Ahogy a tízmillió fociedző, úgy a tízmillió pedagógus országa is vagyunk. Jó szívvel még kárhoztatni sem lehet ez utóbbiért senkit, mivel gyermeke kapcsán vagy saját jogon szinte mindenkinek akad némi kapcsolata a nevelési intézményekkel. Ebből a kapcsolatból kinek ilyen, kinek olyan jut, de van egy rétege a hozzáértőknek, akik nem az amatőr hályogkovácsok bátorságával, és sok esetben felszínességével közelítenek ehhez a témához. Számukra rendezték meg 2008. november 13. és november 15. között a VIII. Országos Neveléstudományi Konferenciát.

 

Ahogy a tízmillió fociedző, úgy a tízmillió pedagógus országa is vagyunk. Jó szívvel még kárhoztatni sem lehet ez utóbbiért senkit, mivel gyermeke kapcsán vagy saját jogon szinte mindenkinek akad némi kapcsolata a nevelési intézményekkel. Ebből a kapcsolatból kinek ilyen, kinek olyan jut, de van egy rétege a hozzáértőknek, akik nem az amatőr hályogkovácsok bátorságával, és sok esetben felszínességével közelítenek ehhez a témához. Számukra rendezték meg 2008. november 13. és november 15. között a VIII. Országos Neveléstudományi Konferenciát.

A konferenciának a Magyar Tudományos Akadémia adta a színteret, és tematikáját tekintve nyugodtan a azt a mottót is adhatták volna a konferenciának, hogy a pedagógia hídjai. Legyenek ezek a hidak akár csak interdisciplinárisak a pedagógia és más tudományterületek között, vagy generációkon átívelők, vagy adott esetben az egyes régiók vagy országok határán átnyúlóak. Egyébként a hídverés szándékát a konferencia szervezői sem titkolták, mivel a konferencia egyik céljának éppen a hatékony tudomány és a sikeres iskola közötti kapcsolat megteremtését tekintették.

Persze tudjuk, a generációk kapcsán a neveléstudomány, a pedagógia vagy maga a teljes oktatásügy mindig egyfajta hidat képez. Abban a játéktérben, melyet a jogszabályok elég alaposan körbebástyáznak, vagy menet közben is tarkítanak. Erre legjobb példa lehet az oktatáspolitikai szabályozókra gondolni, vagy akár egy olyan részrendszerre, mint az érettségi vizsgarendszer, melynek a zárónapon különben egy egész szekcióülés is adózott. De hallgathattunk előadásokat a kisebbségi oktatással kapcsolatban is. Nem is egy csokorba szedve, ami ebben az esetben nem tekinthető szervezési problémának, mivel ez a téma a hazai nemzetiségi oktatás kapcsán éppen úgy előkerül, mint a magyar nyelvű oktatás problémáinak kutatásakor a környező országokban. De, tekintve azt, hogy az EU kapcsán az határok és az oktatási rendszer is nyíltabbá vált, érdemes volt belehallgatni abba is, hogy más országokban miként művelik ezt. Például Németországban a vendégmunkások gyermekeinél. S hazánkban sem csak akkor lehet ez téma, ha a több száz éve itt élő nemzetiségekre gondolunk, mivel a nemzetiségi be- és keresztüláramlás is sok szempontból kibővült.

Mindez természetesen inkább csak felvillantása annak, amiről a konferencia egésze szólt. A meghirdetésekor húsznál több témát jelöltek meg a szervezők (http://onk2008.hu/reszvetel.html), és nem igazán volt olyan, mely legalább érintve ne lett volna valamely előadásban, poszteren. Erről az előadások összefoglalói alapján ott helyben minden regisztrált résztvevő off-line is meggyőződhetett. De mindez akár elektronikusan is elérhető a http://onk2008.hu/ONK_2008.pdf címen elérhető, terjedelméhez képest igen helytakarékos dokumentumban. Márpedig az, aki korábban a konferenciák szervezését figyelemmel kísérte, ezt a gesztust a ritka kivételek közt értékelheti a szervezőktől. Azt hiszem e sorok írója nincs egyedül azzal a megállapítással, hogy ezen a téren nem mindig vagyunk elkényeztetve a hozzáférhetőség kapcsán. Sok konferencia anyaga nem egy esetben még utólag is csak körülményesen elérhető, vagy egyáltalán nem szabadon. Márpedig egy olyan mindenkit érintő témában, mint az oktatás, ez igencsak hasznos segédlet azoknak, akik aktívan, tudományosan, vagy érdeklődő diákként olvasgatni szeretnék.

Ezt, az elektronikus gyorselérést szintén egyfajta hídnak tekinthetjük. Olyannak, ami az információkat szabadon viszi át az egyik közegből, a személyes ismeretségek kötésére alkalmas konferenciából egy másik közegbe. Az utólagos olvasás, a könnyű idézhetőség, a széles körben való elterjedés közegébe. Márpedig az információs híd építése is lehet egy, nem is annyira megvetendő feladat akkor, ha oktatásról, nevelésről van szó.

Simay Endre István

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük