egy korábbi kutatásból is kiderült, a magyar munkavállalók jól kijönnek a főnökükkel és a kollégáikkal, a stressz legfőbb forrását nem ők, hanem a munkával kapcsolatos elvárások jelentik. Ez különösen az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél probléma, 39 százalékuknak ez okozza a legtöbb frusztrációt. A válaszadók 13 százaléka aggasztónak találja az iparág helyzetét is, amiben dolgozik.
Pozitív azonban, hogy a dolgozók találnak a módszert arra, hogy levezessék a felgyülemlett feszültséget. A legtöbben a mozgást nevezték meg stresszoldó módszerként, a munkavállalók több mint egy ötöde végez fizikai tevékenységet, ha úgy érzi, hogy ki kell engedni a gőzt. Népszerű kikapcsolódási forma még a zenehallgatás, olvasás és filmnézés, a válaszadók 14 százaléka kezeli így a munkahelyi stresszt.
Néha sokat segíthet, ha megbeszéljük valakivel a problémáinkat. A válaszadók közel háromnegyed a közvetlen vagy a közvetett kollégáival beszéli meg a problémáit, 10 százalék pedig jobban szereti a felettesével megvitatni ezt a témát. A nőkre sokkal inkább jellemző, hogy semmit sem tartanak magukban, mint a férfiakra. A részmunkaidősök és a saját tulajdonú cégekben dolgozók ritkábban nyílnak meg, közel felük senkivel sem beszéli meg ezt a munkahelyén.
A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a munkahely is segíthet a stressz leküzdésében. Számos helyen vannak már olyan közösségi terek és edzőtermek, amik kifejezetten ezt a célt szolgálják, de sokaknak továbbra is mellőzniük kell ezt a lehetőséget.
