A nevelőszülői alkalmasságról és az alkalmatlan jogszabályokról
3 perc olvasás
Akkor is lehet visszás egy döntés, ha egyébként megfelelt a hatályos jogszabályoknak, de magával a szabályozással van probléma. Az ombudsman ezt állapította meg a nevelőszülői hálózatot működtető szakszolgálat eljárásának vizsgálata során. A működtető állásfoglalásának következtében az alkalmatlannak nyilvánított panaszos nem vehetett részt a nevelőszülői képzésen és a jogorvoslat lehetőségével sem élhetett.
Akkor is lehet visszás egy döntés, ha egyébként megfelelt a hatályos jogszabályoknak, de magával a szabályozással van probléma. Az ombudsman ezt állapította meg a nevelőszülői hálózatot működtető szakszolgálat eljárásának vizsgálata során. A működtető állásfoglalásának következtében az alkalmatlannak nyilvánított panaszos nem vehetett részt a nevelőszülői képzésen és a jogorvoslat lehetőségével sem élhetett.
A Fővárosi Önkormányzat nevelőszülői hálózatot működtető Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának eljárását az ombudsmannak adott válaszában a korábbi szociális és munkaügyi miniszter még jogszerűnek, alkotmányosnak minősítette. Ezzel jelentésében Szabó Máté országgyűlési biztos egyetértett, ám a szabályozásban több ellentmondást is talált.
A biztos szerint az állam kötelezettsége hogy világos, következetes, egymásra épülő feltételrendszer teljesítését írja elő a nevelőszülőnek jelentkezők számára. A gyermekvédelmi törvény objektív feltételeket szab, és megköveteli a jelentkező személyiségének, egészségének és körülményeinek alkalmasságát is. Az állampolgári jogok biztosa szerint azonban a nevelőszülői alkalmasság megállapításával kapcsolatos szabályozás hiányos, ami nem egyeztethető össze a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joggal.
Az elutasított nevelőszülő-jelölt panaszának vizsgálata során kiderült, hogy két, együtt nehezen értelmezhető miniszteri rendelet okoz bizonytalanságot. Nincs például szabályozva, mi történjék akkor, ha a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény valamelyik előírt feltétel hiányában úgy dönt, hogy a jelentkező nem alkalmas. Nem tartalmazza a jogszabály, hogy a döntést milyen formában és tartalommal kell közölni a jelentkezővel, hogy egyáltalán indokolni kell-e és nincs rögzítve a jogorvoslat lehetősége sem. Nem világos továbbá az sem, hogy jelentkezhet-e a nevelőszülői tanfolyamra az, akit a működtető ugyan nem talált alkalmasnak, de akinek alkalmasságát a kötelező döntés-előkészítő programot vezető oktatók egy másik miniszteri rendeletnek megfelelően korábban már megállapították.
A problémák gyökerét a biztos abban látja, hogy a hiányos és ellentmondásos jogi szabályozás miatt a nevelőszülői hálózatok működtetői – szakmai és jogállási profiljuktól eltérő módon – kvázi hatósági jogköröket gyakorolnak: érdemi ügyben foglalnak állást, alkotmányos eljárási jogi garanciák nélkül.
Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a szabályozás módosításával megteremthetőek annak feltételei, hogy együtt érvényesülhessen a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, valamint a családban nevelkedéshez való joga, és a nevelőszülőnek jelentkezők tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga, egyúttal biztosítható legyen a jogbiztonság követelményéből eredő kiszámíthatóság, egyértelműség. Ennek szellemében a biztos a joganyag mielőbbi felülvizsgálatát javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek.
