A Pincétől A Finnekig

Színes programokkal készült a Néprajzi Múzeum a 2009. október 1.-november 15-ig tartó Múzeumok Őszi Fesztiválja 2009-re. Tematikus összeállításuk három témakört ölel fel.

Nyergek a padlásonA pincétől a padlásig címen a gyűjtemények bemutatását tűzték ki, pénteki napokon kis létszámú csoportokban a kerámia gyűjtemény, a fotógyűjtemény, a rajz- és kéziratgyűjtemény és a nyergek a padláson tekinthető meg előzetes bejelentkezés alapján.

Szombati műhelyA közkedvelt szombati műhely 10-13 óráig az aktuális naphoz kötődő névnapokra koncentrál.

Szó lesz többek között Márton lúdjairól, a dömötörözésről, Lukács napi leányvásárról, Luca székéről és még sok érdekességről.

Délidőben a finnekkel – 12 órakor a címe a (M)ilyenek a finnek? kiállítás tárlatvezetéseinek. Október 14-től minden szerdán különböző témakörű vezetéseken vehetünk részt, például: Erdőből a városba, Hasonlóságok és különbségek, A Gumicsizmától a mobiltelefonig, A képregénytől a finn designig és a Kalevelától a finn metálzenéig. A kiállítás lassan félidejéhez közeledik, néhány gondolatot fűznék az érdeklődés felkeltésére.

(M)ilyenek a finnek? Milyen sztereotípiák élnek bennünk, magyarokban a finnekkel kapcsolatban, milyen a mi „finnképünk"? Vajon mi az összefüggés az erdő és a város, a Kalevala és a finn metálzene, a gumicsizma és a Nokia, a kéregedény és a finn design között? A Néprajzi Múzeum kiállítása egy különleges sétára invitál, mely gazdagon és mozgalmasan színre vitt anyagával, ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Finnország történelmét – csakúgy, mint Magyarországét – a Kelet és Nyugat közötti földrajzi, politikai, gazdasági és kulturális helyzet határozta meg. Finnország sok nehézség után sikeres, gazdaságilag fejlett, politikailag, kulturálisan karakteres országgá vált. Finnország valójában

Az 1809-es Orosz Birodalomhoz csatolásának köszönheti nemzetté válását, az önálló finn állam megszületésének lehetőségét. A Svéd Birodalom részeként elmaradott, önálló politika és kultúra nélküli tartomány volt, ahol svédül folyt az oktatás, a törvénykezés, a közigazgatás, I. Sándor orosz cár viszont szinte teljes autonómiát jelentő egyezményt kötött a finnekkel.

A megszületőben lévő finn nemzet kulturálisan különbözött keleti szomszédjától. A lutheránus finnek a svédektől örökölték a törvényhozás és közigazgatás nyugati tradícióját, s ez világosan elhatárolta őket az orosz ortodox vallástól és a keleti abszolutizmustól. A finn társadalomszerkezet és a politikai függőség kettősségének eredményeként egyfelől nyugati típusú skandináv, agrárjellegű társadalom, másfelől pedig a hatalmas, többnemzetiségű birodalomtól való keleti típusú függőség kombinációja jött létre.

Finnország földrajzilag, politikailag és kulturálisan is mozgásban van: Svédország provinciájából Kelet-Európa autonóm tartománya lett, majd egy független ország Észak-Európában, az Európai Unióhoz való csatlakozása után pedig fejlettsége miatt a még nem elhalványult Nyugat-Európa részének tekintjük.

A kiállításra belépve Popovits Zoltán Finnországban élő szobrászművész négy legendás finn találmányról készült alkotása fogad: a Molotov koktél, a Suomi KP-31 géppisztoly, az első Nokia telefon és a finn rozskenyér. A Molotov-koktélt nem névadója tiszteletére nevezték el így, hanem neki szánták. Molotov többször nyilatkozta, hogy a finneket nem bombázzák, hanem repülőgépekről élelmiszert dobnak le az éhező lakosságnak. A finnek a bombákat keserű iróniával „Molotov piknikkosarainak" nevezték, és a szovjet harckocsik elleni kezdetleges fegyverüket pedig Molotov üdvözlésére felkínált koktélnak. A 20-az években tervezett Suomi KP-31 géppisztolyt a II. világháború egyik legsikeresebb fegyvereként tartják számon. A lyukas kenyér, amit a tanyákon rúdra húztak, és a mennyezet közelében tároltak, s így hosszú ideig ehető volt, valamint a Nokia mobiltelefon – egytől egyig a finnség szimbólumai.

Budapesten előbb került színpadra a Kalevala, mint szülőhazájában. Az 1969-es, Kazimir Károly rendezte körszínházi előadás, a magyar Kalevala nagy sikert aratott. Az előadás Finnországban is vendégszerepelt, illetve a koncepciót felhasználva később finn rendezők is színpadra állították, tulajdonképpen a magyar előadás nyomán fedezték fel újra saját eposzukat. A bábszínházi darabok ismeretterjesztő célzattal születtek, a terjedelmes eposz egy-egy történetét emelték ki.

A Kalevala kulturális örökségként kapcsolatot teremtett a különféle lokális hagyományok között, a finn nemzeti egység szimbólumává vált. Az eposz szereplőit, történeteit nemzetközi szinten elsődlegesen a fordítások, majd leginkább Akseli Gallen-Kallela művészete és Sibelius zenéje, valamint újabban a finn világzene és a metálzene képviselői közvetítették.

Az Amorphis 1994-es albumával született meg a Kalevala metál, mely nemcsak szövegében, de zenei világában is a népi hagyományokból merít.

A részletes program a Néprajzi Múzeum honlapján tekinthető meg.

http://www.neprajz.hu/

Lantai József