Két újabb felsőoktatási intézménnyel folytatja az Állami Számvevőszék az egyetemek és főiskolák ellenőrzéséről szóló jelentései ütemezett nyilvánosságra hozatalát. Az intézmények gazdálkodását érintő ellenőrzések célja továbbra is annak megállapítása, hogy a felsőoktatási intézmények pénzügyi- és vagyongazdálkodása szabályos volt-e, belső kontrollrendszerüket a jogszabályi előírásoknak megfelelően működtették-e, az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ellenőrzések az intézmények tudományos és kutatási tevékenységére nem terjednek ki.

Két újabb felsőoktatási intézménnyel folytatja az Állami Számvevőszék az egyetemek és főiskolák ellenőrzéséről szóló jelentései ütemezett nyilvánosságra hozatalát. Az intézmények gazdálkodását érintő ellenőrzések célja továbbra is annak megállapítása, hogy a felsőoktatási intézmények pénzügyi- és vagyongazdálkodása szabályos volt-e, belső kontrollrendszerüket a jogszabályi előírásoknak megfelelően működtették-e, az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ellenőrzések az intézmények tudományos és kutatási tevékenységére nem terjednek ki.

Az ÁSZ 2014. július 31-én kezdte meg a felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát. 2014-ben kilenc, 2015 februárjában hat, március elején kettő, és az elmúlt héten újabb két egyetem, illetve főiskola ellenőrzése zárult le. Az ÁSZ az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását értékeli.

 

A Nyugat-magyarországi Egyetem ellenőrzése

 

A Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) 2009-2013 között tíz karon folytatott képzést. Az intézményben Savaria Egyetemi Központ néven egyetemi regionális központ, valamint Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ működik. A hallgatói létszám 2013-ban 10 097 fő volt, ami 4164 fővel kevesebb a 2009. évinél, ezzel összefüggésben az oktatók létszáma 15,4%-kal csökkent. A NYME kiadásainak összege az ellenőrzött időszakban 77,9 milliárd Ft volt, ehhez 46,6 milliárd Ft költségvetési támogatást kapott. Az öt év alatt a NYME kiadásai 3,3%-kal, a bevételei összességében 2,9%-kal nőttek. Az egyetemnél a kiadási és bevételi előirányzatok tervezése szabályszerű volt, az előirányzatok módosítása, azok elszámolása megfelelt a jogszabályoknak és belső szabályoknak.

 

A Nyugat-magyarországi Egyetem 2009-2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az érintett időszakban az egyetem pénzügyi egyensúlya részben volt biztosított, az egyensúly fenntartása az intézmény által hozott takarékossági intézkedések és esetenként az irányító szervtől kapott pótlólagos támogatás révén volt biztosított. Az ellenőrzés a pénzügyi gazdálkodás területén több szabálytalanságot tárt fel és megállapította, hogy az egyes vagyonelemek kimutatása, besorolása és mérlegértékük megállapítása sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

 

 

Az ÁSZ megállapította, hogy a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, a külső személyi juttatások, a dologi és felhalmozási kiadások, az ellátottak juttatásai előirányzatainak felhasználása, az intézmény működési bevételek beszedése nem volt szabályszerű, mivel a gazdálkodási jogkörök gyakorlása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Az egyetem két közalkalmazott kinevezési okiratában az alapilletmény összegét a jogszabályi rendelkezések alapján számítandó összegnél magasabb összegben állapította meg. A külső személyi juttatásoknál a megbízási szerződések tartalma, teljesítése, számfejtése nem felelt meg a jogszabályoknak és a belső szabályoknak. Három számítástechnikai eszköz beszerzésénél megsértették a közbeszerzési eljárás lefolytatására előírt szabályokat. A térítési díjakat, költségtérítéseket nem alapozták meg önköltségszámítással.

 

A NYME nem rendelkezett a befektetett eszközök kétévenkénti leltározására vonatkozó felügyeleti szerv hozzájárulásával és a leltározást 2009-2012 között nem végezte el az egyes években. A feltárt hibák összege meghaladta a jogszabályban meghatározott jelentős összeget. Az egyetem a tulajdonosi ellenőrzési jogát az ellenőrzött időszak alatt megfelelően gyakorolta.

 

A Szegedi Tudományegyetem ellenőrzése

 

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) három alapfeladata az oktatás, a kutatás és a gyógyítás, 2013-ban 12 karon folyt felsőfokú képzés, illetve kutatási, művészeti tevékenység. A hallgatói létszám 2013-ban 23 305 fő volt, ami 13,1%-kal kevesebb a 2009. évinél, ezzel összefüggésben az oktatók létszáma 1623 főről 1544 főre csökkent. Az SZTE kiadásainak összege az ellenőrzött időszakban 319,5 milliárd Ft volt, ehhez 91,4 milliárd Ft költségvetési támogatást kapott. Az öt év alatt az SZTE kiadásai 22,8%-kal, a bevételei összességében 23,5%-kal nőttek.

 

A Szegedi Tudományegyetem 2009-2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy 2009-2013. között az SZTE pénzügyi egyensúlya biztosított volt, a likviditási helyzete azonban a 2012. évtől romlott, és 2012-2013-ban a pénzeszközök már nem nyújtottak fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítéséhez. A likviditás változása a betegellátás területén jelentkező forráshiánnyal volt összefüggésben. Az ellenőrzés főként a pénzügyi gazdálkodás területén tárt fel szabálytalanságokat, az egyetem vagyongazdálkodása kisebb hiányosságok mellett megfelelő volt.

 

 

Szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, a dologi és a felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználásánál, valamint a működési bevételek beszedésénél, mivel a gazdálkodási jogkörök gyakorlása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A személyi juttatások kifizetését esetenként nem vagy nem teljes körűen támasztotta alá munkaidő-elszámolás. A személyügyi dokumentáció egyedi esetekben nem tartalmazta a munkaköri leírásokat. A közbeszerzések alkalmazásánál esetenként megsértették a vonatkozó jogszabályban előírt egybeszámítási, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatására előírt szabályokat. Az idegen nyelvű képzések devizában teljesített hallgatói költségtérítéseit nem a Kincstár által vezetett számlán kezelték. A hallgatói költségtérítéseket nem alapozták meg önköltségszámítással.

 

Az SZTE a vagyongazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokkal rendelkezett, azok néhány kisebb súlyú hiányosság kivételével megfeleltek a jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek. Az egyetem 2009-2013. között a jogszabályban foglaltak ellenére nem rendelkezett a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási tervvel.

 

Az SZTE a vagyonelemek kimutatása során feltárt hibák nem minősültek jelentősnek, így a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásolják.

 

Az ÁSZ javaslatai alapján a címzetteknek intézkedési tervet kell készíteniük

 

A jelentések megállapításai alapján az ÁSZ a felsőoktatásért felelős miniszternek, valamint az intézmények rektorának fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük